grizzlybear

Milliók életét nehezítenék meg    2007.december 29.  MagyarHírlap
 
"A kormány csak tünet. A baj az MSZP, amely neoliberális doktrínákra épített, üzleti alapú, rohamtempóban összebarkácsolt, milliónyi honfitársunk életét egészen biztosan megnehezítő törvényt szavazott meg" – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az egészségbiztosítási törvényről a Magyar Nemzetben megjelent interjújában. A pártelnök szerint ma Magyarországon nincsenek reformok, ehelyett üzletemberek találnak ki hol egyszerűbb, hol bonyolultabb eljárásokat arra, hogy az emberektől minél több pénzt vegyenek el. Orbán Viktor közölte: a válságterületek már szinte elborítanak bennünket, ám ha mélyebbre ásunk, akkor azt látjuk, hiányzik az önbecsülés.

Ezt nevezhetjük züllésnek is – tette hozzá. Leszögezte: Magyarországnak előre hozott választásra van szüksége. Hangsúlyozta: pártja az alkotmányos rendet mindenkor tiszteletben tartja, de képes és kész arra, hogy a társadalom összérdekeit védelmező ellenállását és önszerveződését bátorítsa. A gazdaságról szólva rámutatott: egy legyengült ország számára csak a növekedés lehet a gyógyír. Ezért csökkenteni kell a munkát sújtó terheket, vissza kell szorítani a korrupciót és bürokráciát, a költségvetés kiadásait pedig reálértéken be kell fagyasztani. 
 

Népszavazás: egyúttal kicserélik az új szervereket?     gondola.hu

Elindult a népszavazás elleni kormánykampány. Első körben megszellőztetik, hogy milyen drága lesz: 4,5 milliárd forint. Eddig abban reménykedtek, hogy az OVB megakadályozza, ezért nem is számoltak vele a költségvetésben, de a jelek szerint nem sikerült a csapdák kivetése.

Most a kormányszóvivő, a férfi nemű szólalt meg, eképpen (szó szerint: MTI): "az összegből 2,5 milliárd forintot a szavazatszámláló bizottságok működésére, valamint dologi és technikai kiadásokra költenek, 1,3 milliárdot szánnak szavazólapok gyártására és a rendszer üzemeltetésére. További 584 millió forintos kiadást jelent az új szerverek cseréje, 130 millió forintot pedig a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazásának lebonyolítására költenek."

Valakik tehát piszkosul jól járnak megint.

Egészen biztosan állítható, hogy 1,3 milliárdba nem kerülhet a nyomtatványok elkészítése, csak ha csókos is van az üzletben. És 130 millió a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazására? Minden egyes szavazatot külön repülővel hoz haza a számlálóbiztos és közben egyúttal meglátogatja a tanganyikai nagynénikéjét.

De a legszebb, hogy egyúttal kicserélik az új szervereket közel 600 millióért...

Mivel ezt a kérdést ezúttal "megoldották", remélhetőleg az EU-s képviselőválasztás már csak fele annyiba kerül majd, tekintettel a a kevesebb nyomtatnivalóra. Bár nem kizárható, hogy "technikai kiadások" ott is jelentősen felmerülnek.

Mert az a legdrágább...

Piramisjáték az egészségbiztosítási pénztárak tagtoborzásában?     2007. december 27. 17:28  MNO

A Hír Televízió birtokába jutott dokumentum alapján az egészségbiztosítási pénztárak már legalább másfél hónapja tartanak közvetítő cégeken keresztül tagtoborzást, miközben Horváth Ágnes miniszter szerint ezt legálisan csak január elsejétől tehetnék meg. A toborzás a piramisjáték elvére épül, azaz a beszervezett háziorvosok fejpénzt kapnak a betegekért. Ha pedig az orvos további kollégáit is meg tudja győzni, újabb pénzhez juthat.

Hargitai János, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke orvosoktól kapott egy szemináriumi jelentkezési lapot. A rendezvényt november 10-én tartották, akkor még több mint egy hónap volt vissza az egészségbiztosítási törvény parlamenti végszavazásáig. A szervező egy fővárosi székhelyű országos hálózattal rendelkező tanácsadó cég. A szemináriumon részt vevő, de nevük elhallgatását kérő orvosok egybehangzóan állítják, a rendezvényen leendő egészségbiztosítási pénztártagokat toboroztak. A rendszer a klasszikus multi-level marketing elve alapján működik, azaz minden új beszervezett után újabb pénzt kap az orvos.

A szeminárium résztvevői konkrét összegeket is elárultak. Egy beteg fejpénze 2 000 forint, de ha a háziorvos időben beszáll, az általa meggyőzött kollégájának minden páciense után is kap 1 000 forintot. A Baranya megyei napilap értesülései szerint az egyetlen kikötés, hogy a betegek végül a cég által képviselt egészségpénztár tagjai legyenek. Horváth Ágnes miniszter a törvény elfogadása után úgy nyilatkozott, a biztosítók csak jövőre kezdhetik meg a tagtoborzást.

(hirtv.hu)

        Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok             

egy gyönyörű dallal

Rosszabb karácsony, mint egy éve ...     forrás:  www.api01.extra.hu

Mottó :  "A gonosz diadalához nem kell sok csak az, hogy a jók ne tegyenek semmit ..."  ( Edmund Burke )

Már csak néhány óra, és a hétköznapok politikai hangzavarát mindenütt felváltja a szenteste ünnepi hangulata. Így van ez rendjén, a szeretet ünnepén ugyanis nincs jobb vagy baloldali családtag csak szeretett hozzátartozó, és a közös együttlét katartikus öröme. Karácsony elmúltával nyilván mindenki egyfajta leltárt készít majd arról, milyen ajándékokat kapott - és ami még ennél is fontosabb, mivel kedveskedett közeli ( vagy távolabbi ) rokonainak.
De ahogy minden családnak, úgy az országnak is létezik egy bazinagy, közös karácsonyfája - mégha képzeletben is, az ünnep közeledtével talán érdemes körülnézni a tűlevelű ágak alatt. Mindjárt szembetűnik a legnagyobb csomag, a miniszterelnök szívből jött ajándéka "kurvaország" bánatos népének. Még a tavalyinál is nagyobb, és bizony egyre jobban fáj. Hívjuk nyugodtan csak "sokadik" Gyurcsány-csomagnak, és fogadjuk tőle szeretettel : ha hinni lehet a 2008-as trendeknek, jövő ilyenkor már 500 milliárddal lesz súlyosabb az aktuális kormányzati ajándék.

