grizzlybear

A hatalmi harc felőrölheti Gyurcsányt   2008. január 23. 13:00  Lippai Roland  Magyar Nemzet
Kiszelly Zoltán: Gál J. a tisztáldozat - a népszavazás elhozza a sakk-mattot?

A népszavazás miatt fegyverszünet van az MSZP-ben, ám nagyon valószínű, hogy a színfalak mögött már elindult a helyezkedés - vélekedett a Magyar Nemzet Online-nak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint Gyurcsány pozíciójának gyengülése már az első konvergenciaprogram tudatosulása után megkezdődött. A pártelnök-miniszterelnök már olyan helyzetben van, hogy szinte minden egyes döntéséért politikai árat kell fizetnie. Mint mondta, Gyurcsányról ma már alig hiszik el, hogy vele újra győzni lehet.

– Gál J. Zoltán, Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasa hétfőn bejelentette, hogy családi okok miatt kiszáll a nagypolitikából. A hű társ távozása vajon újabb állomása a miniszterelnök gyengülési folyamatának?

– Nem tudhatjuk, valójában mi áll a lépés mögött, csak spekulálni lehet. Látni kell, hogy a kormányzat munkája – és annak közvéleménybeli megítélése – negatív, ezt mutatják a közvélemény-kutatások is. Ilyenkor, rossz teljesítmény esetén nem az első számú vezető megy, hanem valamely beosztottja. Ezzel azt mutathatják, hogy van felelős és tudnak változtatni. Az, hogy az elmúlt három-négy év mélyrepülése után - kivéve persze az országgyűlési választásokat - Gál J. még mindig a helyén tudott maradni, a bizalmi helyzetét mutatta. Utódját is Gyurcsány köréhez sorolják. A kormánypártokon belül a vezető politikusok nem a saját törvényhozói, illetve kormányzati munkájukat hibáztatják a mélyrepülésért, hanem a kommunikációt. Ez egy nagyon furcsa magyar politikusi betegség: nem a tetteket, illetve az eredményeket akarják kommunikálni a társadalom felé, hanem a kommunikációtól várnak csodát jó kormányzás és valódi eredmények nélkül. Ez nyilván nem működik, és ha valaki mindig azt kapja, hogy rosszul kommunikál, ám ugyanakkor nincs mit kommunikálni, akkor ettől lehetséges, hogy egyszer túlcsordul a pohár. Talán emiatt vonta le Gál J. Zoltán a konzekvenciákat. A másik szempont: az időzítés. Ugyanis ha a népszavazást az MSZP elbukja, akkor a vereséget esetleg a kommunikációért felelős vezető nevéhez kötheti a közvélemény. Holott senki sem akar úgy távozni a közéletből, mint az MSZP 1998-as kampánya után Szekeres Imre, amikor a vereséget az ő nevéhez kötötték. Neki tíz évnél is több kellett a visszatéréshez. Gyurcsány bizalmi emberének távozása mögött rengeteg ok húzódhat meg, amelyek csak később derülnek ki. Persze az is lehet, hogy tényleg a családja miatt tette.

– Az egészségbiztosítási törvény decemberi megszavazásával a kormánypártok még kiálltak Gyurcsány mellett, ám az is látszik, hogy egyre fogynak a hű harcostársak a kormányfő mellől.

– A miniszterelnök párton belüli helyzetét el kell választani a párton belüli folyamatoktól. A magyar mondás szerint „amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten”. Gyurcsány úgy tudott berobbanni az MSZP-be, illetve a hatalom csúcsára is, hogy el tudta hitetni azt a sajátjaival – és a közvéleménnyel is –, hogy ő le tudja győzni Orbán Viktort. 2004-ben a többi között ezért kerül a kormány élére Medgyessy Péter helyett, és jobb híján ezért tudta 2007 elején elfoglalni a pártelnöki széket is. Ameddig ezt elhitték róla, addig Gyurcsány pozíciója erős volt. Ez a pozíció 2006 nyarán roppant meg. De nem az őszödi beszéd, hanem a konvergenciaprogram miatt, amely valójában megszorító intézkedéscsomag volt, sőt olyan csomag, amely 2009-ig előrevetíti a megszorításokat. Így a leszakadó és többségükben balra szavazó rétegekben még az a remény sincs meg, hogy a módosított konvergenciaprogrammal 2010 előtt jobbá válik a helyzet. Gyurcsány tehát ekkor kezdett el meggyengülni. Korábban csak azért kellett politikai árat fizetnie, hogy a hatalom csúcsára kerüljön, most azonban szinte minden döntés támogatásáért meg kell fizetnie az árat. Vagyis visszatér az első Gyurcsány-kormány gyakorlata – amivel a brit modellt másolja –, hogy egyre több, párton belül befolyásosnak számító embert emel pozícióba.

