grizzlybear

Tetten érték a táskás embert     2008. január 31. 06:00 Magyar Nemzet
A terézvárosi SZDSZ-es alpolgármesterre vallott a bérlő • Bajor Zoltán cáfol és jogi útra tereli az ügyet

Terhelő vallomást tett a terézvárosi vesztegetési ügyben Bajor Zoltán SZDSZ-es alpolgármesterre egy vállalkozó, akitől 18 millió forintos kenőpénzt akartak kicsikarni. A rendőrség munkatársai meghiúsították a pénz átadását.

Tizennyolcmillió forintos csúszópénz átadását leplezhette le a múlt héten a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupció elleni osztálya, amikor két gyanúsítottat, közöttük Kovács Pétert, a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit (TVN) Zrt. vezérigazgatóját őrizetbe vették a rendőrök. A VI. kerületi önkormányzat tulajdonában álló, a főváros ismert sugárútján, a Bajcsy-Zsilinszky út 61. szám alatti üzlethelyiség privatizációjával összefüggő bűncselekmény ügyében tegnap fordulat állt be: Berecz Károly, az ingatlan volt bérlője, a Műárt-Press Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy az NNI nyomozóinak tett vallomásában Bajor Zoltánt, Terézváros SZDSZ-es alpolgármesterét nevezte meg a vesztegetési pénz kérőjeként. Utalt arra is: elképzelhetetlennek tartja, hogy a több mint 300 millió forintot érő ingatlan ügyéről Verók István MSZP-s polgármesternek ne lett volna tudomása. – Minden bizonyítékot átadtam a rendőrségnek, és vannak tanúk is arra, hogy a szövevényes ügyben az önkormányzat balliberális vezetői is érintettek, és mindent elkövetek, hogy ez a maffiaszerűen működő állami hatalom elnyerje méltó büntetését – hangsúlyozta Berecz.

Arra a kérdésünkre, hogy ez súlyos vád, és egy ilyen korrupciós ügyet csak akkor lehet rábizonyítani valaki(k)re, ha ténylegesen tetten érik a bűncselekmény elkövetőjét, azt válaszolta, hogy a nyomozás érdekében részleteket nem árul el, de hozzátette: "igen, itt is így történt".

A rendőrség múlt szerdán a százszázalékos önkormányzati tulajdonú TVN Zrt. igazgatósági ülésén vette őrizetbe Kovács Péter vezérigazgatót és egyik társát, de a bíróság első fokon elutasította az ügyészség előzetes letartóztatási javaslatát. Az NNI-nél tegnap sem tájékoztatták lapunkat a politikusokat, közszereplőket is érintő bűnügyről, azonban információnk szerint a hallgatás azt jelenti, hogy további gyanúsítások várhatók.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Műárt-Press egykori szocialista nagyvállalat jogutódja által a rendszerváltozás óta bérelt, 1500 négyzetméteres ingatlan körüli viták 2002-ben kezdődtek, amikor az önkormányzat havi 600 ezer forintról 2 millióra akarta emelni a bérleti díjat. Ezt az időközben gazdát cserélt cég nem fogadta el, perre ment, ám végül a bíróság az önkormányzatnak adott igazat, s a Műárt-Press kamatokkal együtt csaknem százmillió forintos adósságot halmozott fel.

Szabó Zsolt

(Részletek a Magyar Nemzet 2008. január 31-i számában)

Három igenes népszavazás - óóó igen, igen, igen      Publicisztika   PunkRhetor  2008. január 29. 00:00  gondola.hu

Vegyük sorra még egyszer.

A 2002-től kormányzó pártok fejre állították a gazdaságot. Lekapcsolták a növekedést mozgató motorokat, de nem kapcsoltak be helyette újakat. Állítólag azért nincs pénz a közös kasszában, mert szétdobták az embereknek. Hát, oda is dobtak belőle – ennél persze sokkal nagyobb az az összeg, amit azóta kellett adósságszolgálatra fordítani. Aztán csendesen bejelentették, hogy ezt a hitelállományt nem lehet kinőni. Olyan csendesen, hogy szinte senki sem hallotta meg.

Hat éve nincs program, nincs egyetlen olyan szakmai program, amit igényfelmérés és probléma megfogalmazás után kellő tervezéssel és célmegjelöléssel kezdtek volna el, vagy egyetlen olyan, amit végrehajtottak volna. Minden rögtönzés volt, és kommunikáció. Kommunikáció, ahogy a csövön kifért. Így nyertek még egy választást és most van egy számlánk, amit ki kell fizetni.

Az alapvető baj nem a hazugság – az következmény. Súlyos következmény: ez teszi lehetetlenné azt a bizonyos sokat emlegetett összefogást. Ez hasítja radikálisan ketté az országot. Nem jobb és baloldalra. Nem! Azokra, akik úgy gondolják, hogy ideológiai alapon be kell nyelni a hazugságot, és azokra, akik ezt nem fogadják el.

A legnagyobb baj mégsem ez, hanem az a bizonyos „elkúrtuk”. Ami szalonképesül azt jelenti: tönkretettük – no nem a gazdaságot hanem – az államháztartást. A lehető legrosszabb gazdaként. Ezért nem jut oktatásra, ezért nem jut egészségügyre. Nem azért, mert pazarló a rendszer – pedig pazarló. Hanem azért – mert elkúrták.

És azóta fizetjük a számlát. Fizetjük a számlát a közös vagyonból: például a budai ingatlanból, ahol a tépett lelkű és szellemű emberek gyógyultak a klasszikus kapitalizmus hazai kezdetei előtt óta, a létező szocializmuson át, mostanáig. Fizetjük a saját zsebünkből, úgyismint vizitdíj, meg tandíj. De nem csak a számlát fizetjük – mert újból és újból beleesznek az uzsonnánkba. Másfél millió vizitdíj áráért magyarázzák el nekünk, hogy milyen jó nekünk.

Na és mi a gyurcsányisták számára a lényegi momentum a népszavazásból? Az, hogy nem lehet megbuktatni a kormányt. Ez a lényeg. Az, hogy: „Meg is repedhettek, akkor sem megyünk el. Nem baj, ha nem tetszik az, amit csinálunk. Mi majd megmondjuk nektek mi a jó.”

Ezért kell a népszavazás. Mert mindenkinek meg kell értenie: nem dönthet helyettünk senki! Főleg nem ez a kormány. Azért nem, mert erre nem kért, s ezért nem is kaphatott megbízatást. Tehát, aki demokrata, aki komolyan veszi azt, hogy a demokráciában a nép megbízásából, a nép érdekében kell kormányozni, annak el kell mennie a népszavazásra, és igennel kell szavaznia. Ilyen egyszerű.

Ne tévedjünk, nem dönthet a nép helyett senki. Nem dönthet helyettünk senki! Sem a kormány, sem a szakértők, sem a befektetők – sem senki. Azért nem, mert mi vagyunk a megrendelők, és mert mi fizetjük a számlát! Ilyen egyszerű.

Nem lehet megbuktatni a kormányt? Dehogynem! És minél tovább szívóskodik, annál nagyobb lesz a bukta. Egy évvel ezelőtt Gyurcsány sokkal több eséllyel nézhetett volna a népszavazás elé. Addig játszotta a játékait az ingyen sörrel meg az ingyen rollerrel, a nyelv-ésszel meg az alkotmánybírósági beadványokkal, hogy mostanra tényleg kinéz nekik egy méretes zakó. Most egy esélye van, ha otthon maradunk.

Az idő nem a kormánynak dolgozik – bármilyen hosszútávfutó Gyurcsány Ferenc. Miért? Azért, mert ez a kormány nem versenyképes. Ha azt hiszi magáról, hogy az – csak azért, mert megnyerte a választást – akkor nagyon téved. Sokkal nagyobbat fog bukni, mint amekkora buktát le bír rajzolni – és nem csak a kormány! Az a politikai közösség is, amely hagyta, hogy rajta keresztül tolja hatalomba magát.

Mindaz az anyagi veszteség, amelyet eleddig el kellett szenvednünk megéri, ha az SZDSZ kikerül a parlamentből, és szavazói emiatt kapnak egy lehetőséget, hogy a mostani odakozmált politikai hullák helyett elkötelezett demokratákból újjászervezzék azt a rendszerváltó polgári radikális-liberális pártot, amely egykor oly kedves volt a szívüknek, s amelyből mára nem maradt semmi és senki.

Mindez az anyagi veszteség megéri, ha az MSZP továbbsüllyed, és egy számjegyűre csökken a népszerűsége. Láttunk már ilyet Lengyelországban… Majd lesz talán egy új baloldali párt a mostani vastagzsebű múmiák és az állammal – a legrosszabb gazdával – kereskedve vállalkozóvá vált rendkívül versenypárti, rendkívül fősodratú, rendkívül „globalokraták” helyett.