No persze, most jobban élünk mint valaha, a nagy kormányos szerint legalább 30,00 %-al lendületesebben dübörgünk mint az "örökátkos Orbán-korszakban" - de biztosan sokkal jobban élünk annál, mint amennyire jövő ilyenkor fogunk. Ezért javaslom, amikor szürcsöljük a bankhitellel megterhelt ünnepi halászlét, zabáljuk az akciós Tesco-beiglit és bambán bámuljuk a részletre villódzó médiamárktos ( "mert hülye akinek nincs" - technikailag már rég elavult ) gagyi plazmatévét - teli hassal és üres lélekkel, ne feledkezzünk meg az örök igazságról, hogy már nem csak az únión kívűl, de a beteg bányabéka segge alatt is van élet.

Alkalomadtán tűnődjünk el azon is, vajon a brutálisan emelkedő jövő évi számlák puszta kifizetése jelenti-e számunkra az álmok beteljesedését, vagy ( büszke úniós polgárhoz méltóan ) ennél azért többre vágyunk a gyurcsányi-jólét mennyei paradicsomában ? Ajándék lónak ne nézd a fogát ... De negatív hangulatkeltés helyett örüljünk inkább a sok "non-plus-ultra" meglepetésnek, és igyekezzünk vigyori ( némelyek vicsori ) képet vágni az ünnepi alkalomhoz. Mert a kormányzati-jézuska idén sem tétlenkedett, így becsüljük meg a kitüntető figyelmességet.

Hiszen kaptunk buzifesztivált ( incl. egy buzi államtitkárt ), új kormányszóvivőket ( komolyan mondom, egyik undorítóbb mint a másik ... ), új rendőrkapitányt és vadonatúj kordonokat az elavult régiek helyett. Ajándékba kaptunk még több rebiszes droidot, hozzá nagelneu schengeni vízágyukat ( Made in Israel ), még erősebb paprikaspray-t és hamisítatlan poszt-kádári tömegoszlatást - rabrábival bezsuppolt ( valódi ) újságírókkal. De szeretett vezérünk megajándékozott bennünket egy hermetikusan körbezárt operával, kiürített és ellenőrzött utcákkal, magányos állami ünnepségekkel, hozzá egy népnélküli demokráciával és a legfrisebb hazugságokkal. De az idei év hozott célirányos vagyonosodási vizsgálatokat, páncélozott ( és méregdrága ) Audikat, fekete szolgálati-esernyőket és negyvenforintos tojást - sok füttyel, "fasiszta" ökölrázással és számtalan "Gyurcsány-takarodj !"-feliratú táblával. ( Az időközben átfestett 2006-os "Igen-Igen" táblakollekció racionális felhasználásával ) A csomagban kaptunk még háromszáz forintos üzemanyagárakat, duplájára emelt gáz és távhőszámlát, kifizethetetlen közüzemi díjakat - ezzel párhuzamosan akkora szociális nyomort, amelybe még a szteroidokkal felpumpált nyári-mikulás méretes bicepszei is alaposan belefeszültek.

Mindehhez társult egy roppant barátságos ( mindössze "csak" 7,50 %-os ) reálbércsökkenés, társítva egy alig egyszázalékos gazdasági "növekedés"-sel, amelytől helyből jobban éreztük magunkat : hiszen ( mi idősebbek, legalábbis ... ) nosztalgiával gondolhattunk vissza a hetvenes évek végének megfelelő sivár életszinvonalra. ( Pedig naívan már azt hittük, hogy azt a korszakot egyszer 's mindenkorra magunk mögött hagytuk. Erre tessék ... )

Persze kaptunk új kormányzati negyedet, egyre dráguló metrót és becsődölt önkormányzatokat - tömegesen bezárt kórházakkal, iskolákkal, postahivatalokkal és vasúti szárnyvonalakkal. De ajándékba kaptunk ( többek között ) egy örökké mosolygó vadiúj ( full-generálozott, ám gyárilag hibás ) Sipánkát, egy műbalhézó Karsai elvtársat, egy Gyurcsánytól abszolute független ( "tróger" ) Zuschlagot, egy semmiben soha nem sáros ( vélhetően ) adócsaló pénzügyért, egy irgalmatlanul ostoba Horváth Ágnest ( általa vizit, recept és kórházi napidíjat ), és egy vasúterminátor - gyár és villaépítő - Kóka ( döglött puma ) Jánost, hogy a többi ingyenélő kormánypárti seggfejről már ne is beszéljek. Pedig ők sem tétlenkedtek, közreműködésük nélkül ebben az országban aligha lenne ingatlanadó, ( Bokros óta ismét ) felsőoktatási tandíj, vadonatúj gyűlölettörvény ( amely alapján nagyjából már csak ők gyűlölhetnek bennünket ), az ország végső kiárusítását felgyorsító ( vagy inkább befejező ) szégyenletes vagyon és új egészségbiztosítási törvény, amely bianco-menlevél a társadalombiztosítási közvagyon szervezett széthordásához. 

Sajnos a sor még hosszan folytatható, mégsem teszem. Ugyanis az átmeneti kormányfő arról beszélt, hogy 2009-re egy "önbizalmában megerősödött, növekvő gazdaságú, növekvő jövedelmet termelő" országot lát maga előtt, amely már nem a múlt konfliktusaival, hanem a jövő lehetőségeivel van elfoglalva. Szerinte az országnak megjött a önbizalma és azt gondolja, hogy "2009-10-ben ez újra egy bizakodó ország lesz ..." Gyurcsány Ferenc ( "legőszintébb baloldaliként" ) készen áll a "múltat végképp eltörölni", és ennek jegyében alapjáig lebontani a "Kádár-rendszer" utolsó maradványait.
Rossz hír, hogy mindezt részben sikerrel teszi, mert a gyurcsányista Új-Magyarország egyre inkább a Rákosi-korszak utolsó szegmensét idézi. Sajnos az elrabolt éveket, az értelmetlenűl elvesztegetett lehetőségeket ( benne gyermekeink végletekig elzálogosított jövőjét ) a kormány már akkor sem tudná visszaadni, ha azt őszintén akarná. Helyette nagyokat hallgat, rosszabb esetben szociális lózungokkal és primitív hazugságpropagandával nyomja el a becsapott nemzet panaszát és kétségbeesett tiltakozását.

Persze a történelmi identítások farizeus tagadása mindig kétélű fegyver - a közvéleménykutatási adatokra pillantva jól látható, hogy a szocialisták számára sokkal kevesebbet hoz, mint visz.

Karácsonyi ajándéknak persze ez sem utolsó ....