– Így osztja meg a felelősséget?

– Igen. Ez az oszd meg és uralkodj elve, nagyban megy a tenyérből etetés. Így aki benne van a döntési folyamatokban – pontosan a felelősség miatt –, nem torpedózhatja meg a rendszert. Ma már Gyurcsányról alig hiszik el, hogy vele nyerni lehet, emellett a kormányzása sem olyan eredményes, amely valószínűsíthetné az újraválasztását. Egy 2010-re feltételezett bukás előtt felértékelődnek a kormányzati pozíciók, ez egyébként előrevetíti a hatalmi harcokat is, amelyet éppen a népszavazás törhet meg: hiszen jelenleg látszategység uralkodik a kormányzat berkeiben. Senki sem szeretne a vereség okozója lenni, ezért az MSZP-n belüli csoportok jelenleg szorosra zárnak. Ám ez olyan, mint a vízilabda: a víz felett mindenki várja a labdát, de a víz alatt meg rugdossák egymást. Gyurcsány pozíciója a népszavazásig viszonylagos stabilitást kapott. A gyengülésének az lehet a következő jele, ha pártkongresszus lesz pártértekezlet helyett, vagy a pártértekezlet átalakulhat rendkívüli kongresszussá. Utóbbi ugyanis legalább egy pozíciójából válthatja a pártelnök-miniszterelnököt.

– Elérkezhet az elnökség egykori miniszterelnök-jelöltjének, Kiss Péternek az ideje? Van olyan vélemény, hogy a jelenlegi kancelláriaminiszternek is része van Gál J. távozásában.

– A Gál J.-kérdésben Kiss Péter szerepét csak találgatni lehet, ugyanis az MSZP-ben jelenleg fegyverszünet, mosolyoffenzíva van. Kiss Péter sem szeretne úgy bekerülni a köztudatba, hogy egy esetleges népszavazási vereség az ő mocorgásához köthető. Vagyis biztos, hogy nyilvánosan egyik aspiráns sem adja majd jelét annak, hogy ő esetleg miniszterelnök vagy éppen pártelnök szeretne lenni. A csatákat a háttérben vívják meg, ennek a belső békének a megbontására józan ésszel még Szili Katalin sem vállalkozhat. Egyébként a hatalmi harcot Gyurcsány megpróbálja majd lehűteni, ez pedig elveszi az energiát a kormányzástól. Így nem igazán lehet majd érdemi kormányzati döntésekre vagy újabb nagy ívű intézkedésekre számítani. A napi kármentésre és kormányzati minimálprogramra kell felkészülni.

– Az egy-két százalékon álló SZDSZ-re milyen hatással lehet, ha a kormány elbukja a Fidesz által kezdeményezett népszavazást?

– Az SZDSZ-nek – 1-2 százalékos támogatottsága miatt – magyarázkodnia kell, és aki magyarázkodik, az eleve deffenzív pozícióban áll. Nem tud a programjáról, a jövőről beszélni, hanem a bizonyítványát kell magyaráznia. Kóka János túlélte ugyan azt a válságot, amit az általa elnökölt párt támogatottságának hatalmas zuhanása és a „pannon puma” által vezetett gazdasági tárca által „gondozott” GDP stagnálása fémjelez, ám ez mit sem változtat azon: az SZDSZ a túlélésért küzd. Egyébként a népszavazási kampánnyal már körvonalazódik az új liberális kommunikáció is: vezető SZDSZ-es politikusok arról beszélnek, hogy ha összejön 300 ezer nem szavazat, az biztos a liberális voksokból adódik össze. Vagyis a nemmel szavazókat megpróbálják liberális gúnyába öltöztetni, átszámolva őket országos szinten 5-7-8 százalék támogatottságra. Persze a kommunikációs trükköktől nem lesz több SZDSZ-es szavazó, nem ez segíthet a párton. Talán azért is ragaszkodnak az egészségügyi reformhoz vagy az adóreformhoz, mert majd ezt tudják 2010-ben felmutatni kormányzati részvételük eredményeként. A kisebbik kormánypárt szempontjából további hátrányként jelentkezik, hogy Gyurcsány továbbra is a személyével testesíti meg azokat a célokat, értékeket, attitűdöket, amelyeket eddig csak az SZDSZ képviselt. Tehát: a kormányfő elvette az SZDSZ által képviselt témákat. Vagyis ha Gyurcsány marad, akkor a kisebbik kormánypárt mozgástere is kisebb, ha azonban a miniszterelnököt valahogy elmozdítják a kormány éléről, akkor az SZDSZ arcéle is markánsabb lesz, és könnyebben juthat be újra a parlamentbe. Inkább az a kérdés, hogy Kóka meddig marad elnök.