Ha lesz, lesz – ha nem, nem.

Szóval három igenes népszavazás. Óóó igen, igen, igen.

"Szorult helyzetben van Gyurcsány Ferenc"  2008. január 30.   InfoRádió / MTI
       
A süllyedő hajón? címmel, Szorult helyzetben Gyurcsány magyar kormányfő alcímmel közölt cikket szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Elemzésének bevezetőjében a német konzervatív újság bécsi tudósítója, Reinhard Olt kiemelte: a magyar miniszterelnöknek a jelek szerint nincs szerencséje.

Gyurcsánynak nem csupán azért nincs szerencséje a szerző szerint, mert legközelebbi munkatársai elhagyják őt. Még több gondot okoz az egyik elődje, Orbán Viktor vezette polgári szövetség, a Fidesz által kezdeményezett referendum, amely az Új Magyarország nevet viselő kormányzati reformprogram lényeges részei ellen irányul. Politikai megfigyelők szinte kivétel nélkül azok elutasításával számolnak.

Olt szerint ezzel áll összefüggésben Szetey Gábor személyügyi államtitkár, a közigazgatás újjászervezéséért felelős megbízott bejelentett lemondása. Gál J. Zoltán, Gyurcsány hivatalának korábbi vezetője sem látott magának sok jövőt a "süllyedő hajón" - ahogy a legerősebb ellenzéki párt, a Fidesz kárörömmel fogalmazott -, s elhagyta azt. A lap szerint a népszavazás után előreláthatóan idő előtti parlamenti választásokra kerül majd sor.

Az újság a továbbiakban arról ír, hogy mind Gyurcsány szocialistái, mind liberális partnereik az év elején hadjáratot kezdtek a referendum ellen. Beszámol az SZDSZ budapesti kampányáról, a párt által elhelyezett plakátokról, amelyeken egy túlméretezett "Nem" látható.

Az MSZP pedig "az emberek józan eszére" apellálva igyekszik elmagyarázni a bevezetett vizit-, illetve kórházi napidíjat és a tandíjat, azokat az intézkedéseket, amelyeket a lakosság a leghevesebben vitat Gyurcsány reformprogramjában. Az SZDSZ - írta a lap - 50-100 millió forintot kíván a kampányra fordítani, míg a szocialisták kiadásaikat mintegy 200 millió forintra becsülik.

A Fidesz panaszkodik állítólagos hátrányos helyzete miatt - írja a lap, hozzátéve, hogy a párt kampányának költségei épp olyan kevéssé ismertek, mint az azt megelőző, a referendum kiírásához szükséges aláírásgyűjtés kiadásainak nagysága.

Kampány közpénzen

Az ellenzéki párt állítása szerint a kormány közpénzei révén a kormánypártok mellett a minisztériumok is "felvilágosító" kampányt folytathatnak. Az újság Juhász Ferenc korábbi honvédelmi minisztert, az MSZP kampányának koordinátorát idézi, aki szerint a párt rendkívül csekélynek ítéli meg a referendum számára pozitív kimenetelével kapcsolatos esélyeit.

Juhász tudatában van annak, hogy a "nem" szavazatok többsége kizárt. A kormánypártok mindössze azt érhetik el, hogy a bevezetett intézkedéseket elutasító "igen" szavazatok száma kétmillió alatt marad, s ezáltal a referendum érvénytelen lesz.

A népszavazás abban az esetben jelent közvetlen veszélyt a miniszterelnökre, ha a részvételi arány magas lesz, és az eredmény egyértelmű viszonyokat teremt, azaz a magyar választók jelentős része (tehát nem csupán a Fidesz hívei) a vizit-, a kórházi és a tandíj ellen szavaz.

Ennek persze nem feltétlenül kell ahhoz vezetnie, hogy a szocialisták leváltják a miniszterelnököt. Ez azonban bekövetkezhet, különösen amiatt, hogy az MSZP-ben sokasodnak a bíráló hangok.

Másrészt diadala esetén a Fidesz mindent elkövet majd annak érdekében, hogy a kormány és programja totális összeomlását fesse a falra, ami a legkevésbé sem mozdítaná elő az ország politikai stabilitását - hangsúlyozza a FAZ.

Bayer Zsolt: Gyurcsány Ferenc nem egy szerethető, kedves hülye, hanem egy agresszív és kártékony miniszterelnök   Magyar Hírlap  2008. január 13.

Ha fogékonyak vagyunk a szimbolikára, úgy végtelen örömmel tölt el bennünket a kormányzati negyed ügye. Sorsa. Benne van abban minden, amit erről a kormányzatról tudni kell és tudni érdemes. 
 
Már ahogy a kormányszóvivő hölgy bejelentette a dolog végét. Jaj, annyira szép volt az, olyan megnyugtató volt hallani! Tudni, hogy nincs semmi másképpen, mint ahogy eleve gondoltuk, eleve feltételeztük, eleve tudtuk.

A kormány úgy döntött, hogy a kormányzati negyed projektet megállítja – mondá a kormányszóvivő hölgy.

Jól kitalált mondat

Igen. Ezektől ezt a mondatot várta az ember.

S akinek van érzéke a szimbolikához, azonnal látta lelki szemeivel, ahogy a kormányzat kommunikációs tanácsadói kitalálták ezt a mondatot. Mert ugye, nagyhatalom az igekötő!

Különösen fontos szerep jut az igekötőknek az újbeszélben. Manapság ugye mindent "átbeszélünk", a fiatalok pedig "behánynak". No, éppen ilyen a kormányzati negyed "megállítása". Mert a régi beszédben, a tisztességes beszédben, ha valamiről elhatározzuk, hogy nem valósul meg, azt leállítjuk. Újbeszélül viszont "megállítjuk", ugyanis a "megállítjuk" szerkezetben benne reszket az újrakezdés ígérete. S éppen ez a cél – ezt kellett megoldaniuk a kommunikációs tanácsadóknak.

Hogy miért?

Hát azért, mert amikor az első hírek érkeztek, hogy a megalomán és ostoba tervből semmi sem lesz, akkor Gyurcsány Ferenc kommunikációs kormányfő és PR-politikus a maga megszokott, agresszíven határozott és buta modorában azt nyilatkozta, hogy a kormányzati negyeddel kapcsolatban minden rendben. Hát persze, éppen, mint a Svejkben:

"Oberleutnant úrnak alázatosan jelentem, a csomagokat valószínűleg akkor lopták el, amikor jöttem Oberleutnant úrnak alázatosan jelenteni, hogy a csomagokkal minden rendben van…"

Így. Csak sajnos Gyurcsány Ferenc nem egy szerethető, kedves hülye, hanem egy agresszív és kártékony miniszterelnök. De ha egyszer ő december 20-án még azt mondta, hogy a kormányzati negyed az eredeti tervek szerint, határidőre felépül, akkor azt nem lehet leállítani. Akkor azt csak megállítani lehet.

Hát most megállították.

Hivatkozás a piacra

Majd összesereglett az összes kártékony hülye, és sok kártékony hülyeséget beszélt.

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szavai magaslanak ki a mezőnyből. Ikvai-Szabó Imre a következő fonémákat hullajtotta el az éterben: A kormányzati negyed terve nagyszerű terv volt; remek terv volt; maximálisan támogattuk; de nem volt jó terv. A piac nem igazolta vissza. És amit a piac nem igazol vissza, az nincs.

Ezt az utolsót, ha megengedik, még egyszer: "Amit a piac nem igazol vissza, az nincs."

Nos, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, akaratán kívül ugyan, de ebben az egyetlen mondatban kristálytisztán összefoglalta ezeknek a kártékony idiótáknak az egész világnézetét. És én azóta azon töprengek, vajon Ikvai Szabó Imre főpolgármester-helyettes édesanyját visszaigazolta-e valaha a piac… Mert ha nem, nos, akkor…

Hagyjuk is.

Inkább emlékezzünk meg még Demszky Gábor főpolgármesterről, aki novemberben lelkesen sertepertélt a kormányzati negyed körül, elővette legszebb PR-mosolyát, most pedig úgy tett, mintha ott sem lett volna. Most elsőként határolódott el ez a jellemes férfiú, gúnyosan "álmok álmodóinak" nevezve cinkos- és tettestársait. Pfúj…

Hát ilyen fiúk ezek.

De őszintén szólva, azért remélem, senki sem csodálkozik, és senki sincs nagyon meglepve.