Bayer Zsolt: Néhány kedves szó fideszes barátaimhoz      2007.12.20. 13:46

Ha az egészségügyi törvény kapcsán a kormánypárti képviselőkhöz volt egy-két kedves szavam, itt az idő, hogy a Fidesz-KDNP-képviselőkhöz is szóljak. Szintúgy kedveset - Az ok: a lisszaboni szerződés megszavazása - csont nélkül.

Hadd kezdjem a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb kérdéssel: ki az közületek, akinek a leghalványabb fogalma is van arról, mit szavazott meg? Nos? Miért hallgattok? Miért ez a csönd? Megmondom én, ha nektek kellemetlen: egyikőtöknek sem volt halvány fogalma arról, mit szavaz meg…

Nem volt, mert nem is lehetett. Mert a szavazás napján kaptátok meg a négyszáz (400!) oldalas mellékletét annak a szerződésnek. És bele sem pillantottatok, hiszen bele sem pillanthattatok. Így volt, barátaim? Így volt…

És akkor muszáj lesz megkérdeznem másodjára, vajon helyes-e, ha egy képviselő olyasmiről szavaz, amiről halvány fogalma sincsen? Nos? Miért hallgattok? Miért ez a csönd? Megmondom én, ha nektek kellemetlen: nem helyes, ha egy képviselő olyasmiről szavaz, amiről nincsen halvány fogalma sem. És amikor azt mondom, nem helyes, kifejezetten megengedő vagyok. Megengedő, szűkszavú és jóságos. Hiszen sokkal többet és sokkal csúnyábbakat kellene igazság szerint mondanom.

Mert az a helyzet, drága barátaim, hogy valószínűleg tényleg nagyon fontos dolog az atlanti integráció. No nem azért, mert ez önmagában érték, vagy önmagában jelent bármit is – nem, barátaim. Csakis és kizárólag a kényszer miatt. Tudjátok, ha a mentőcsónak már két hete hánykolódik a tengeren, és nincsen semmi más, csak tokaszalonna, akkor a legmegrögzöttebb vegetáriánus is hamar meggondolja magát. Ilyesmi minekünk az atlanti integráció. Ez a mi kis mentőcsónakunk. Nincsen hová kiugrani belőle. Lesz ez még máshogyan is, persze, emlékezzetek szavamra, úgy húsz év múlva már egyáltalán nem lesz Európai Unió, de lesz helyette sok-sok egymással versengő, nacionalista nemzetállam, és akkor majd egyáltalán nem lesz mindegy, ki milyen lelki és anyagi állapotban kezdi az új, az igazi "versenyt". De tény: addig - vagyis most - fontos ez az atlanti integráció. Viszont az sehol sincsen lefektetve, hogy ameddig ebben az egy csónakban ülünk, nekünk kell pucolni folyton a cipőket. A mindenki cipőjét.

De ti most, drága barátaim, amikor olvasatlanul, ostobán és kikötések nélkül megszavaztátok a lisszaboni szerződés ratifikálását, bizony szépen megleheltétek és átsikáltátok a mindenki cipőjét. Feriét is. Fénylik is, mint a Salamon töke. Brávó!

S hogy mit is kellett volna tenni helyette?

Ez sem olyan bonyolult ám!

Elmondom a legegyszerűbbet. Fel kellett volna állni valakinek, és nagyjából a következőket elmondani a parlamentben:

Tisztelt Képviselő Társaim, Tisztelt Kormány, Tisztelt Európai Unió!

Mi, a magyar polgári oldal képviselői tisztában vagyunk az atlanti integráció jelentőségével és fontosságával. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a magyar nemzeti integráció éppen olyan fontos kérdés, és legalább annyira lényeges probléma, amelynek megoldása nem tűr halasztást. Nem tűr halasztást, ugyanis csak az a nemzet viheti sikerre az atlanti integrációt, csak az a nemzet lehet teljes értékű és hasznos tagja az Európai Uniónak, amely nemzet sikerrel megoldotta saját nemzeti integrációját. Tisztában vagyunk azzal is, hogy Európa számos nemzete nem értheti ezt a problémát, ugyanis a huszadik század bennünket szabdalt szét a legkegyetlenebbül, és Magyarországot, a magyar nemzeti közösséget csonkolta leginkább. Az Európai Unióban ismert és alkalmazott megoldás az állampolgárság letelepedéshez és az adott államban éléshez nem kötött megadása. Ez a magától értetődő lehetőség és jog, amely egyezik erkölcsi felfogásunkkal éppúgy, mint az unió gyakorlatával, különösen fontos a mi számunkra, három okból is. Az első ok – mint mondtam – az, hogy az unión belül mi vagyunk a legszétszórtabb, leginkább megcsonkított, legnagyobb nemzeti kisebbséggel rendelkező nemzet. A második ok, hogy Schengen éppen az unió határain kívül rekedt, és uniós tagságról még a távoli jövőben sem reménykedhető magyar nemzeti kisebbséget sújtja leginkább, és ezt a tényt nem hagyhatjuk és nem is hagyjuk figyelmen kívül. A harmadik ok pedig az, hogy a világon páratlanul és egyedülálló módon nekünk van csak olyan kormányunk, amely három évvel ezelőtt saját nemzete ellen kampányolt, s ezzel alig-alig gyógyuló sebet ejtett a Magyarország határain kívül élő magyarok lelkén.

Tisztelt Képviselő Társaim, Tisztelt Kormány, Tisztelt Európai Unió!

A magyar polgári ellenzék kidolgozta és ezennel benyújtja a parlamentnek a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvénytervezetet. A törvénytervezet mindössze nyolc paragrafusból áll, nagyjából egy óra alatt megtárgyalható.

Amennyiben a parlament a törvényt elfogadja, úgy a polgári ellenzék haladéktalanul hozzájárul a lisszaboni szerződés ratifikálásához. Ellenkező esetben nem áll módunkban a ratifikálást megszavazni, mert – amint mondtam –, meggyőződésünk, hogy az atlanti integráció elképzelhetetlen a magyar nemzeti integráció nélkül, másrészt azért, mert a lisszaboni szerződést és annak négyszáz oldalas mellékletét ma kaptuk meg, és azt sem tudjuk, mi van benne. Felelős képviselőkként pedig nem áll módunkban olyasmiről szavazni, amelynek tartalmát nem ismerjük. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps az ellenzéki, rémült kuss a kormánypárti oldalon…)

Nos, drága barátaim, ennyit kellett volna elmondani. Ehelyett ti megszavaztátok, anélkül, hogy a legcsekélyebb fogalmatok lett volna arról, mit is szavaztok meg. Nem lesz ez így jó.