– Tarlós István szerint április elején várható a népszavazás. Mire elég a fennmaradó idő? A Fidesz, illetve a kormányzat el tudja magyarázni – ha egyáltalán lehetséges –, hogy miről szól ez a referendum?

– A népszavazás egy miniválasztás. Könnyen elképzelhető, hogy újralapozhatjuk a 2006-os kampány forgatókönyveit. A jelenlegi kampány fontosságát az adja, hogy ebből le lehet vonni következtetéseket a pártok kampányműködéséről, gondolkodásáról. A Fidesz szempontjából két forgatókönyv lehetséges. A protesztmagatartás felerősítését a fizetős egészségügy széles lakossági elutasításától várhatja. Ekkor nem „előre hozott választásról”, hanem a vizitdíj népnyúzó jellegéről kell beszélnie. Ha ragaszkodik a kormány sorsáról szóló „népítélet” történetéhez, úgy kérdés, hogy a saját elkötelezett törzsközönsége elég lesz-e, és a proteszt így is érvényesül-e? Ezért várja a szakma nagy érdeklődéssel a Szigetvári Viktor által gondozott szocialista kampányt. Könnyen lehet, hogy a 2006. tavaszi forgatókönyveket láthatjuk újra. Az MSZP számára kedvező alacsony részvételt leginkább egy szakpolitikai vitával tudná elérni, vagyis hogy információtömeget zúdítanak a társadalomra – mi mennyi, miből mekkora kell –, erre pedig nem fogékonyak az emberek. A MSZP másik lehetősége: egy „ellenzéki” kampánnyal megpróbálja megakadályozni, hogy a róla levált szavazók a Fideszhez pártoljanak.

A kormánypártok már elkezdték a kampányt, a kérdés az, hogy a korábban elkezdett kampány lesz-e a hatásosabb – vagyis, hogy ők el tudják-e már hinteni az információmagvakat, és hogy a Fidesz erre hogyan reagál –, emellett a másik fontos kérdés: lesz-e vita a vitáról? Vagyis hogy Tarlós István vitázik-e Horváth Ágnessel vagy Juhász Ferenccel, avagy éppen Gyurcsány kerül-e harmadszor szembe Orbán Viktorral. Ezek a kérdések meghatározhatják a referendumon való részvételt.

Ha a népszavazáson nagyarányú fideszes győzelem születik, akkor az Gyurcsány sorsát is megpecsételheti, ha azonban nem lesz eredményes és érvényes a referendum, akkor Orbán Viktornak kell magyaráznia a helyzetet. Fideszes győzelem esetén is az ellenzéki párt térfelén pattog a labda, hiszen nem valószínű, hogy a kormánytöbbség veresége után önként feloszlatja a parlamentet. A jelenlegi helyzetben pedig csak az önfeloszlatás által képzelhető el előre hozott választás. Ez azért sem valószínű, mert ha a mostani közvélemény-kutatások alapján alakulna az új Országgyűlés, az SZDSZ valószínűleg a parlamenti küszöb alatt teljesítene, míg az MSZP legfeljebb körülbelül 35-40 képviselőre számíthatna. Annyi most is látható: az egészségügyről szóló szakmai vita alacsonyabb, míg egy politikai vita magasabb részvételt eredményezhet a referendumon.

Népszavazás: Orbán hazug emberrel nem vitatkozik   2008.01.25. 08:00 borsonline

Orbán Viktor hazug emberrel nem áll le vitára – cáfolta a Fidesz szóvivője azt a tegnapi lapinformációt, miszerint az ellenzék vezére a népszavazási kampány végén televíziós vitára hívja ki Gyurcsány Ferencet. A miniszterelnök pedig már korábban is, most is többször kijelentette: kész a vitára Orbánnal.

