Pénzszivattyú: a magyarok nagyon rosszul járnak az adóval 2007. december 19. 14:36 MNO
A magyar emberek zsebében marad a legkevesebb fizetés adózás után. Egy felmérés harminckét országban vizsgálta, hogy a nettó fizetés mekkora hányada a bruttónak. Magyarországon a vizsgált kategóriákban a bruttó jövedelem 51,5 százaléka marad az adózó zsebében, ezzel hazánk csak az utolsó helyen kullog.
Adózási szempontból - a Mercer befektető cég felmérése szerint - az arabok mellett Oroszországban és Honkongban jár legjobban az adózó munkaerő. Belgiumban, Magyarországon és Dániában a legrosszabb a helyzet adófronton olvasható az origo honlapján.
A felmérés harminckét országban vizsgálta, hogy a nettó fizetés mekkora hányada a bruttónak, összehasonlítva az egyedül élőket, a házastársakat és a kétgyermekes családokat. E három lista közül kettőben Magyarország a legkedvezőtlenebb kondíciókat nyújtó pozíciót foglalja el.
A sereghajtó országok közül Belgiumban jár legrosszabbul az egyedülálló munkavállaló, ahol a fizetésnek több mint felét besepri az állam (50,5 százalékot). Az átlag magyar mégis szívesen dolgozna Belgiumban és Dániában, még ha nem is töri házasságon a fejét. Az életszínvonal magasabb, a magyar szociális juttatások pedig meg sem közelítik a velünk egyformán adózó országokét.
Mindhárom kategóriában az Egyesült Arab Emirátusok bizonyult győztesnek a 95 százalékos nettóval, mivel adót a kormányzat egyáltalán nem szed, a fizetésből a társadalombiztosításra levonható maximális összeg pedig a bruttó fizetés mindössze 5 százaléka lehet. Oroszország foglalta el a dobogó második fokát 13 százalékos levonással, Honkongé a harmadik hely, ahol 14,2 százalék a különbség a bruttó és a nettó között.
Az origónak nyilatkozott Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója, aki szerint a magyar adóviszonyok oka a költségvetés szerencsétlen tervezése, valamint az, hogy nem hatékonyan költik el az adóforintokat. Az elköltés mellett az adók beszedése sem elég hatékony Magyarországon. Sokan és szívesen élnek a lehetséges kiskapukkal, így megközelítőleg csak 1,5 millió munkavállaló fizet annyit, amennyit hivatalosan kellene.
A lehetőség ugyanakkor megvan arra, hogy legalább egy pár helyezéssel előrébb léphessünk. A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal tervei szerint például a munkaadói járulékok 8-10 százalékpontos csökkentése révén évente 180-200 milliárd forinttal kisebb lehetne az élőmunka terhelése már 2009-től. Mivel azonban a részletek még nem ismeretesek, Oszkó Péter nem kívánta kommentálni a GVK máris vitatott terveit.
(origo.hu)