És akkor ismét finom voltam. Hogy ne mondjam, úriember… De azért a fene egyen meg benneteket…

Bayer Zsolt, Magyar Hírlap.hu

Inkább: pofátlanság

Arcátlanság              D. Horváth Gábor  2007. december 20. 00:01  Magyar Nemzet

Most, hogy a kormányoldal sikeresen kizsarolta képviselőiből a parlamenti igent az egészségügy privatizációjára, megindul a propagandagépezet. El kell ugyanis ?adni? az embereknek, hogy miért döntöttek az életüket felforgató változtatásokról, és mik lesznek ezek következményei. A balliberális oldal által formált modern magyar demokráciában természetesen mindig mindent utólag.

Az ilyen első kis agitpropos szórólap a Népszabadság hatvanötödik évfolyamának tegnapi számából esett ki reggel, amely lap tulajdonosi szerkezete szerint kötődik a Gyurcsány vezérelte utódpárthoz. E közpénzből készült szórólap tartalmát pedig nem a szavazást követően, azaz tegnapelőtt szerkeszthették meg, önthették formába és nyomtathatták ki, hanem feltehetőleg annak előtte. S ha ez így van, akkor az ilyen hazárdjátékban bizony nem mindegy, hogy ki tud még a cinkelt lapokról.

"Egy biztosító, több pénztár " - ebben a mondatban foglalható össze az egészségbiztosító rendszerünk új modellje" - áll tehát az alapvetés a szórólap elején, ami, mint tudjuk, szánalmas játék a szavakkal. A kettő között ugyanis a lényegi tartalmi különbség felszívódott, a biztosító és a pénztár kifejezés a koalíciós egyeztetésben rokon értelmű szavakká lényegültek át. A lapunkban is ismertetett külföldi példákból jól látható, hogy a finanszírozó pénztár alapvetően befolyásolja a gyógyítás menetét.

A szórólap ezután gyakori kérdésekre hivatkozva válaszokat ad, amely "párbeszédből" a mellébeszélés és az izzadságszag érződik. De nézzünk néhány példát! "Mi a garancia arra, hogy a magánbefektetők nem alakítják át rövid idő alatt a saját érdekeiknek megfelelően az új rendszert?" - így a kérdés. A válasz: "Az állam jelenléte, sőt döntő szerepe a garancia. Nem jöhet létre olyan pénztár, amelyikben az államnak ne lenne többségi tulajdona. A járulék mértékét és a kötelezően nyújtandó szolgáltatások tartalmát pedig a jövőben is az Országgyűlés határozza meg."

Kezdjük akkor a végéről! Látván a parlament működését, az országgyűlési képviselőkre mint garanciára hivatkozni ilyen fontos kérdésben - ma több mint ízléstelenség. Azután itt az állami többség, vagyis hogy a létrehozandó pénztárakban - amelyek valamilyen gazdasági társaság formáját fogják magukra ölteni -  51-49 százalékban lesz többségben az állam (kft.?, rt.? -  szintén nem mindegy!). A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint azonban a csupán a nagyobb tulajdonosi hányadra való hivatkozás merő félretájékoztatás. A társasági szerződésben ugyanis rögzíthetik a felek, hogy a tulajdoni hányad eltérhet a szavazati aránytól. De ugyanígy eltéríthető a tulajdoni hányadtól az osztalék aránya is, sőt ugyanitt kiköthető az is, hogy bizonyos kérdésekben vétójoga lehet a kisebbségi tulajdonosnak.

Végül idézzük először az SZDSZ-es Horn Gábor államtitkárt, aki a következő kijelentést tette: (az egészségügy - a szerk.) -egy politikai, állami vezérléssel működő rendszer. Ezért nem működik.. Másodszor pedig Horváth Ágnes minisztert, aki a Beszélőnek ezt mondta: "A mostani modell elvezethet odáig, amit a liberálisok kezdettől javasoltak, tehát hogy tisztán magántulajdonú biztosítók működjenek." Ezeket figyelembe véve vajon nem arcátlanság-e az állami jelenlét garanciájára hivatkozni?

Más. Talán a legkevésbé életszerű választ a következő kérdésre adták a szerkesztők. "Mi történik akkor, ha elégedetlen vagyok a pénztárammal?" "Vagy kikényszerítem, hogy változtasson a működésén, vagy átmegyek egy másik pénztárhoz. (?)" Jelentkezzen, aki látott már olyan hitelt felvevő ügyfelet, aki utána megváltoztatta a bank működését! A kormánykoalíció tagjai mintha nem ebben az országban élnének. De vajon mielőtt belerángattak volna bennünket, nem kellett volna az egészségügyi kísérletezgetést inkább magukon kezdeni?

Országgyűlés:    ez a csőd?

Úgy fest, a Gyurcsány-féle médiakormányzás elérte a törvényhozást is. A Ház és az Egészségügyi Minisztérium napok óta nem képes összerakni az egészségbiztosítás új rendjét szabályozó törvényt. A párját ritkító törvényalkotási blamázs a tulajdonképpen szétesett koalíciós "kormányzás" szükségszerű következménye.
A dolgok szokványos rendje szerint egy-egy jogszabály végszavazásakor az országgyűlés apparátusának, a szaktárca jogi apparátusával együttműködve, már rendelkezésére áll a határozatra bocsátott szöveg. Ha a T. Ház elfogadja, akkor csak össze kell állítani a hivatalos átiratot, és letenni a köztársasági elnök asztalára.

Ez a tb-privatizációs törvény esetében nem történt meg. Az MSZP és az SZDSZ képviselői úgy szavazták meg a törvényt, hogy annak valódi, végleges szövegét ők nem ismerték, mert nem ismerhették. Ugyanis a kormánypárti belháborúk következtében óriási kapkodásba fulladt a módosító indítványok tömegének elbírálása, és még december 17-én reggel is szavaztak több tucat indítványról.

A kapkodás megbosszulta magát. Most kibogozhatatlan, hogy mit is tartalmaz az a törvény, amelynek következtében a magyar állampolgárokat néhány, egyelőre meg nem nevezett pénzintézet adófizetőjévé degradálják, cserébe a majdani betegségeik csökevényes ellátásért.

A "Köztársaság hősei", a pénz utáni mohó vágyukban, összehoztak egy törvényt, amelynek szövege csak több heti munkával állapítható meg - a végszavazás után! Ha valaki egy ügyvédi irodában hasonló hibát követ el, azonnal elküldik a pályáról.