Mostantól maximális fordulatszámon pörögnek a pártok kampánycsapatai

A Fidesz kampányának biztos állomásai

január 30.: Szeged, Csongrád, Orosháza

február 1.:Mezőfalva, Ercsi, Székesfehérvár

február 5.: Tiszafüred, Debrecen

február 8.: Gödöllő, Kistarcsa

Mostantól maximális fordulatszámon pörögnek a pártok kampánycsapatai. Miután kiderült, hogy Sólyom László köztársasági elnök március 9-re tűzte ki a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazást.
A tegnapi Népszava szerint a kampányfinisben Orbán tévévitára hívja ki Gyurcsányt. A hír azért is volt meglepő, mert az elmúlt másfél évben az ellenzéki párt és Orbán Viktor levegőnek nézte a miniszterelnököt, parlamenti felszólalásait sem hallgatták végig a padsorokban. A kétségeket aztán Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő el is oszlatta:
"Hazug emberrel csak az vitatkozik akinek elment az esze. A miniszterelnök már régen belebukott a saját hazugságaiba" – fogalmazott Szíjjártó. A szóvivő hozzátette a Fidesz majd szívesen vitatkozik az MSZP egy másik jelöltjével egy esetleges előrehozott választás előtt.
A miniszterelnök ennek ellenére kész felvenni a kesztyűt. A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint nem Gyurcsány Ferencen fog múlni, lesz-e televíziós vita a népszavazási kampányban. Ha az ellenzék vezére összeszedi a bátorságát és valóban kihívja egy televíziós vitára a kormányfőt, akkor Gyurcsány Ferenc ott lesz- áll a miniszterelnöki hivatal közleményében.
A kampány azonban a pártelnöki vita nélkül is dübörög. A Fidesznél már javában zajlik az országjárás. A kampány vezetője, Tarlós István az elmúlt hetekben 45 budapesti és vidéki helyszínen kampányolt, és az elkövetkező hetekben még legalább 50 helyre szeretne eljutni. Arról, hogy Orbán Viktor mikor lép be a kampányba, arról még nincs döntés, bár a Bors információi szerint szokásos évértékelője után – amit ezúttal nem sokkal az első, február 11-ei parlamenti ülésnap után tart – társul Tarlós mellé az országjárásba. A roadshow pontos programja még nem végleges, csak 10 állomás időpontja biztos.
Az MSZP is országjárásra indul, Juhász Ferenc kampánykoordinátor vezetésével. De hogy hová, az egyelőre hétpecsétes titok. De arra sem kaptunk választ, mikor és hová látogat majd Gyurcsány Ferenc.
– Kampánytechnikai okokból a menetrendről nincs felhatalmazásom tájékoztatást adni – fogalmazott a szocialisták szóvivője, Nyakó István. – Az viszont biztos: mindenki időben értesülni fog a megállókról.
Szocialista forrásaink szerint a titkolózás egyik lehetséges oka, hogy nem akarnak időt adni a felkészülésre azoknak a csoportoknak, akik rendszeresen füttyszóval és tojásokkal zavarják meg Gyurcsány és párt rendezvényeit.

Rendőrök vitték el a vezérigazgatót    2008. január 25. 00:04 Magyar Nemzet

A Terézvárosban öt éven belül már másodszor fordult elő, hogy az MSZP–SZDSZ-es vezetésű önkormányzat vagyonkezelő cégének vezérigazgatóját rendőrök viszik el: Kovács Pétert szerdán vették őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció elleni osztályának nyomozói. Bár a rendőrség nem nyilatkozik, kiderült: egy több száz millió forint értékű, Bajcsy-Zsilinszky úti üzlethelyiség-csoport privatizációja áll a háttérben.

A kerület vezetői elismerték, hogy az ingatlant, amelynek bérlője csaknem százmillió forinttal tartozik az önkormányzatnak, privatizálni akarják, azonban a balliberális többségű képviselő-testület tegnapi ülésén még csak tárgyalni sem volt hajlandó az ügyről, a bérlő későbbre ígért tájékoztatást.
A vagyonkezelő előző vezetőjét, az MSZP-s Ispánki Lászlót 120 milliós sikkasztásért, első fokon tavaly ítélték el négy év börtönbüntetésre.

A Fidesz szerint elképesztő, hogy az önkormányzat az utóbbi években áron alul, pályázat nélkül adta el az Andrássy úti paloták zömét. Szerintük a kerületi vagyonrendelet tegnapi módosításával, versenyeztetés címszó alatt tovább folytatódik a kiárusítás.