Ez az ő kormányzati negyedük. És az ő kormányzati negyedüknek ilyennek kell lennie. Emlékeznek még a régi viccre? Móricka hazamegy az iskolából, és mondja az apjának: – Papa, ma az elmélet és a gyakorlat közötti különbségről beszélgettünk az iskolában, de én nem nagyon értem az egészet. – No, fiam, akkor figyelj, elmagyarázom! – szól az apa, és behívja a szobába a nagylányát. – Lányom, egy idősebb úr száz dollárt ígért, ha lefekszel vele. Hajlandó vagy rá? – Igen papa… Ezután az apa behívja a feleségét. – Asszony, egy idősebb úr száz dollárt ígért, ha lefekszel vele. Hajlandó vagy rá? – Hát persze! – feleli némi töprengés után az asszony. Az apa pedig a fiához fordul: – No látod. Most elméletileg van kétszáz dollárunk. Gyakorlatilag pedig együtt élünk két büdös kurvával…

Ha valakinek van érzéke a szimbolikához, akkor pontosan tudja, kikkel élünk mi együtt.

S lám, elméletileg van egy szép, nagy kormányzati negyedünk.

Gyakorlatilag meg van egy újabb ótvaros gödrünk, meg sok-sok furcsa igekötős igénk. Meg egy rakás kártékony gazemberünk.

A végén minden letisztul. S marad a végső kérdés: vennének-e Gyurcsány Ferenctől használt autót? 

Kádárhoz hasonlította Gyurcsányt a legnagyobb lengyel hetilap     2008-01-29 07:18  HírTv

A hírTV információi szerint Gyurcsány Ferenc a héten nem hivatalos tárgyalásra Varsóba utazik, ahol Donald Tusk kormányfővel találkozik. A Medgyessy és Gyurcsány kormány alatt történelmi mélypontra süllyedt a Magyarország és Lengyelország közti kapcsolat.

Az út előtt összefoglaló írás jelent meg a térség gazdaságairól a Wprost című jobbközép lengyel hetilapban. A Tigrisek és Teknősök című írás a térség gazdaságait elemzi. A magyar gazdaság a pannon puma helyett a teknős jelzőt kapta.

Gyurcsány Ferencet Kádár Jánoshoz hasonlította a legnagyobb példányszámban eladott lengyel hetilap. A Wprost fél éve a visegrádi országok együttműködése kapcsán arról írt, hogy Gyurcsány Ferenc többet ártott a lengyel-magyar kapcsolatoknak, mint maga Szálasi. A hetilap legfrissebb számában Gyurcsány, mint Kádár alcím alatt elemzi a szerző a magyar közélet kritikus állapotát. Kitér a hazugságbeszédre és abszurdnak nevezi, hogy Gyurcsányt szinte fölmentették a felelősség alól a 2006-os esztendőben.

A külpolitikai rovat munkatársa hosszan sorolja a magyar gazdaság lesújtó adatait, majd megjegyzi, hogy a régió egyetlen országa Magyarország, amelyik nem tudta kihasználni a térség gazdasági adottságait. Ellentétes példaként hozza föl Csehországot, amelyik rekordösszegű beruházást könyvelhet el magának, Szlovákiáról pedig Közép-Európa gazdasági tigriseként ír. A lap Magyarországgal kapcsolatban egy történészt idéz, aki szerint mind a Kádár-korszakban, mind Gyurcsány Ferenc miniszterelnökség alatt, a kormány megtéveszti az állampolgárokat.

Tárki: az MSZP-re már saját tábora sem szavazna      MTI nyomán  2008. január 30. gondola.hu

A biztos szavazó pártválasztókon belül a Fidesz támogatottsága jelenleg 67 százalékon áll, míg a szocialista párté ebben a hónapban 22 százalék - olvasható a január 7-e és 22-e között végzett, 1.000 ember megkérdezésén alapuló vizsgálatban.
 
A pártválasztók körében a Fidesz 37 százalékponttal, míg a biztos szavazó pártválasztók körében 45 százalékponttal vezet az MSZP előtt. Az SZDSZ támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében 3 százalék, míg a pártválasztók esetében 5 százalék. Az MDF tábora a teljes lakosságon belül szintén 3 százalék, míg a pártválasztók körében 6 százalék. A biztos szavazó pártválasztókon belül az SZDSZ és az MDF is 4 százalékos táborral rendelkezik a Tárki felmérése szerint.

A kutatásban leírtak szerint míg 2007 januárban kiegyenlítettebb volt az egyes pártok szavazótáborán belül a támogatók elszántsága, addig 2008 januárra ezek az arányok jelentősen eltérőek. A Fidesz szavazóinak elszántsága a legmagasabb, az MSZP-é sokkal alacsonyabb, az SZDSZ és az MDF támogatóié pedig még alacsonyabb. A szocialista párt szavazói körében folyamatosan csökkent a biztos szavazó MSZP választók aránya az elmúlt egy év során: 2007. januárjában 73 százalék volt, míg 2008. januárjára 56 százalékra csökkent ez a szám.

A Fidesz szavazótáborának elszántsága kisebb mértékben, de csökkent. Míg egy évvel ezelőtt a nagyobbik ellenzéki párt választóinak 78 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni, addig az idei első hónapban 68 százalékuk mondta ugyanezt.

A kispártok szavazói körében az elszántak aránya az egy évvel ezelőtti kétharmados értékről a felére csökkent. A kutatás szerint egy most vasárnapi választáson a szavazásra jogosultak 48 százaléka venne részt biztosan.  
 

Morvai Krisztina: Gyurcsány Ferenc pszichopata, országromboló diktátor     2008-01-25 06:15:06   hetivalasz

Egy nagyinterjú és tíz nyílt levél - ez a tartalma a Magunkfajták című könyvnek, amely a napokban jelent meg Morvai Krisztináról. Az ELTE jogi karának docense azóta áll a figyelem középpontjában, amióta a kormányfőt tette felelőssé a 2006-os rendőri brutalitásért.
- Kit sorol a "magunkfajtákhoz"?

- Azokat, akik saját hazájukban nem érzik otthon magukat, mert a hatalmon lévők megfosztották őket ettől az érzéstől. Az ország sorsáért aggódókat, akik úgy érzik, nincs befolyásuk a dolgokra, mert nem tartoznak az elithez.

- Amikor először használta a kifejezést, sokan kirekesztést emlegettek.

- A könyvemben is szerepel az a nyílt levél, amelyet Várkonyi Tibor újságírónak írtam. Ő brüsszeli utunk után - amelyen a 2006. őszi jogsértésekről adtunk tájékoztatást - a Civil Jogász Bizottság tagjait felsült Júdásoknak nevezte. Akkor írtam le először, hogy "a magukfajták természetesnek veszik azt, hogy a magunkfajták mindent eltűrnek". Az is bizonyítja, hogy nincs szó kirekesztésről, hogy sok zsidó ember megkeresett, mondván, ő is a magunkfajtákhoz sorolja magát.

- A könyvben sem fukarkodik a jelzőkkel, Gyurcsány Ferencet például pszichopata, országromboló diktátornak nevezi. Nem volt még baja abból, hogy mindig kimondja, amit gondol?

- Arról a miniszterelnökről beszéltem, aki kilöveti saját állampolgárainak a szemét. Amikor egy ország emberi jogi válságba kerül, és amikor a demokrácia diktatúraként működik, néven kell nevezni a dolgokat. A másik oldal persze megszokta, hogy bármit megtehetnek, mi meg lehajtott fejjel elviseljük, mert jól neveltek vagyunk, igyekszünk féken tartani az indulatainkat. Most meg vannak lepve, hogy valaki ki meri mondani, amit gondol.
- A "jól nevelt" polgárok nem tiltakoztak?

- A kifejezések miatt a polgári oldaltól legalább annyi kritikát kaptam, mint a másik oldaltól. A Civil Jogász Bizottságban is többen bíráltak, szerintük egy jogász nem mondhat ilyeneket. Azt állították, ezzel az egész testület tekintélyét rombolom. Erre én azt mondom: fontosabb érdek fűződik ahhoz, hogy felhívjam a figyelmet a visszásságokra, mint hogy finoman fogalmazzak.

- Mit szólnak ehhez az ELTE jogi karán?

- Az egyetem vezetősége folyamatosan üzenget, hogy ez nem egyeztethető össze oktatói mivoltommal. Én azt gondolom, egy jogi egyetem oktatójának emberi jogi válsághelyzetben, amikor emberek szemét lövik ki, kötelessége ilyen tevékenységet folytatni. Az lenne szégyen a hallgatóim előtt, ha nem emelném fel a szavam a jogsértések ellen.
- Bár bírálja Gyurcsányt, a könyvben is közli azt a nyílt levelet, amelyben megköszöni neki, hogy "segítségével" ön magyar állampolgárból magyar hazafi lett.