Ez a parlamentáris demokrácia csődje.

Ennek az országgyűlésnek nincsen morális alapja a további működésre.

Éjféltől határ sem marad a vasfüggöny helyén    2007. december 20. 12:30 MNO-összeállítás - Lippai Roland - Udvardy Zoltán

Történelmi dátumra kerül sor: csütörtökön éjfélkor Trianon óta először megszűnik a határellenőrzés a teljes osztrák, szlovén és szlovák határszakaszon. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott szinte valamennyi tagállam e nappal a schengeni övezet része lesz.

1985. június 14-én az NSZK, Franciaország és a Benelux-államok a luxemburgi Schengenben írták alá a közös határaikon való ellenőrzés megszüntetéséről, állampolgáraik szabad mozgásáról szóló egyezményt. A terv megvalósításának határidejét 1990. január 1-jére tűzték ki, a végrehajtási megállapodás aláírására azonban csak 1990. június 19-én került sor, a hatályba lépés időpontja pedig többszöri módosítás után 1995. március 26-ra tolódott.

Az egyezmény felügyelője az úgynevezett Schengen-tanács, amely a résztvevő államok bel- és igazságügyi minisztereiből áll, s évente kétszer, áprilisban és októberben ülésezik. A 142 pontos, nyolc fejezetre tagolódó schengeni egyezmény mérföldkő volt az európai integráció elmélyítésében, a határok nélküli Európa létrehozásában.

Az Európai Unión belüli együttműködésnek az átlagember számára két nagyon könnyen érzékelhető előnye van. Az egyik a közös pénz, amellyel az euróövezet bármelyik országában úgy fizethet, mintha saját hazájában lenne. Ennek hazai bevezetésére a polgári kormány időszakában céldátumként 2006-2007-et tűztek ki. A velünk akkoriban fej-fej mellett haladó, szintén EU-tagjelölt Szlovénia ez év január 1-jén csatlakozott az euróövezethez. A 2002-es választás óta hatalmon lévő szocialista-liberális koalíció időszaka alatt a magyar eurócsatlakozási határidőt mind kijjebb és kijjebb tolták, elemzők ma már igen távoli, legkorábban 2012-es dátumra teszik ezt az időpontot.

Az unió négy alepelve: a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának érvényesülése és az EU polgárainak akadálytalan közlekedése érdekében jött létre az immár 3,6 milliárd négyzetkilométeres schengeni övezet. Részletek

Ennek tagországai között úgy lehet mozogni, hogy az ember közben észre sem veszi, hogy határt lépett át. Utóbbi lehetőség péntektől a magyarok számára is nyitva áll, legalábbis a szárazföldön közlekedők számára - a repülőtereken még a nyári menetrend életbe lépéséig, április legelejéig várni kell a külön Schengen-bejárat használatára. A schengeni egyezmény tartalmazza azt a jogot, hogy az Európai Unió résztvevő tagországai (és az unióhoz nem tartozó, de a schengeni övezethez csatlakozott két további ország) között a határok bárki számára szabadon átjárhatóak, de ezzel párhuzamosan előírja, hogy szigorú ellenőrzéseket kell foganatosítani azokon a határszakaszokon, ahol az EU-tagállamok más országokkal szomszédosak. Részletek

A csatlakozással létrejött úgynevezett ideiglenes schengeni határok jöttek létre, amelyek a december 21-i csatlakozással véglegesen megszűnnek. Ugyanakkor az utazáshoz mindenképpen szükség van a személyazonosságot igazoló okmányra, gyermekek Magyarország területéről való kilépéséhez pedig továbbra is az útlevélre. Részletek

Határon túli magyarság: nem mindenkinek lesz könnyebb

A teljes jogú tagság után az EU határain kívül élő magyar kisebbségek számára egyre könnyebbé válik a kapcsolattartás az anyaországgal. Azon szomszédos országok polgárai, akik EU-csatlakozásunkkor vízummentességet élveztek az EU-ban, Magyarországra is vízummentesen utazhatnak be. Ebbe a kategóriába tartozik a csatlakozási tárgyalásokat folytató Horvátország. Hazánkkal egy időben csatlakozott az EU-hoz Szlovákia és Szlovénia. Ezek az országok Magyarországhoz hasonlóan két lépcsőben a schengeni térség részévé válnak. Így az ezekben az országokban élő magyar nemzetiségűek nemhogy nincsenek elzárva az anyaországtól, hanem a schengeni vívmányok adta lehetőségekkel élve szabadon, ellenőrzés nélkül jöhetnek az anyaországba.

Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró állampolgárai azonban a közös vízumpolitika értelmében vízumkötelesek az EU-ba történő beutazáskor. A 2003. november 1-jén hatályba lépett magyar-ukrán, magyar-szerb és montenegrói egyezmények értelmében így a kárpátaljai és a vajdasági magyaroknak is vízumot kell kiváltaniuk. Részletek

Esztergom-Párkány: közös memorandum

A schengeni csatlakozást rendezvénysorozattal ünneplte csütörtökön Esztergom és Párkány, a két testvérváros. Magyarországon számos településen ünnepségekkel, beszédekkel köszöntik hazánk csatlakozását a schengeni övezethez.

(mti/euvonal.hu/MNO)

Seszták Ágnes:     Nemszeretem Magyarország   2007. december 20. 10:06 Magyar Nemzet

A magyar nézi a tévét, és nyugtalan, hiszen nincs olyan napja az évnek, amikor valami mocskos bűnténnyel ne szembesülne. Lopás, sikkasztás, rablás, emberölés, erőszak, zsarolás - bőven kijut belőlük. De a magyar megnyugszik, amikor a hírolvasók a tévében mindig hozzáteszik, hogy ezért a bűncselekményért akár 10 vagy 15 év is kijár. A hírekben, ha figyelmesen számolunk, legalább húsz év összejön naponta. A magyar megnyugszik, csak akkor kezd gyanakodni, amikor sok idő múltán kiderül, alaposan felültették. A súlyos bűnözök cselekményei elévülnek, az előzetes fogva tartással lejár a büntetésük, egyébként sem biztos, hogy ők követték el, az meg micsoda dolog, hogy tíz évvel ezelőtti olajügyeket most kaparnak elő. A magyar úgy érzi, a törvény nem őt védi, hanem a bűnözőt, és jól érzi, őt már azért elmeszelik, ha egy percet késik a parkolóban, miközben milliárdos sikkasztások elkövetői vígan élik világukat.