Szabó Zsolt

Idekivánkozik a Röplap ( http://roplap.fw.hu ) legújabb "Vérfagyasztó" - ja, ime:

Hévíz
Az alább meghallgatható és letölthető (töltsétek le és terjesszétek!) hangfelvételen Dr. Balogh Zoltán a hévizi gyógyfürdő egykori igazgatója beszél. Ami a riportban elhangzik, az drámai, és egyúttal tipikus jellemzője annak, hogyan szolgálták ki a szocialisták 1990 elott a Szovjetunió érdekeit az ország természeti kincseinek és a lakosság jelentős részének életveszélybe sodrása árán is! Ilyenek a komcsik! MA IS! Hiszen azok vannak ma is kormányon, akik akkor. Ez csak egy ügy a millió közül, amit 1945 és 1990 között elkövettek. S teszik ma is ugyanazt, ugyanúgy. Árulják a hazát, árulják az életünket. Ha Boldogasszony Szűz Máriánk nem tartaná még ma is (!) kezét az országon, már nem léteznénk.

Hévíz tragédiája  

(forrás: Kossuth Rádió, Vasárnapi Újság 2008. 01. 20.)  ha be akarod linkelni http://freeweb.hu/roplap/verfagyaszto/heviz.mp3
A lényeg (remélem, elég pontosan értelmezem): A környéken bányászott bauxitérc titánt tartalmazott. Ez a repülőgépgyártás fontos alapanyaga. A Szovjetunióban nincs elég titán ezért nekünk oda kellett szállítani. Persze "kölcsönösen előnyös" szerzodés keretében. Ezzel nem is lett volna baj, csakhogy a bányászat a hévízi tó vízszintje, pontosabban az azt tápláló karsztvíz készlet alatt folyt. A víz zavarta a bányászatot - kiszivattyúzták. A karsztvíz szintje töredékére csökkent, a tó vize lehűlt, dupla idő alatt cserélődött, az ökológiai egyensúly megbomlott, sőt az a veszély fenyegetett, hogy mivel a föld alatt a komplett Észak- és Középdunántúl vízügyileg összefügg, eltűnik az ivóviz erről a területről, sot a Budai hegyek gyógyforrásai is elapadnak és helyükre a Duna vize áramlik be az üregekbe. Ezzel Pártunk és Kormányunk mit sem törődött, folytatni akarták a bányászatot és teljesen kiszivattyúzni a karsztvizet. Ebben nemcsak a Nagy Tesvér iránti elkötelezettség (az is lég baj lenne) hajtotta őket, hanem a saját zsebeikbe folyó pénzözön is. A program leállításában Balogh doktornak döntö szerepe volt - Isten áldja meg érte! A riportban erről mind szó van, egy személy nevesítésre is kerül. Érdekes. És borzasztó. Na, ha valaminek, ennek a riportnak a Vérfagyasztó rovatban a helye.

Orbán: Öröm a gyors döntés, szégyen a késleltetés    2008. január 23. 17:01 MNO

Szégyen, hogy egy évig kell harcolni egy alkotmányos jog érvényesüléséért – jelentette ki Orbán Viktor.

• Március 9-én lesz a népszavazás

A Fidesz elnöke örül annak, hogy a köztársasági elnök a lehető legrövidebb időn belül kitűzte a népszavazás dátumát; Orbán Viktor ezt a távirati irodának nyilatkozta szerdán. A legnagyobb ellenzéki erő vezetője a magyar demokrácia szégyenének nevezte, hogy ennyi évvel a rendszerváltás után egy évig kell harcolni egy alkotmányos jog érvényesüléséért.

Orbán Viktor hozzátette: ezért örül annak, hogy a köztársasági elnök a lehető legrövidebb időn belül kitűzte a referendum időpontját.

(mti)

Gyurcsány elvenné az agrártámogatást a gazdáktól      2008. január 23. 15:01 MNO

Az agrártámogatási rendszerből esetleg felszabaduló összegek az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre, a versenyképesség javítására fordíthatók – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a davosi Világgazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén. A miniszterelnök meglátása szerint erre az élelmiszerárak megugrása ad lehetőséget.
• Gyurcsány Európa orosz energiafüggősége miatt aggódott
• Medgyasszay: Elképesztő és felháborító Gyurcsány ötlete
• Magosz: Gyurcsány vegyen egy sertéstelepet
• Herbály: Gyurcsány gondolja át kijelentését

Gyurcsány Ferenc kijelentésével kapcsolatban feltettük kérdéseinket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Az MNO azt szerette volna megtudni, hogy az érintett minisztérium vajon mit szól ahhoz, hogy az oktatás és a kutatás-fejlesztés területek kapnának pénzt az agrárium rovására? A minisztérium többszöri megkeresésünk után, továbbra sem reagált. 
Az élelmiszerárak megugrása lehetőséget ad az Európai Unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálatára és átalakítására, mert magas élelmiszerpiaci árak esetén a gazdák kevésbé vannak ráutalva a támogatásra – mondta Gyurcsány Ferenc szerdán a davosi Világgazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén.