- Sokáig európai világpolgárnak tartottam magam, azt hittem, az az erény. A munkám is olyan volt, hogy nem kötődött annyira a nemzeti oldalhoz. Éltem Angliában, Franciaországban, Amerikában, és nem éreztem magam mélyen magyar érzelmű embernek. És most ebben a katasztrófahelyzetben jöttem rá, milyen fontos, hogy magyar vagyok.

- Azt akarja, hogy ezt mások is átéljék? Mert, mint fogalmazott, öntudatra szeretné ébreszteni az embereket.

- Abban szeretnék segíteni, hogy helyreálljon bennünk az emberi méltóság érzése. Mert ami 2006. október 23-án történt, azokban is sérülést okozott, akik ép bőrrel megúszták. Csaknem húsz évvel a rendszerváltás után ismét suttogunk és rettegünk, s természetessé válik, hogy terrorizál minket a hatalom. Arra kell ráébreszteni az embereket, hogy emberi jogaink vannak, szabadon véleményt nyilváníthatunk, és kimehetünk az utcára, ha akarunk. Mert elvették tőlünk azt az érzést, hogy alkotmányos jogaink vannak.

- Alkotmányos jogaira hivatkozott akkor is, amikor megerősítő népszavazást kezdeményezett az egészségbiztosítási törvényről. A könyv az ezzel kapcsolatban Sólyom Lászlóhoz írt levelével zárul. Milyen válaszra számít?

- Arra, hogy Sólyom László nem írja alá a törvényt. Az Alkotmány 26. szakaszának 6. bekezdése kimondja: ha egy már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénnyel szemben megerősítő népszavazás van folyamatban, akkor azt nem írhatja alá a köztársasági elnök. Márpedig - mivel már benyújtottam hitelesítésre a kérdésemet az Országos Választási Bizottsághoz - most ez a helyzet. Vagyis még mindig vannak fékek és ellensúlyok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy mindent lenyomjanak az emberek torkán.

Az egészségbiztosítási reform valódi arca       2008-01-24 10:10 

Amerikai típusú egészségügyre számít a biztosítási piac megnyitása után egy tagtoborzásra készülő cég vezető ügynöke. Egy rejtett kamerás felvételen arról beszél, az első kérdés az lesz, van-e biztosítása a betegnek.

Egy rejtett kamerás felvételen a vezető ügynök arról beszél, 10-15 ezer alkalmi munkással készülnek az egészségbiztosítási piac megnyitására. A hálózatot a multi-level marketing elveire építik. Minél több embert szervez be valaki, annál több pénzre számíthat. A cég munkatársa - rácáfolva a hivatalos kormányzati tájékoztatásra - nem a szolidaritással és a nemzeti kockázatközösséggel jellemezte a részben privatizált egészségbiztosítást, hanem a profitérdekekkel. A felvételen az ügynök úgy fogalmaz: ez egy igen kemény rendszer lesz. Elmondása szerint az első kérdés az lesz, van-e biztosítása a betegnek.

A vezető ügynök megerősítette a privatizációt ellenző szakértők aggodalmait. Utalt arra, a pénztárak napi irányítását végző magánbefektetők szelektálnak majd az ügyfelek között. A fiatalokra hajtanak, mert ők évekig több bevételt jelentenek, mint kiadást.

A cég munkatársa óvatos volt: azt mondta, a tagtoborzást hivatalosan nem kezdik el addig, amíg az Országgyűlés újra el nem fogadta és a köztársasági elnök alá nem írta a megvétózott egészségbiztosítási törvényt. Addig úgynevezett felmérő körútra küldik embereiket. Elmondása szerint azért, hogy nehogy úgy járjanak mint a másik hasonló cég aki már felvett kétezer embert és "valaki fölnyomta őket".

Az üzlet nagyságáról a cég képviselője egy összehasonlító adatot mondott. A 20 milliós népességű Romániában - a nyugdíjpénztári reformmal összefüggésben - 12,5 milliárd forintnak megfelelő jutalékot fizettek nekik a magánbefektetők a 20 és 30 év közöttiek toborzásáért. Az egészségügyi minisztérium és az Egészségbiztosítási Felügyelet hivatalos álláspontja szerint, amíg nincs elfogadott törvény, addig törvénysértő tagtoborzásról sem lehet beszélni.

Gyurcsány Ferencet török miniszterelnöknek nézték    2008.01.26. 13:30

Török miniszterelnöknek nézte Gyurcsány Ferencet egy világhírű közgazdász. - Milyen a török gazdaság állapota? - kérdezte tőle Stephen Roach a davosi világgazdasági fórumon.

Ahhoz képest, hogy Gyurcsány a saját blogjában úgy fogalmazott davosi útjáról, "Magyarországnak itt jó híre van" és "nagy az érdeklődés az ország iránt", a világ egyik vezető közgazdásza, a Morgan Stanley elemzője, Stephen Roach szerint Gyurcsány Törökország miniszterelnöke.

A davosi konferencián a világgazdaságban felmerült problémákra, a globális felmelegedésre, és a globalizáció kihívásaira keresnek választ a politikusok és szakemberek. Annak ellenére, hogy a résztvevőket egyenként bemutatták egymásnak a beszélgetés előtt, Roach odafordult Gyurcsányhoz, és a török gazdaság helyzetéről érdeklődött. A Miniszterelnöki Hivataltól megtudtunk, a miniszterelnök válaszként a magyar és az európai kilátásokról beszélt.
- Indokolatlan lenne egy nyelvbotlás miatt pellengérre állítani az elismert közgazdászt - olvasható a MEH szűkszavú levelében.
A török miniszterelnök, Recep Erdogan egyébként részt sem vett a rendezvényen és nem is hasonlít Gyurcsányra. Megkerestük az elismert közgazdász irodáját is, ám kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.

Kuláklista Gyurcsányi-módra   Udvardy Zoltán jegyzete 2008. január 23. Magyar Nemzet

Már csak idő kérdése volt: a vak is láthatta, hogy a kommunista rezsim kritikátlan restaurációja (az emberek tömeges, terrorisztikus megfélemlítését, a társadalom haladókra és fasisztákra való felosztását és az ország tudatos gazdasági és erkölcsi lezüllesztését követően) nem lehet teljes a parasztság teljes anyagi tönkretétele nélkül. Mivel a múlt, amiből azért sem tanultunk, már régen újrakezdődött.

Az élelmiszerárak megugrása lehetőséget ad az Európai Unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálatára és átalakítására, mert magas élelmiszerpiaci árak esetén a gazdák kevésbé vannak ráutalva a támogatásra – ezt tudhattuk meg Gyurcsány Ferenctől, aki a (magyar szocialista politikusok és a balliberális magyar kormányok által évekig hanyagolt) davosi Világgazdasági Fórum egy beszélgetésén mondta ki e vészterhes szavakat. A kormányfő, akit a távirati iroda idézett, már „el is költötte” a pénzt agrártámogatási rendszerből „esetleg felszabaduló” összegeket: ezek szerinte az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre, a versenyképesség javítására fordíthatók.

Logikus: ha az oktatásban csak a mostani tanévben a normatívák felmenő rendszerű csökkentése miatti megvonásokat nézzük, 25-30 milliárd forinttal lesz kevesebb a támogatás, a tanárok béremelésére 2007-ben egy fillér sem jutott, a kormány tehát bizonyította, él-hal az oktatásért, minden pénzt erre fordítanának. Annál sincs meggyőzőbb, mint a szoclib kormány bemutatkozása a kutatás-fejlesztés támogatása terén: már 2003-ra 25 százalékra emelték a kutatás-fejlesztésre fordított összegek addig 10,71 százalékos áfáját. Kóka távozó miniszterként is azért kardoskodott nemrég, hogy az innovációs járulékot vonják össze a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulással; íme egy újabb zseniális „reform”, melynek célja, hogy végképp kihúzzák a talajt a K+F jellegű projektek alól.

Mégis, a legszebb talán az, ahogy (egy komoly üzletember által nem is olyan rég „Gyurcsányi”-nak emlegetett) miniszterelnökünk a versenyképességet citálja elő egy százalék alatti negyedéves GDP-adatokkal és egy olyan gazdasági teljesítménnyel a háta mögött, amely még a Kárpátok Cicerója által fémjelzett időszakot is alulmúlja.

Nemcsak az ürügyként említett, az agráriumra költött „fölösleges” kiadások helyett megjelölt célterületek emlegetése cinikus, már az a tény is elképesztő, hogy egy agrárország kormányfője kijelentse: fel kell számolni a mezőgazdasági szféra támogatását. Képzeljük el, amint Nicolas Sarkozy kijelenti ugyanezt. Zárt osztályra kerülne (ha élve el tudnák juttatni odáig).