Persze lehetne ez másképp is, ha a média azt tenné, amire szánták: őrködne a demokrácia felett, és nem hazudozna annyit. Feleannyit. Nézze valaki a közszolgálati műsorokat a tévében egy hétig, és megérti, mire gondolok. "Magyarország benned van" - hirdeti egy új reklám. Erről kizárólag A nyolcadik utas: a Halál című klasszikus horror jut az eszembe. Meg az, hogy ezt a Magyarországot nem szeretném, sem magamban, sem másokban.

Morvai Krisztina levele Sólyom Lászlóhoz      2007. december 20. 17:33 MNO

Dr. Sólyom László   Köztársasági Elnök    B U D A P E S T

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Az Országgyűlés által 2007. december 17-én az egészségbiztosítás átalakítása tárgyában elfogadott törvény megerősítéséről ugyanazon a napon országos ügydöntő népszavazást kezdeményeztem, melyről egyidejűleg Tisztelt Köztársasági Elnök Urat is tájékoztattam. Ennek kapcsán egymásnak ellentmondó szakmai vélemények hangzottak el a sajtóban arra vonatkozóan, hogy az un. törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezésének joga megilleti-e a választópolgárt, és ha igen, akkor azt hogyan lehet gyakorolni, illetve annak milyen közjogi jogkövetkezményei vannak.

Figyelemmel arra, hogy a kérdés megítélésének gyakorlati jelentősége a Tisztelt Köztársasági Elnök Urat a törvényalkotási folyamatban megillető jogkörében az Alkotmány 26.§ (6) bekezdése alapján közvetlenül érinti, engedje meg, hogy álláspontomat – annak érdemi megfontolása végett - ismertessem Önnel.

Speciálisan a törvényt megerősítő népszavazás intézményét a hatályos normarendszerünk három helyen szabályozza: az Alkotmány 26.§ (6) bekezdésében, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. tv. (Ntv.) 8.§ (4) bekezdésében, továbbá az országgyűlés működéséről és tárgyalási rendjéről szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat (Házszabály) 109. § (1)-(2) bekezdéseiben. Az utóbbi norma sajátossága, hogy nem jogszabály, hanem az állami irányítás egyéb jogi eszköze.

A fenti normák hierarchiája alapján megállapítható, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszköze a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 46.§ (1) bekezdésének rendelkezéséből is következően csak az azt kibocsátó által irányított szervek feladataira, továbbá saját működésére vonatkozó szabályokat állapíthat meg. Az ezen törvényhelyhez fűzött jogalkotói indokolás kifejezetten kiemeli: „a határozat nem tartalmazhat az állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseket”. Erre figyelemmel a törvényt megerősítő népszavazáshoz való jog - mint az állampolgárokat megillető alkotmányos alapjog - tartalmára és terjedelmére vonatkozóan a Házszabály nyilvánvalóan nem állapíthat meg szabályokat, ilyen nem lehet tárgya. Ennek folytán a Házszabály idézett rendelkezése kizárólag az azt kibocsátó Országgyűlés működésére vonatkozó, és azon belül értelmezendő rendelkezés, az állampolgárok számára semmilyen jogosultságot vagy kötelezettséget nem teremt – főként nem korlátozhat alkotmányos alapjogokat. Mint ilyen, a tárgyalt alapjog állampolgári gyakorlására vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából teljes egészében figyelmen kívül hagyandó.

(Megjegyzem, hogy a Házszabálynak a 109.§-ban foglalt rendelkezései a mai napig az 1998. február 27-étől hatályon kívül helyezett régi népszavazási törvényen alapulnak, ugyanis ettől az időponttól kezdve az Országos Választási Bizottság megkerülhetetlen szerv a népszavazás kezdeményezése során, és a hivatkozott Házszabályi rendelkezés ezt figyelmen kívül hagyva kíván biztosítani közvetlen döntési lehetőséget az Országgyűlés számára, ami a jelenleg hatályos Nszt-vel nyilvánvalóan ellentétes. Emiatt a Házszabály vonatkozó rendelkezésének alkotmányellenessége egyébként is alaposan feltételezhető.)

Ami a törvényt megerősítő népszavazás intézményére vonatkozó jogszabályi szintű szabályozást illeti, megállapítható, hogy az Nszt. hatálya kiterjed rá, hiszen kifejezett rendelkezést is tartalmaz arra vonatkozóan (8.§ (4)). Az Nszt. hatályba lépése után az országos népszavazással kapcsolatos szabályok a népszavazás tárgyát illetően egységessé váltak. A törvény hatályba lépése előtti 1989. évi XVII. tv. 5.§-a a népszavazás tárgyát tekintve megkülönböztette a törvényt megerősítő (referendum), és a nem törvényi formát igénylő országgyűlési döntések tárgyában elrendelhető népszavazást (plebiszcitum). A hatályos Nszt. a korábbi törvényhez képest nem tesz különbséget a törvény megerősítésére, és az országgyűlés hatáskörébe tartozó egyéb döntésekre vonatkozó országos népszavazás szabályai között sem anyagi jogi, sem eljárásjogi szempontból, ezekre egységes szabályokat alkalmaz. Ennek megfelelően ebből a szempontból a népszavazás kezdeményezésére jogosultak körét sem határozza meg eltérően, azaz a népszavazás intézményére vonatkozóan egységes a kezdeményezésre jogosult személyek, szervek köre – függetlenül attól, hogy a népszavazás törvény megerősítésére irányul-e vagy sem. Ekként az Alkotmány 28/C § (2) bekezdése alapján 200.000 választópolgár is jogosult kezdeményezni országos népszavazást, beleértve valamely törvény megerősítésére irányuló népszavazást is. Hibás tehát a sajtóban elhangzott azon állítás, mely szerint csak országgyűlési képviselőt illet meg a törvény megerősítése iránti népszavazás kezdeményezésének joga, a választópolgárokat pedig nem.

Tekintettel arra, hogy a népszavazás kezdeményezésére vonatkozó eljárási szabályokat az Nszt. és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény tartalmazza, az egységes szabályozás folytán a törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezésére is ezeket kell megfelelően alkalmazni. Ennek megfelelően a választópolgárok számára a népszavazás kezdeményezése – így valamely törvény megerősítésére irányuló népszavazásé is -  kizárólag úgy lehetséges, hogy az Országos Választási Bizottságnál a népszavazásra bocsátandó kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését kezdeményezik.

A fentiek szerint a kezdeményezésem mind a népszavazásra vonatkozó anyagi jogi, mind pedig az eljárásjogi szabályoknak megfelel. 