A miniszterelnök szerint az agrártámogatási rendszerből esetleg felszabaduló összegek az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre, a versenyképesség javítására fordíthatók. Gyurcsány Ferenc – európaiként egyedül – részt vett egy olyan fórumon, amelyen a világgazdaság idei kilátásait elemezték szakemberek a világ különböző részeiből.

A kormányfő szerint a tőzsdeválság – amely a fórum egyik legfontosabb témája volt – közvetlenül nem hat az EU-ra és Magyarországra, de mivel hatással van olyan piacok felvevőképességére, amelyek fontosak Európának, a krízis közvetve az unióra és Magyarországra is hat. Elképzelhető, hogy kevesebbet tudnak majd exportálni a szóban forgó piacokra, lassítja növekedési kilátásukat, miközben Magyarország már egy olyan folyamat második félidejében jár, amely helyreállítja a gyors növekedés lehetőségét – idézte Daróczi Dávid kormányszóvivő a miniszterelnököt.

(MTI, MNO)

 Március 9-én lesz a népszavazás     2008. január 23. 11:51 MNO

Sólyom László köztársasági elnök március 9-re, vasárnapra tűzte ki a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazást szerdán. Erről a Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatott.

• Nem okozott meglepetést az MSZP-nek a népszavazás dátuma
• Fidesz: tisztább és igazabb politikai korszak jöhet
• „Már rendkívül hosszú ideje húzodott a népszavazás ügye”

„Sólyom László köztársasági elnök a mai napon döntött a kórházi napidíj, a vizitdíj és a képzési hozzájárulás ügyében kezdeményezett országos ügydöntő népszavazás kiírásának időpontjáról, a határozatokban az államfő a népszavazást 2008. március 9-re, vasárnapra tűzte ki” – olvasható a közleményben.

Az Alkotmánybíróság kedden elutasította a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében népszavazást elrendelő országgyűlési határozatok elleni kifogásokat. A Fidesz és a KDNP által benyújtott népszavazási kezdeményezések nyomán az Országgyűlés december 17-i határozataiban rendelte el a népszavazást.

Kumin Ferenc, a KEH főosztályvezetője kedden azt nyilatkozta az MTI-nek: „az államfő bármiféle indokolatlan késedelem nélkül meghozza döntését”. Sólyom László megfontolt, minden releváns szempontot alaposan mérlegelő döntést fog hozni, és indokolatlanul nem fog késlekedni – tette hozzá.

(MTI)

Gyurcsányt elhagyják a stratégái 2008. január 23., szerda borsonline

Zoli a barátom - ezt írta többek között Gyurcsány hétfői blogjában a távozó Gál J. Zoltán kabinetfőnökről. Azóta Szetey Gábor, a kormány főszemélyzetise is bedobta a törülközőt, információnk szerint a szakítás hónapok óta érlelődött. Ő két éven belül már a nyolcadik hivatalnok, aki kegyvesztetté vált a miniszterelnöknél.
A Bors szakértője szerint a folyamatos személycserékkel a kormány és a miniszterelnök saját pozícióját gyengíti tovább.

Nincs miről beszélni
- Nincs rendben a kommunikáció és ezekkel a távozásokkal is többet foglalkozik a sajtó mint a kormány teljesítményével. - mondta Juhász Attila vezető elemző (Political Capital). Juhász szerint, ha ilyen ütemben folytatódnak a személycserék, tovább gyengülhet a miniszterelnök poziciója.
- Korábbi ciklusokban is volt példa arra, hogy szakembereket pártkatonákra cseréljenek - véli Kiszelly Zoltán politológus. Nagyobb problémát jelenthet, hogyha nincs valós teljesítmény, akkor nincs miről beszélnie a kommunikációs stratégáknak.
Lapunk összegyűjtötte, kik távoztak az elmúlt hónapokban Gyurcsány környezetéből.
1. A miniszterelnök az elmúlt csaknem két évben elfogyasztott több kormányszóvivőt, László Boglár a miniszterelnök korábbi sajtófőnöke 2007 március idusán intett búcsút a politikának, ő volt az aki Batiz Andrással közösen, majd 2005 szeptemberétől már egyedül tartotta kézben a Gyurcsány sajtóügyeit.

