Fejőstehénnek néznek minket a multik Magyar Hírlap 2010-12-08
Magyarországról viszik ki a legtöbb pénzt, és itt szedik be a legtöbb sarcot a beszállítóktól
"Magyarországról megy ki a régióban a legtöbb megtermelt jövedelem, s ez igen sérülékennyé, versenyképtelenné teszi hazánkat" - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egy tegnapi rendezvényen.
Tíz év alatt 11 483 milliárd forint folyt ki hazánkból mondta Parragh László, az MKIK elnöke a GKI Gazdaságkutató tegnapi konferenciáján. Ezt a pénzt a kamatterhek, az árfolyamveszteség, a külföldi cégek profitja, az importkitettség, az energiaköltségek, a kereskedelmi szektor vitte ki az országból. Az MKIK elnöke példaként megjegyezte, a hibás privatizáció miatt amely monopolhelyzetbe hozott magántársaságokat a gázért harminc százalékkal fizetünk többet versenytársainknál. A rövid lejáratú hitelek kamatai is jóval magasabbak hazánkban. Ez októberben nálunk 8,2 százalék, Csehországban csak 3,9 százalék volt.
Parragh László kitért azokra a szektorokra is, amelyeket a válságadó sújt. Ezekben az ágazatokban eddig is igen jelentős volt a jövedelmezőség, néhány év alatt megtérült a külföldiek befektetett tőkéje. Az energiaszektorban 20032008 között 107 százalékos volt a jövedelmezőség. Ugyanebben az időszakban a pénzügyi szféra 155 százalékos jövedelmezőséget könyvelhetett el.
Az MKIK elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánkban a multinacionális cégek nyolcvan jogcímen szednek pénzt a beszállítóktól. Ezen belül a polcpénz (fizetni kell a kereskedelemben, hogy az áru kikerüljön a polcokra) mintegy 15 százalék. Ugyanez a szlovákoknál három, a franciáknál négy százalék. Ezek a cégek ráadásul a szakmunkásokat jelentős részben árufeltöltőként alkalmazzák hazánkban, így nem kell nekik annyit fizetni, amennyi a szakképzettek garantált minimálbére. Simor András jegybankelnök az eseményen egyebek között hangsúlyozta, hogy a magas külső nettó adósságállományunk, a magas államadósság és a lakossági devizahitelek jelentős szintje miatt sebezhetőségünk hosszú ideig, további egy évtizedig megmarad. Egy kérdésre azt mondta: ma még nem tudni, hogy mi lesz az átalakuló Költségvetési Tanács feladata (a testület egyik tagja a jegybankelnök lesz). Tekintettel azonban arra, hogy a szervezet megszüntetett titkársága eddig sokkal alaposabb elemzést végzett, mint a jegybank, valószínűleg szükség lesz a Magyar Nemzeti Bank kapacitásainak bővítésére.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a bankadónak beláthatatlan következményei vannak a magyar gazdaságra nézve. Szólt arról is, hogy hazánk nehéz helyzetbe hozhatja a Moodys hitelminősítőt, ha végrehajtja a strukturális átalakításokat. Ebben az esetben két fokozattal feljebb kellene minősítenie bennünket.