A népszavazás jogának tartalmára, terjedelmére és az ahhoz fűződő alkotmányos jogvédelemre, továbbá az abból fakadó következményekre vonatkozóan az 52/1997. (X.14.) AB határozat alapvető és irányadó megállapításokat tartalmaz a hatályos jogszabályok értelmezése és alkalmazása szempontjából is, minthogy a hatályos jogszabályi rendelkezések éppenséggel ezen alkotmánybírósági határozat hatására és eredményeként kerültek elfogadásra. A jelen helyzet szempontjából fontos sajátossága ennek a határozatnak, hogy előadó bírája Tisztelt Köztársasági Elnök Úr volt, így a határozat nyilvánvalóan teljes egészében bírja az Ön szakmai egyetértését.

A határozat kétségtelen megállapításként tartalmazza:

A népszavazási kezdeményezést tehát már az aláírások benyújtásától kezdve (és nem csak a hitelesítés megtörténtétől) közvetlenül az Alkotmány alapján abszolút védelem illeti meg.
Kérdés, hogy ez a védelem kiterjed-e az aláírásgyűjtés időszakára is. Ha valamely alapjogból folyó jogosultság feltételektől függ, és az alapjog jogosultjai a feltételek teljesítése érdekében cselekednek, akkor az állami szervek mérlegelési jogkörükben a jogosultság megszerzését nem hiúsíthatják meg.

A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a népszavazási jog gyakorlása attól a feltételtől függ, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megtörténik-e. A fent idézettek szerint abban az esetben, ha a feltételek teljesítése érdekében az alapjog valamely jogosultja cselekedett, azaz a hitelesítés iránti kérelmet benyújtotta, akkor az állami szervek tekintetében beáll az az alkotmányos kötelezettség, hogy mérlegelési jogkörükben a jogosultság megszerzését nem hiúsíthatják meg.
    
A határozat további megállapítása még pontosabbá teszi az állami szervek alkotmányos együttműködési kötelezettségének tartalmát:

A kötelező népszavazás garanciarendszere két elv uralma alatt áll: az egyik a sui generis garanciális intézményrendszer kialakítása (lásd preventív intézmények, pl. a kérdések, aláírásgyűjtő ívek vizsgálata); továbbá a kötelező népszavazás természetétől idegen, azt megzavaró beavatkozások kifejezett tilalma - ide tartozik a képviseleti szervek közbeavatkozása saját népszavazási kezdeményezéssel - a közvetlen hatalomgyakorlás eljárási folyamata alatt. Az eljárás minden pontján, ahol - elsősorban a képviseleti szervek részéről - olyan döntés születik, amely a folyamatot megzavarhatja, sőt célba érését meghiúsíthatja, a bírói, illetőleg alkotmánybírósági jogorvoslat alkotmányos követelmény.
A másik elv az alkotmányos szervek együttműködési kötelezettsége. Ezen követelmények közé tartozik az is, hogy a népszavazásban érintett szervek a Kormánytól kezdve az Országgyűlésig és a köztársasági elnökig - eme alkotmányos kötelességgel összhangban járjanak el. A már megkezdett kötelező népszavazási eljárási folyamat megzavarásától és meghiúsításától való tartózkodás kötelessége ebből az alkotmányos elvből, amely a jogállamiság elvére [Alkotmány 2. § (1) bekezdése] vezethető vissza, szintén következik.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza: a mindenkire nézve kötelező alkotmányértelmező határozatában foglalt elvi tételeket a folyamatban lévő népszavazási ügyekben is kötelezően alkalmazni kell.

Fentiek szerint azzal, hogy a népszavazási jog gyakorlásához szükséges feltételek érdekében cselekedtem (a hitelesítési kérelmet benyújtottam), a népszavazási eljárási folyamat megkezdődött. Az így megkezdett eljárási folyamatban az érintett szerveket – így az Alkotmány 26.§ (6) bekezdése szerint a köztársasági elnököt is –  alkotmányos együttműködési kötelezettség terheli. Ebbe beletartozik minden olyan döntéstől való tartózkodás, ami a népszavazási jog gyakorlását megzavarja, vagy meghiúsítja.

Az Alkotmány 26.§ (6) bekezdésében foglalt azon kötelezettséggel szembeni döntés, miszerint a köztársasági elnök nem írhatja alá a törvényt addig, amíg a népszavazás meg nem erősíti, olyan döntés volna a Tisztelt Köztársasági Elnök Úr részéről, ami lényegében és hatásában is kifejezetten meghiúsítaná a már megkezdett népszavazási folyamat lebonyolítását, hiszen a törvényt megerősítő népszavazás csak a köztársasági elnök által még alá nem írt törvénnyel kapcsolatban írható ki.

Kérem ezért Tisztelt Köztársasági Elnök Urat, hogy az Alkotmány 26.§ (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, valamint az Alkotmánybíróság 52/1997 (X.14.) AB határozatban megerősített elvek érvényesítésével a törvény aláírására vonatkozó jogát csak az általam kezdeményezett népszavazási eljárás lezárulását követően, és annak eredményétől függően szíveskedjen gyakorolni.  

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

A rendszerváltást követően az állam demokratikus működésének legsúlyosabb válságát éljük át: a legutóbbi országgyűlési választásokon parlamenti többséget szerzett politikai erők saját maguk által is elismerten a választók megtévesztésével kerültek hatalomra. Ennek a helyzetnek a fenntartása érdekében ugyanezen a politikai erők az alapjogok megsértése árán is mindent készek megtenni, és 2006. ősze óta tudható: meg is tesznek. Ennek eredményeként hazánkban olyan állapot alakult ki, hogy a társadalom nagy többsége a politikai hatalom gyakorlóitól megvonta a támogatását, és minden eszközzel igyekszik nyilvánvalóvá tenni, hogy elutasítja a jelenleg zajló folyamatokat, és a hatalmat gyakorló politikai erők által teremtett kényszerhelyzetet. Ennek során a jogállam által biztosított eszközök alkalmazásának elsődleges elvként kell érvényesülnie. Amennyiben a létező ilyen eszközök alkalmazásának a lehetőségétől is megfosztják a választópolgárokat, az a jogállamiság működését kérdőjelezi meg, és beláthatatlan következményekkel járhat.

Az egészségbiztosítási törvény előterjesztésére és a parlamenti többség által történő elfogadására közismerten úgy került sor, hogy a választások során a parlamenti többséget adó pártok többek között éppen azzal szerezték meg a választók bizalmát és szavazatait, hogy a teljes egészében állami egészségbiztosítás megőrzését és fenntartását vállalták kötelezettségként. Ennek folytán ezek a pártok nyilvánvalóan a választói akarat és felhatalmazás ellenére döntöttek az egészségbiztosítás részleges magánosítását lehetővé tevő törvény elfogadásáról.