2. Nem sokkal utána 2006 december 31- vel lépett le Batiz András a Kormányzati Kommunikációs Központ vezetője, Szigetvári Viktor kampányigazgató, és Tóth Miklós a Meh államtitkára is. A megváltozott politikai klíma okozta Danks Emese egykori Tesco szóvivő vesztét, az ő távozásával sokáig bizonytalan volt, hogy ki lesz a következő kormányszóvivő, mivel Demcsák Zsuzsa kinevezése politikai vihart kavart. Az egykori modell-műsorvezetőt férje üzleti kapcsolatai miatt támadta a sajtó és az ellenzék egyaránt, így az ő szerepeltetésétől rövid idő után eltekintett a miniszterelnök.

3. Tavaly tavasszal kommunikációs szakemberek egész sorát igazolta le a kormány az átalakuló kommunikációs stratégia kapcsán, melynek a most távozott Gál J. Zoltán lett akkor a vezetője. Ekkor tűnt fel az Albacomp egykori vezérigazgató-helyettese, Pimper Richárd aki a "Regionalizáció, mint a gazdaság fejlődés egyik lehetősége Magyarországon" című tanulmány miatt mondott le. Pimper ugyanis saját hatáskörében döntött arról, hogy 6 millió forinttal díjazza a készítők munkáját. A dolgozatról később kiderült, hogy évekkel korábban készült és így használhatatlan, ráadásul a 138 oldal hemzsegett a helyesírási hibáktól is.

4. Az eddigi utolsó távozó Szetey Gábor bemutatkozásakor (2006. július 26.) még így fogalmazott:
"Nemhogy az ország, de a világ legjobb állását ajánlotta fel Gyurcsány Ferenc" - ezért vállalta saját szavai szerint Szetey György a kormány személyzeti központjának vezetői posztját. Most az őt távozását is kész tényként kezelhetjük. Az Argentínából hazacsábított Szeteynek megromlott a kapcsolata a miniszterelnökkel, ráadásul egykor munkaadója a Philip Morris is ajánlatokkal bombázza. Információink szerint Madridban kaphatna állást a mostani fizetése kétszereséért. (Államtitkári fizetése valamivel több, mint mintegy egymillió Ft.volt.)

Szetey után Draskovics Tibor is távozik a kormányból?    2008. január 23. 18:53 MNO

Szetey Gábor után Gyurcsány Ferenc újabb bizalmi embere távozhat a kormányból. A Hír televízió kormányközeli forrásból úgy értesült: Draskovics Tibor az egyik nemzetközi könyvvizsgáló céghez igazol át, és már alá is írta szerződését. Gál J. Zoltán, a MeH államtitkára már bejelentette távozását.

Draskovics egyébként a tavaly nyári kormányalakítással került be a kabinetbe, azóta tárca nélküli miniszterként felelt a kormányzati igazgatás összehangolásáért. Korábban az azóta már megszűnt államreform bizottságot vezette. A kormányszóvivőt még nem tudta elérni a Hír televízió.

(hírtv)

Alktománybírósági döntés a népszavazásról    2008.január 22.

Az Alkotmánybíróság elutasította a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében népszavazást elrendelő országgyűlési határozatok elleni kifogásokat. A Fidesz és a KDNP által benyújtott népszavazási kezdeményezések nyomán az Országgyűlés december 17-ei határozataiban elrendelte a népszavazást. A jogorvoslati határidő végéig hét kifogás érkezett, ezek közül hat mindhárom országgyűlési határozatot, míg egy kizárólag a képzési hozzájárulással összefüggő határozatot támadta meg. Az Alkotmánybíróság mai egyhangúlag elfogadott határozataiban egyik kifogást sem találta megalapozottnak, valamennyit elutasította. A köztársasági elnök a határozatok Magyar Közlönybeli megjelenésétől számított 15 napon belül kell kiírja a népszavazást. A referendum várhatóan március 9-e és április 20-a között lesz valamelyik vasárnap. Tarlós István, a Fidesz népszavazási kampányának vezetője szerint április 6-a alkalmas időpont a referendum megtartására.

A gyurcsányizmus elhúzódó agóniája    Stumpf István, itthon@hetivalasz.hu 8. évfolyam 1-2. szám, 2008.01.10
Pirruszi győzelem az egészségbiztosítási törvény elfogadása

Az elmúlt év parlamenti iszapbirkózása a kormányfő "diadalával" ért véget, a koalíció elfogadta az egészségbiztosítási törvényt.

A választók jelentős része értetlenül állt a fejlemények előtt, hiszen országos tiltakozás, baloldali kritika, szakmai aggodalmak és szocialista módosító indítványok sora jelezte, hogy baj van a törvénnyel. A fogadkozások ellenére egyetlen szociálliberális ellenszavazat sem utalt a problémákra. Gyurcsány győzelme azonban pirruszi: olyan léket ütött a kormányzat hajóján, amelyet már nem lehet betömni. A baloldal ezzel pecsételte meg a sorsát, most veszítette el a következő parlamenti választásokat.