Napról napra érkeznek a hírek arról is, hogy a kötelezettség teljesítését elmulasztó, terményeiket többszörös áron elfeketéző, az állam rovására jogosulatlan hasznot húzó kulákokat és más spekuláns elemeket a becsületes dolgozó parasztok ébersége leleplezi. Ja, illetve nem most érkeznek ezek a hírek, hiszen idézőjelbe kellett volna tennem az előző mondatot. De ha már így eltévedtünk a múltban (a közeljövőben?), idézzünk tovább a Szabad Nép 1951. január 24-i számából:

„Minden becsületes ember igazságosnak, sőt szükségesnek tartja a közellátásunk és népgazdaságunk ellen áskálódó kulákok, spekulánsok szigorú megbüntetését. A becsületes dolgozók kívánságát fejezi ki az Élelmezésügyi Minisztérium legújabb rendelkezése, amely szerint azok a kulákok, akik terménybeadási hátralékukat többszöri felszólítás, sőt helyszíni elszámoltatás ellenére sem teljesítették, készleteiket elfeketézték: beszolgáltatási hátralékuk erejéig búzakilogrammonként két forint pénzbeli kártérítést kötelesek fizetni. Egyéb hátralékosoknak pedig beadási hátralékuk minden egy forintja után egyes búzakilogrammja kártérítést kell fizetniük.”

„Nyilván valahogyan a kulákság mentette át a Horthy-rendszer iránti nosztalgiát, és ennek köszönhetjük, hogy a Horthy restauráció kezdte el fenyegetni Magyarországot a Hóbaglyi Érában 1993-94 fordulóján, telén és koratavaszán. A kulák több földet birtokol, mint amit maga megművel, és ezért napszámosokat kell fogadnia, és cselédeket, béreseket tartania. Szerencsére a kulákok visszaszorulóban vannak és a korszerű nagy mezőgazdálkodó gazdasági társaságok kezébe kerülnek a földek, ahol modern intenzív módszereket vezetnek be.” – Az idézet folytatása már a „felmagyar” című, magát „az elitértelmiség szótárának” nevező netes lexikonból való.

Láthatjuk, a magyar földművelő nép gyűlölete, a teljes megsemmisítésére való törekvés épp úgy túlélte a módszerváltás időszakát, mint a bolsevik nomenklatúra, amely most mindent föltesz egy lapra, mert nekik már minden mindegy.

Nekik.

AKTUÁLIS JEGYZET (2008. 01. 20.) forrás: http://roplap.fw.hu
Kapjuk el...!
Nagy N. Péter:: "Akkor, amikor a Fidesz a megerősítőnek nevezett kormánygyengítő népszavazásra mozgósít az egészségbiztosítási reform ellen, belepörög egy örvénybe. Nevét adja egy akcióhoz, amely durván, cinikusan született: az ügy ötletgazdája, Morvai Krisztina által szemkilövető törpepártnak nevezett SZDSZ-t kellene meggyőzni arról, hogy szavazzon a saját tervezete ellen a parlamentben, illetve rávenni arra, hogy azt kitegyék az éppen Morvai- és Fidesz-ihletettséggel lelkesedő utca népe időnként felületes megfontolásainak, de gyakran alapos dühének. Komolyan gondolja ezt valaki, vagy csak játszanak a népszavazással?" (Népszabadság, 2008. január 19.)

Olvassuk el figyelmesen a fenti állásfoglalást! "Most elkaptuk őket!" - szokták mondani ilyen helyzetekben amerikai filmekben (esetleg az "őket" szó helyére egy főzeléknövény nevét behelyettesítve). A Röplap nem szeret jósolni, mert rengeteg csalódás ért már minket jobboldali sajtómunkások hurráoptimizmusa következtében. Most azonban úgy néz ki, ha ügyes lesz a jobboldal, lépéselonybe kerülhet a balliberálisokkal szemben. Morvai Krisztina ötlete zseniális. Törvényt megerosítő népszavazást kérni az egészségbiztosítással kapcsolatban, mellyel el lehet utasítani a törvényt! Most először a történelem folyamán mi élhetünk egy politikai paradoxonnal. Eddig ez csak a balliberálisoknak sikerült.

A Fidesz parlamenti frakciója szép szerényen benyújtja ezt a kezdeményezést. Nosza, erősíttessük meg a néppel - akire a kormány és főleg a Bitorló folyton hivatkozik -, szeretnék-e a reformokat? Ha a kormánypártok leszavazzák, és nem engedik a népszavazást, azzal beismerik, hogy nem a nép érdekében alkották meg a törvényt. Ez - bár a törvény hatályba léphet - már valószínűleg kiheverhetetlen presztízsveszteség lesz az MSZP számára. Ha viszont támogatják a népszavazást, az tuti buktának látszik. Nincs az a kampány, amelyikkel a nép többségét annyira el lehetne bolondítani, hogy a saját halálos ítéletét megszavazza! Már mostanra sikerült akkora botrányt keríteni a törvény körül, hogy a lakosság döntő többsége elutasítja azt. Ha nem lenne igazunk, akkor is, de ráadásul igazunk is van!!! Lehet, hogy sokan az értelmükkel nem fogják fel, de azt mindenki tapasztalhatta az eltelt 18 év alatt, hogy amit üzleti alapokra helyeznek, az drágább lesz és rosszabb minőségű. Kivétel nélkül! Ráadásul a biztosítókat is utálja mindenki, mert a díjat beszedni, azt szeretik, de kártérítéskor csak a kifogásokat keresik, és a szerzoődések apró betűs, alig olvasható pontjaira hivatkoznak.

És ott a Fidesz 3 kérdéses népszavazása, melyet tavaszra ki kell írni, és ott a LIGA Szakszervezet népszavazása, melyet - ha őszre is - ki kell majd írni! Elmondhatjuk: nem untuk meg, nem mentünk haza! A magyar nép konokul menetelve folytatja 2002. április 13-án kirobbant fegyver nélküli forradalmát. Ha kell nyílt sisakkal, ha kell, gerilla módszerekkel! Nagygyűlésekkel, sztrájkkal, népszavazással, uram bocsá' tojásdobálással, síppal, dobbal, nádi hegedűvel! És a sok megosztottság után az egészségügyi törvény végre egységbe kovácsolja a nemzetet. Most, emberek! Most kell, hogy felszakadjon százezrek, milliók torkából a csatakiáltás: Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok! Kapjuk el a … (növénynév, főzelék készül belóle)!

emlékeztetőül: ime dr.Morvai Krisztina levele Sólyom Lászlóhoz, melyről mélyen hallgatnak ott baloldalon, azóta is!

Morvai Krisztina levele Sólyom Lászlóhoz      2007. december 20. 17:33 MNO

Dr. Sólyom László   Köztársasági Elnök    B U D A P E S T

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Az Országgyűlés által 2007. december 17-én az egészségbiztosítás átalakítása tárgyában elfogadott törvény megerősítéséről ugyanazon a napon országos ügydöntő népszavazást kezdeményeztem, melyről egyidejűleg Tisztelt Köztársasági Elnök Urat is tájékoztattam. Ennek kapcsán egymásnak ellentmondó szakmai vélemények hangzottak el a sajtóban arra vonatkozóan, hogy az un. törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezésének joga megilleti-e a választópolgárt, és ha igen, akkor azt hogyan lehet gyakorolni, illetve annak milyen közjogi jogkövetkezményei vannak.

Figyelemmel arra, hogy a kérdés megítélésének gyakorlati jelentősége a Tisztelt Köztársasági Elnök Urat a törvényalkotási folyamatban megillető jogkörében az Alkotmány 26.§ (6) bekezdése alapján közvetlenül érinti, engedje meg, hogy álláspontomat – annak érdemi megfontolása végett - ismertessem Önnel.

Speciálisan a törvényt megerősítő népszavazás intézményét a hatályos normarendszerünk három helyen szabályozza: az Alkotmány 26.§ (6) bekezdésében, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. tv. (Ntv.) 8.§ (4) bekezdésében, továbbá az országgyűlés működéséről és tárgyalási rendjéről szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat (Házszabály) 109. § (1)-(2) bekezdéseiben. Az utóbbi norma sajátossága, hogy nem jogszabály, hanem az állami irányítás egyéb jogi eszköze.