Ilyen körülmények között teljes mértékben indokolt, hogy a társadalom életében meghatározó fontosságú ügyben kierőszakolt országgyűlési döntést a közvetlen demokrácia alkotmányos eszközével az állampolgárok felülbírálhassák. Ezt a célt szolgálja a népszavazásnak általam kezdeményezett formája, a törvényt megerősítő népszavazás.

Budapest, 2007. december 20.    Tisztelettel:

Dr. Morvai Krisztina

Pénzszivattyú: a magyarok nagyon rosszul járnak az adóval     2007. december 19. 14:36 MNO

A magyar emberek zsebében marad a legkevesebb fizetés adózás után. Egy felmérés harminckét országban vizsgálta, hogy a nettó fizetés mekkora hányada a bruttónak. Magyarországon a vizsgált kategóriákban a bruttó jövedelem 51,5 százaléka marad az adózó zsebében, ezzel hazánk csak az utolsó helyen kullog.

Adózási szempontból - a Mercer befektető cég felmérése szerint - az arabok mellett Oroszországban és Honkongban jár legjobban az adózó munkaerő. Belgiumban, Magyarországon és Dániában a legrosszabb a helyzet adófronton – olvasható az origo honlapján.

A felmérés harminckét országban vizsgálta, hogy a nettó fizetés mekkora hányada a bruttónak, összehasonlítva az egyedül élőket, a házastársakat és a kétgyermekes családokat. E három lista közül kettőben Magyarország a legkedvezőtlenebb kondíciókat nyújtó pozíciót foglalja el.

A sereghajtó országok közül Belgiumban jár legrosszabbul az egyedülálló munkavállaló, ahol a fizetésnek több mint felét besepri az állam (50,5 százalékot). Az átlag magyar mégis szívesen dolgozna Belgiumban és Dániában, még ha nem is töri házasságon a fejét. Az életszínvonal magasabb, a magyar szociális juttatások pedig meg sem közelítik a velünk egyformán adózó országokét.

Mindhárom kategóriában az Egyesült Arab Emirátusok bizonyult győztesnek a 95 százalékos nettóval, mivel adót a kormányzat egyáltalán nem szed, a fizetésből a társadalombiztosításra levonható maximális összeg pedig a bruttó fizetés mindössze 5 százaléka lehet. Oroszország foglalta el a dobogó második fokát 13 százalékos levonással, Honkongé a harmadik hely, ahol 14,2 százalék a különbség a bruttó és a nettó között.

Az origónak nyilatkozott Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója, aki szerint a magyar adóviszonyok oka a költségvetés szerencsétlen tervezése, valamint az, hogy nem hatékonyan költik el az adóforintokat. Az elköltés mellett az adók beszedése sem elég hatékony Magyarországon. Sokan és szívesen élnek a lehetséges kiskapukkal, így megközelítőleg csak 1,5 millió munkavállaló fizet annyit, amennyit hivatalosan kellene.

A lehetőség ugyanakkor megvan arra, hogy legalább egy pár helyezéssel előrébb léphessünk. A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal tervei szerint például a munkaadói járulékok 8-10 százalékpontos csökkentése révén évente 180-200 milliárd forinttal kisebb lehetne az élőmunka terhelése már 2009-től. Mivel azonban a részletek még nem ismeretesek, Oszkó Péter nem kívánta kommentálni a GVK máris vitatott terveit.

(origo.hu)

Bajnai újabb szocialista unióspénz-ügyben kénytelen vizsgálódni     2007.12.19.    LánchídRádió

Belső vizsgálatot rendelt el Bajnai Gordon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél a hírTV-ben napvilágot látott, Szabó Györgyöt érintő hírek kapcsán. A hírTV ugyanis kiderítette: jelentős uniós pénzeket nyertek el az MSZP országgyűlési képviselőjének, a párt borsodi elnökének családi vállalkozásai. Belső vizsgálatot rendelt el Bajnai Gordon miniszter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél a Szabó Györgyöt érintő hírek kapcsán. A hírTV-ben megjelent információkat közérdekű bejelentésként kezelik, ám a vizsgálatot maga az érintett, Szabó György, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Elnöke, országgyűlési képviselő is írásban kezdeményezte hétfőn a Hír Televízióban megemlített pályázatok ügyében – közölte az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium.

Mint ismert, a televízió Célpont című műsora kiderítette: jelentős uniós pénzeket nyertek el Szabó György szocialista országgyűlési képviselő, az MSZP borsodi elnökének családi vállalkozásai. Szabó az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács első embereként felügyeli az uniós pénzeket. Közben a család cége – a Regiteszt Kft. pályázatokat ír önkormányzatoknak, cégeknek, alapítványoknak – mégpedig nagy sikerrel. A Szabó György felesége vezette alapítvány is több tízmillió forintos támogatásokhoz jutott személyiségfejlesztő, álláskereső tréningekre.

Csiszolatlan fekete gyémántok, Tűzzel-vassal

A Tűzzel-vassal és a Csiszolatlan fekete gyémántok elnevezésű személyiségfejlesztő, álláskereső tréningekért például 77 millió forint közpénzt juttatott annak az alapítványnak, amelynek Szabó felesége a kuratóriumi elnöke. A Csereháton pedig a Regiteszt Kft. irányíthatott egy uniós pénzből finanszírozott átképzési programot, méghozzá 144 millióból. Az ominózus pályázatban azonban nem ez az egyetlen ellentmondás, ugyanis a közbeszerzésnél két szervezet nyújtott be árajánlatot – az egyiket Szabó György fia, a Regiteszt Kft.-s Viktor, a másikat pedig felesége mint a Miskolci Közüzemi Díjhátralékosokért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Szabó október végén egyébként kijelentette, indokolatlan, oktalan és meglehetősen durva támadások érik az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban kialakult gyakorlatot, holott „semmiféle rendellenességet és szabálytalanságot ezen a területen még senki nem tudott tetten érni”.

Mint ismert, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nemrég visszavonta a kiskunhalasi diszkó üzemeltetőjének adott támogatást, mert szabálytalanságot állapított meg az európai uniós források felhasználásánál. Ezt az ügyet is a Hír Televízió tárta fel, megtudva, hogy a kiskunhalasi Disco Magic Kft. összesen 61 milliót költött a helyi Dance Tuning Disco fény- és hangtechnikájának korszerűsítésére.

(hírTV, Magyar Nemzet, MNO)