A fenti normák hierarchiája alapján megállapítható, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszköze a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 46.§ (1) bekezdésének rendelkezéséből is következően csak az azt kibocsátó által irányított szervek feladataira, továbbá saját működésére vonatkozó szabályokat állapíthat meg. Az ezen törvényhelyhez fűzött jogalkotói indokolás kifejezetten kiemeli: „a határozat nem tartalmazhat az állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseket”. Erre figyelemmel a törvényt megerősítő népszavazáshoz való jog - mint az állampolgárokat megillető alkotmányos alapjog - tartalmára és terjedelmére vonatkozóan a Házszabály nyilvánvalóan nem állapíthat meg szabályokat, ilyen nem lehet tárgya. Ennek folytán a Házszabály idézett rendelkezése kizárólag az azt kibocsátó Országgyűlés működésére vonatkozó, és azon belül értelmezendő rendelkezés, az állampolgárok számára semmilyen jogosultságot vagy kötelezettséget nem teremt – főként nem korlátozhat alkotmányos alapjogokat. Mint ilyen, a tárgyalt alapjog állampolgári gyakorlására vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából teljes egészében figyelmen kívül hagyandó.

(Megjegyzem, hogy a Házszabálynak a 109.§-ban foglalt rendelkezései a mai napig az 1998. február 27-étől hatályon kívül helyezett régi népszavazási törvényen alapulnak, ugyanis ettől az időponttól kezdve az Országos Választási Bizottság megkerülhetetlen szerv a népszavazás kezdeményezése során, és a hivatkozott Házszabályi rendelkezés ezt figyelmen kívül hagyva kíván biztosítani közvetlen döntési lehetőséget az Országgyűlés számára, ami a jelenleg hatályos Nszt-vel nyilvánvalóan ellentétes. Emiatt a Házszabály vonatkozó rendelkezésének alkotmányellenessége egyébként is alaposan feltételezhető.)

Ami a törvényt megerősítő népszavazás intézményére vonatkozó jogszabályi szintű szabályozást illeti, megállapítható, hogy az Nszt. hatálya kiterjed rá, hiszen kifejezett rendelkezést is tartalmaz arra vonatkozóan (8.§ (4)). Az Nszt. hatályba lépése után az országos népszavazással kapcsolatos szabályok a népszavazás tárgyát illetően egységessé váltak. A törvény hatályba lépése előtti 1989. évi XVII. tv. 5.§-a a népszavazás tárgyát tekintve megkülönböztette a törvényt megerősítő (referendum), és a nem törvényi formát igénylő országgyűlési döntések tárgyában elrendelhető népszavazást (plebiszcitum). A hatályos Nszt. a korábbi törvényhez képest nem tesz különbséget a törvény megerősítésére, és az országgyűlés hatáskörébe tartozó egyéb döntésekre vonatkozó országos népszavazás szabályai között sem anyagi jogi, sem eljárásjogi szempontból, ezekre egységes szabályokat alkalmaz. Ennek megfelelően ebből a szempontból a népszavazás kezdeményezésére jogosultak körét sem határozza meg eltérően, azaz a népszavazás intézményére vonatkozóan egységes a kezdeményezésre jogosult személyek, szervek köre – függetlenül attól, hogy a népszavazás törvény megerősítésére irányul-e vagy sem. Ekként az Alkotmány 28/C § (2) bekezdése alapján 200.000 választópolgár is jogosult kezdeményezni országos népszavazást, beleértve valamely törvény megerősítésére irányuló népszavazást is. Hibás tehát a sajtóban elhangzott azon állítás, mely szerint csak országgyűlési képviselőt illet meg a törvény megerősítése iránti népszavazás kezdeményezésének joga, a választópolgárokat pedig nem.

Tekintettel arra, hogy a népszavazás kezdeményezésére vonatkozó eljárási szabályokat az Nszt. és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény tartalmazza, az egységes szabályozás folytán a törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezésére is ezeket kell megfelelően alkalmazni. Ennek megfelelően a választópolgárok számára a népszavazás kezdeményezése – így valamely törvény megerősítésére irányuló népszavazásé is -  kizárólag úgy lehetséges, hogy az Országos Választási Bizottságnál a népszavazásra bocsátandó kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését kezdeményezik.

A fentiek szerint a kezdeményezésem mind a népszavazásra vonatkozó anyagi jogi, mind pedig az eljárásjogi szabályoknak megfelel. 

A népszavazás jogának tartalmára, terjedelmére és az ahhoz fűződő alkotmányos jogvédelemre, továbbá az abból fakadó következményekre vonatkozóan az 52/1997. (X.14.) AB határozat alapvető és irányadó megállapításokat tartalmaz a hatályos jogszabályok értelmezése és alkalmazása szempontjából is, minthogy a hatályos jogszabályi rendelkezések éppenséggel ezen alkotmánybírósági határozat hatására és eredményeként kerültek elfogadásra. A jelen helyzet szempontjából fontos sajátossága ennek a határozatnak, hogy előadó bírája Tisztelt Köztársasági Elnök Úr volt, így a határozat nyilvánvalóan teljes egészében bírja az Ön szakmai egyetértését.

A határozat kétségtelen megállapításként tartalmazza:

A népszavazási kezdeményezést tehát már az aláírások benyújtásától kezdve (és nem csak a hitelesítés megtörténtétől) közvetlenül az Alkotmány alapján abszolút védelem illeti meg.
Kérdés, hogy ez a védelem kiterjed-e az aláírásgyűjtés időszakára is. Ha valamely alapjogból folyó jogosultság feltételektől függ, és az alapjog jogosultjai a feltételek teljesítése érdekében cselekednek, akkor az állami szervek mérlegelési jogkörükben a jogosultság megszerzését nem hiúsíthatják meg.

A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a népszavazási jog gyakorlása attól a feltételtől függ, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megtörténik-e. A fent idézettek szerint abban az esetben, ha a feltételek teljesítése érdekében az alapjog valamely jogosultja cselekedett, azaz a hitelesítés iránti kérelmet benyújtotta, akkor az állami szervek tekintetében beáll az az alkotmányos kötelezettség, hogy mérlegelési jogkörükben a jogosultság megszerzését nem hiúsíthatják meg.
    
A határozat további megállapítása még pontosabbá teszi az állami szervek alkotmányos együttműködési kötelezettségének tartalmát:

A kötelező népszavazás garanciarendszere két elv uralma alatt áll: az egyik a sui generis garanciális intézményrendszer kialakítása (lásd preventív intézmények, pl. a kérdések, aláírásgyűjtő ívek vizsgálata); továbbá a kötelező népszavazás természetétől idegen, azt megzavaró beavatkozások kifejezett tilalma - ide tartozik a képviseleti szervek közbeavatkozása saját népszavazási kezdeményezéssel - a közvetlen hatalomgyakorlás eljárási folyamata alatt. Az eljárás minden pontján, ahol - elsősorban a képviseleti szervek részéről - olyan döntés születik, amely a folyamatot megzavarhatja, sőt célba érését meghiúsíthatja, a bírói, illetőleg alkotmánybírósági jogorvoslat alkotmányos követelmény.
A másik elv az alkotmányos szervek együttműködési kötelezettsége. Ezen követelmények közé tartozik az is, hogy a népszavazásban érintett szervek a Kormánytól kezdve az Országgyűlésig és a köztársasági elnökig - eme alkotmányos kötelességgel összhangban járjanak el. A már megkezdett kötelező népszavazási eljárási folyamat megzavarásától és meghiúsításától való tartózkodás kötelessége ebből az alkotmányos elvből, amely a jogállamiság elvére [Alkotmány 2. § (1) bekezdése] vezethető vissza, szintén következik.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza: a mindenkire nézve kötelező alkotmányértelmező határozatában foglalt elvi tételeket a folyamatban lévő népszavazási ügyekben is kötelezően alkalmazni kell.

Fentiek szerint azzal, hogy a népszavazási jog gyakorlásához szükséges feltételek érdekében cselekedtem (a hitelesítési kérelmet benyújtottam), a népszavazási eljárási folyamat megkezdődött. Az így megkezdett eljárási folyamatban az érintett szerveket – így az Alkotmány 26.§ (6) bekezdése szerint a köztársasági elnököt is –  alkotmányos együttműködési kötelezettség terheli. Ebbe beletartozik minden olyan döntéstől való tartózkodás, ami a népszavazási jog gyakorlását megzavarja, vagy meghiúsítja.

Az Alkotmány 26.§ (6) bekezdésében foglalt azon kötelezettséggel szembeni döntés, miszerint a köztársasági elnök nem írhatja alá a törvényt addig, amíg a népszavazás meg nem erősíti, olyan döntés volna a Tisztelt Köztársasági Elnök Úr részéről, ami lényegében és hatásában is kifejezetten meghiúsítaná a már megkezdett népszavazási folyamat lebonyolítását, hiszen a törvényt megerősítő népszavazás csak a köztársasági elnök által még alá nem írt törvénnyel kapcsolatban írható ki.

Kérem ezért Tisztelt Köztársasági Elnök Urat, hogy az Alkotmány 26.§ (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, valamint az Alkotmánybíróság 52/1997 (X.14.) AB határozatban megerősített elvek érvényesítésével a törvény aláírására vonatkozó jogát csak az általam kezdeményezett népszavazási eljárás lezárulását követően, és annak eredményétől függően szíveskedjen gyakorolni.  

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

A rendszerváltást követően az állam demokratikus működésének legsúlyosabb válságát éljük át: a legutóbbi országgyűlési választásokon parlamenti többséget szerzett politikai erők saját maguk által is elismerten a választók megtévesztésével kerültek hatalomra. Ennek a helyzetnek a fenntartása érdekében ugyanezen a politikai erők az alapjogok megsértése árán is mindent készek megtenni, és 2006. ősze óta tudható: meg is tesznek. Ennek eredményeként hazánkban olyan állapot alakult ki, hogy a társadalom nagy többsége a politikai hatalom gyakorlóitól megvonta a támogatását, és minden eszközzel igyekszik nyilvánvalóvá tenni, hogy elutasítja a jelenleg zajló folyamatokat, és a hatalmat gyakorló politikai erők által teremtett kényszerhelyzetet. Ennek során a jogállam által biztosított eszközök alkalmazásának elsődleges elvként kell érvényesülnie. Amennyiben a létező ilyen eszközök alkalmazásának a lehetőségétől is megfosztják a választópolgárokat, az a jogállamiság működését kérdőjelezi meg, és beláthatatlan következményekkel járhat.

Az egészségbiztosítási törvény előterjesztésére és a parlamenti többség által történő elfogadására közismerten úgy került sor, hogy a választások során a parlamenti többséget adó pártok többek között éppen azzal szerezték meg a választók bizalmát és szavazatait, hogy a teljes egészében állami egészségbiztosítás megőrzését és fenntartását vállalták kötelezettségként. Ennek folytán ezek a pártok nyilvánvalóan a választói akarat és felhatalmazás ellenére döntöttek az egészségbiztosítás részleges magánosítását lehetővé tevő törvény elfogadásáról.

Ilyen körülmények között teljes mértékben indokolt, hogy a társadalom életében meghatározó fontosságú ügyben kierőszakolt országgyűlési döntést a közvetlen demokrácia alkotmányos eszközével az állampolgárok felülbírálhassák. Ezt a célt szolgálja a népszavazásnak általam kezdeményezett formája, a törvényt megerősítő népszavazás.

Budapest, 2007. december 20.    Tisztelettel:

Dr. Morvai Krisztina

Sötét árnyak   2008.január   forrás:  www.api01.extra.hu

Mottó :  "Adósság ? Szerintem nem kell fizetni. Azt kell mondani, hogy elkúrtuk ! Nem kicsit, nagyon. Hazudtunk reggel, hazudtunk délben, hazudtunk este ! Utána bizalmi szavazást kell kérnünk a többségben lévő szoclib képviselőktől és el van rendezve a dolog. Ha ez nem tetszik a hitelezőknek, öt méterről ki kell lőni a szemüket gumilövedékkel. Vagy könnygáz ..."  ( Sanya - Pécsinapilap.hu, kissé átalakítva )

Nagy az Isten állatkertje, így a farkasok mellett bőségesen jut benne hely a sok tudatlan birkának is.
Persze botorság lenne így látatlanban, például a Bács-Kiskun megyei Érsekhalmán lezajlott időközi önkormányzati választások eredményéből messzemenő következtetéseket levonni - mégis tény, hogy az urnához járult 384 választópolgár közel 80,00 %-a ( 306 fő ) a szocialista Horváth Rolandra szavazott az elmúlt hét végén. Ellenfele egy független jelölt - Petrezselyem István volt, akinek ( a számok alapján ) halvány esélye sem volt a győzelemre. "Szakértő" kormányunknak köszönhetően tragikus lejtmenetben az ország, erre tessék : a kunsági homokbuckákon mintha megállt volna az idő. Igaz, választani csak az aktuális kínálatból lehet, ebből a szempontból Horváth elvtárs győzelme számít talán a kisebbik rossznak a helyiek számára.

Nem úgy mint a többnyire jómódúnak tekinthető Törökbálinton, ahol az eddig regnáló szocialista polgármestert ( korábban feljelentésügyi államtitkár Keller Lászlót - jobb későn, mint soha alapon ) elzavarták a helyi választópolgárok. Mindamellett örvendetes fejlemény, hogy a kormánykoalíció színeiben induló helyi talpasok valamennyi választókörzetben elbukták a hétvégi szavazást, és csak kompenzációs listán jutottak néhány önkormányzati mandátumhoz. A 2006-os "önkormányzati földindulás" óta ez a törökbálinti időközi választás volt talán az első komolyabb alkalom, amikor a "baloldal" jelöltjei ( végre a saját bőrükön is megtapasztalva ) elgondolkodhatnak az ön- és pártpusztító gyurcsányi politika lényegéről és "eredményeiről". Ezúttal a történet aligha csak "róluk szólt", a voksolók sokkal inkább a szociálliberális hatalomgyakorlás módját minősítették kritikus véleményükkel. Mert mára elég volt ! Az emberek nem kérnek többet a pökhendi és arrogáns ( állampárti ) politizálásból, és a társadalmi akaratot konzekvensen figyelmen kívűl hagyó diktatórikus kormányzásból.

Minden összeomlott, de a kormány a helyén van ...

A kabinet látszólag ura a helyzetnek, de a valóságban nagy lehet a baj. Nem is csoda, hogy a főpatkányok java ( egyenlőre Gáljéjunior és Köcsög elvtárs - tulajdonképpen édesmindegy, milyen indokkal ) menekül a fedélzetről, mert az igazi kérdés
( képletesen fogalmazva ) már nem az, hogy az előtte tornyosuló jéghegy, esetleg egy tomboló vihar aprítja miszlikbe a tengeren hánykolódó ( egykori ) zászlóshajót. A megroggyant teknőt úgyis már csak a vörös festék tartja egyben, ami időt nyerni talán elég - aranyat lelni ( vagyis biztonsággal partot érni ) szánalmasan kevés. Hajrá, előnyben a kitartó úszók, de legfőképpen azok a kiváltságos káderek, akiknek névre szóló bérlete van a szegfűmintás mentőcsónakban. Nem is csoda, hogy a centivágó szocialisták éppen úgy viselkednek, mint a tatárok rablóhordái anno : 2010-ig még szabad a vásár. Ugyanis a központi források - pártállásra való tekintet nélkül, sok helyen az év első feléig sem fedezik a várható kiadásokat, ezért gondoskodjon magáról mindenki úgy, ahogy tud vagy akar. Vihar előtti csend van, de a dögkeselyűk már ott köröznek a fejünk felett az égen. Miközben az állami és önkormányzati intézmények a túlélésért kűzdenek és fuldokolnak az adósságban ( hiszen az elmúlt években szinte valamennyi tartalékukat felélték, akárcsak a megszorításokkal eladósított lakosság ), addig jól fésült londoni bankárok követelik a kormánytól a minimálbér befagyasztását, és további - vagyonjellegű adók - mielőbbi kivetését.

Az álmoskönyv szerint aligha jelent jót, ha a modernkori rabszolgatartók terepszemlét tartanak a pénzügyi gyarmatokon. Különösen egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi pénzpiacok is recessziótól pánikolnak, és nem tudni mit hoz a jövő. Félő, hogy a spekuláns pénzvilág a nemzetközi pénzcsapok elzárására készül - kivéve, ha szervilis magyar helytartói nem kapcsolnak nagyobb sebességre a lakosság kiszipolyozásában. Gyurcsányt és tolvajseregét ismerve - ha valóban államcsőd fenyeget, és ennek elkerüléséhez további áldozatokat kell hozni - tutira mi, magyar
( ténylegesen adót is fizető ) átlagemberek leszünk a leggyengébb láncszem.

Hatalom versus nép
Ebben a helyzetben a Fidesz és az Albert házaspár népszavazási kezdeményezései életveszélyes kihívások a diktatúra számára. Amennyiben a kormánykoalíció demokratákból, és nem pénzéhes szarháziakból állna, az előttünk álló népszavazásokra eleve nem is lenne szükség. Ráadásul nem is egyszerre, hanem időben eltolva több referendum várható, amely dupla keserv a megmérettetéstől
( enélkül is joggal ) rettegő, hazug kormánynak. Teljesen érthető, hogy ebből a politikai zsákutcából csak a veszteség minimalizálásával lehet kikecmeregni, győztesen aligha. Aki olvasni tud a sorok között az pontosan látja, hogy a szocialisták a népszavazási ellenkampánytól nem győzelmet, csak a várható vereség mértékének a kozmetikázását várják. Ennek érdekében már most beindult a tudatos zavarkeltés, persze nem ok nélkül. Lendvai Ildikó célzott és kétértelmű kijelentései azokhoz IQ-lightos szocikhoz szólnak, akik tűzön-vizen kitartanak a ( hátukból is szíjat
hasító ) szociálliberális kormány mellett.

Ha eddig tudták is miről van szó, ezután baromira semmit sem fognak érteni az egészből. Most akkor menjenek el szavazni ( vagy inkább mégse ), szavazzanak "NEM"-mel ( vagy éppen "IGEN"-nel, mindig a szoclibek érdekei szerint ) ? Hiszen az új egészségbiztosítási rendszer "nem több biztosítós", ergó a Fidesz hazudik és a társadalom úgy hülye ahogy van, mert nem érti a "reformok" lényegét. De sebaj elvtársak, mi majd elmagyarázzuk nektek. Sipánka tehát nem öncélúan álszent, nagyon is ravasz, hiszen a kétértelmű kommunikáció nem az álláspontok tisztázását, hanem a tudatlan hívek totális összezavarását szolgálja.

Sajnos számosan lesznek olyanok, akik a "közszolgálati csatornák" képernyőjére tapadva várják majd a párttól az "aktuális helyes irányt", szeretett elvtársaiknak átengedve a gondolkodás minden nyűgét. Hiszen egyszerűbb a kolompot követni, mint önállóan gondolkodni. Mellesleg az sem utolsó - gondolhatják, hogy egy "jó szavazattal" még a gyűlölt ellenzéken is ütni lehet egyet. Sipánka és Juhász pontosan erre a szocialista csordaszellemre épít, amely méltán csodált hungaricummá "nemesedett" az elmúlt években.

A kármentés tehát elkezdődött, bár ebben a csatában nem hirdetnek győztest. Meglepetések helyett - készüljünk mi is a legrosszabbra ...

Van-e lejjebb MSZP? 11 százalékon állnak a szocialisták! Fidesz-MSZP: 26-11    Századvég- Forsense  2008. január 25.   gondola.hu

A Századvég-Forsense legutóbbi, 2008. januárjában készített közvélemény-kutatása továbbra is jelentős különbségeket mutat a két nagy párt támogatottsága között. Egy most vasárnap esedékes választáson az összes megkérdezett 26 százaléka szavazna a Fideszre és 11 százalék választaná az MSZP-t. 
 
Az újév első hónapjában a megkérdezettek 61 százaléka biztos benne, hogy amennyiben most vasárnap választásokat rendeznének, akkor elmenne szavazni (-2 százalékpont december óta). Több mint negyven százalék (44%) azok aránya, akik egyértelművé tették, hogy a jelenlegi politikai pártpalettán megtalálják azt a pártot, melyet voksukkal támogatnák, s ezt a választásukat el is árulják (-1 százalékpont decemberhez képest). Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az ősz elején ez az arány még több mint 10 százalékponttal magasabb volt. A válaszolók 18 százaléka ugyanakkor biztosan nem menne el választani, vagy nem tud olyan pártot megnevezni, amelyre szavazna, további 18 százalék nem tudja, 20 százalék pedig nem mondja meg, kire voksolna.

Mindkét nagy párt támogatottsága valamivel alacsonyabb az elmúlt hónap során mért adatnál, sőt negyedév távlatából tekintve mind a Fidesz, mind az MSZP tábora egyértelműen csökkent. Egy esetlegesen most realizálandó választáson az összes megkérdezett 26 százaléka szavazna a Fideszre, és 11 százaléka az MSZP-re.

Az elmúlt négy hónap során a Fidesz 5, a nagyobbik kormányzópárt 7 százalékpontos támogatottságcsökkenést volt kénytelen elkönyvelni. Jelentős különbség ugyanakkor, hogy míg a Fidesz támogatottsága az elmúlt esztendő során folyamatosan 26 és 31 százalék között ingadozott, addig az MSZP szimpatizánsainak aránya a tavaly tavaszi enyhe felfutás után lassú, de folyamatos csökkenést mutat.

A két kisebbik parlamenti párt támogatottsága nem mutat változást az elmúlt hónapban rögzítettekhez képest: az MDF a pártok versenyében stabilan őrzi harmadik helyét (4%), míg az SZDSZ-re az összes megkérdezett csupán 2 százaléka szavazna. Az összes többi párt támogatottsága együttesen sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöb felét (2%).

A biztos szavazó, és pártot is választók köre jelenleg mindössze 35 százalékos szinten áll (-1 százalékpont). Így továbbra is érvényes az a decemberben megfogalmazott állításunk, miszerint ezen választói kategória esetében ilyen alacsony arányt még soha sem mértünk.

A biztos szavazó pártválasztók 61 százaléka szavazna most vasárnap a Fideszre, 26 százalékuk pedig az MSZP-re. Ez a szocialista párt esetében stagnálást, a legnagyobb ellenzéki párt esetében pedig 5 százalékpontos csökkentést jelent decemberhez képest. A biztos szavazó pártválasztók kis csoportlétszáma miatt ugyanakkor az 5 százalékpontos különbség hibahatár közeli.

Az MDF támogatottsága a biztos szavazó, pártot is választók csoportján belül kétszerese (6%) a liberális párténak (3%).

Nem javult a politikai elit megítélése

A véleményklíma változatlansága nem csupán a politikai aktivitáson érhető tetten. A kormány tevékenységét jelenleg a megkérdezettek 66 százaléka ítéli meg negatívan, az ellenzék munkáját pedig 52 százalékuk - ezek az eredmények nem mutatnak jelentős változást december óta. A mindkét oldallal együttesen elégedetlenek aránya 31 százalék (+2 százalékpont), a csak a kormánnyal elégedetleneké 35 százalék (-5 százalékpont), a csak az ellenzéket elmarasztalóké pedig 21 százalék (+1 százalékpont) - a fennmaradó valamivel több mint 10 százaléknyi választ adó vagy mindkét esetben pozitívan értékelt (2%), vagy egyik esetben sem tudott értékelést adni. Noha az elmúlt hónapok során az ellenzék megítélése jobb lett a kormányéhoz viszonyítva, a Fidesz szavazói továbbra is valamivel nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával (20%), mint az MSZP szimpatizánsai (15%).

Noha továbbra is relatív többségben vannak a kormányváltást pártolók, de csökkent számbeli fölényük a jelenlegi kormány hatalmon maradását támogatókéhoz viszonyítva. A megkérdezettek 45 százaléka támogatná a kormány leváltását (-2 százalékpont), 33 százalékuk ugyanakkor a kormány megtartását (+6 százalékpont) vélné célszerűnek. A pártválasztásukban bizonytalanok körében azonos arányú mindkét vélemény támogatottsága.

Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel Gyurcsány Ferenccel ill. Orbán Viktorral vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor kisebb Fidesz-előny mutatkozik, mint a hagyományos pártszimpátiára vonatkozó kérdés esetében. Az MSZP számára kedvező két opció együttes támogatottsága 22 százalékos (+2 százalékpont az elmúlt hónaphoz viszonyítva), a Fidesz támogatását jelentő két lehetőségé pedig 27 százaléknyi szavazót tud maga mögött (-1 százalékpont). Továbbra is megelőzi ugyanakkor az előző opciókat egy nem létező, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő támogatottsága, amelyet a megkérdezettek 32 százaléka tartana örvendetesnek. A „harmadik erő”-t legjobb megoldásnak tartók a korábbi felmérésekhez hasonlóan továbbra is jóval nagyobb arányban kerülnek ki a Fidesz-szavazók közül (21%), mint az MSZP szavazói közül (11%).

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül január során is a volt miniszterelnököt tartják többen alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére: a Fidesz jelenlegi elnökét a választ adók 37 százaléka (-1 százalékpont december óta), míg Gyurcsány Ferencet 27 százaléka tartja alkalmasabbnak (+3 százalékpont). Mindkét politikus töretlen, 90 százalék körüli bizalmat élvez saját pártja hívei körében, ugyanakkor a pártválasztásukban bizonytalanok közel 10 százalékponttal nagyobb arányban tartják alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet, mint Orbán Viktort.

A Századvég megbízásából a Forsense országos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett január közepén, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. A közölt adatok hibahatára maximum 3,1 százalék.