A gyurcsányizmus lényege a baloldali szavazótábor és értelmiségi holdudvar "antiviktoriánus" érzelmeit meglovagoló, felvilágosult abszolutista identitásra épülő, diktatórikus hatalomgyakorlási modell. Érzelmi forrása a 2006-os választási kampány és a miniszterelnök-jelölti vitában aratott győzelem, hatalmi bázisa a parlamenti többség és a megerősített kancellári típusú kormányzati modell. Nemzetközi legitimációját a blairi új munkáspárti filozófiából és kommunikációs forradalomból eredezteti. Szakpolitikai hátterét a baloldali "Progresszív Politika" nemzetközi hálózata és a hazai balliberális értelmiségi és kutatói bázis adja.

A miniszterelnök első generációs értelmiségiként egyszerre értékeli túl és becsüli le az értelmiség szerepét. A milliárdosimázs ellensúlyozására kitüntetett szerepet szán a kiválasztott értelmiségiekkel történő találkozásoknak, vitáknak. Nem fukarkodott a kormányzati megrendelésekkel, pozíciók, kitüntetések osztogatásával, ám cserébe lojalitást és médiatámogatást várt. Az MSZP elfoglalására, "felvásárlására" Gyurcsánynak kevés ereje jutott, de az elnöki posztot szinte ellenállás nélkül sikerült megszereznie. A nélkülözhetetlenség érzését pedig a kormányfői újraelosztó hatalom érvényesítésével és a balliberális értelmiségi véleményvezérek támogatásával sikerült fenntartania. Olyan politikai és gazdasági tőkét, szervezeti kapacitást - benne a titkosszolgálatok feletti kontrollt - halmozott fel, amely hihetővé tette a tézist, hogy nincs rajta kívül senki, akinek esélye lenne Orbán Viktor újbóli legyőzésére.

A gyurcsányizmus tartozékává vált a nacionalista és az antiszemita kártya kijátszása is. Amint a kormányzati hibák, korrupciós ügyek miatt a baloldal elégedetlensége kritikus szintet ért el, a megbomlott egység és a töredező identitás visszaállítására előhúzták az antiszemita vérvádat Orbán ellen. A gyurcsányizmus abszolutizálja a kommunikációt, lenézi a "szakmázást", a szakpolitikai alternatívák végiggondolását, a társadalmi hatások feltérképezését. A kormányzás látszatának fenntartása fontosabb, mint a döntések előkészítése és végrehajthatósága. A gyurcsányi döntéshozatal három fő megfontolásra épül: eladható-e a médiának, szolgálja-e a koalíció fennmaradást és Orbán legyőzését.

A mostani azért lesz a gyurcsányizmus hanyatlásának éve, mert a kormányfő felélte politikai tőkéjét. Megbomlott a mögötte lévő média és értelmiségi szolidaritás egysége, a kormányzati döntések által okozott feszültségek felülírják az "antiviktoriánus" ellenérzéseket. A gazdasági növekedés visszaesése, a privatizálható vagyontárgyak szűkössége, a konvergenciaprogram kényszerpályája, az EU-s források korlátozott felhasználhatósága behatárolja a mozgásteret. A felgyorsult infláció, különösen annak a nyugdíjas korosztályokat érintő hatásai, az egészségügyi döntések miatti kaotikus állapotok egyre szélesebb csoportok ellenérzését váltják ki. Az elégedetlenség eléri a szocialista szavazóbázis kemény magját is, ami miatt az MSZP népszerűségi mutatói a történelmi mélyponton fognak stabilizálódni.

A miniszterelnök az elmúlt húsz hónapban négyszer állította kényszerválasztás elé támogatóit: őszödi beszédében, az önkormányzati választások utáni bizalmi szavazáson, a pártelnökválasztás alkalmával és az egészségbiztosítási törvény megszavazásakor. Kényszerszolidaritások sorozatára nem lehet sikeres kormányzást építeni, s a felmérések is azt jelzik, hogy a kormányfő iránti bizalom megrendült, annak újjáépítése a társadalom túlnyomó többségében reménytelen vállalkozás, az elkötelezett baloldal kitartása pedig csak a csúfos kudarc elkerülésére lehet elegendő.

Az év másik nagy kérdése, hogy milyen eredménnyel és politikai következményekkel fog járni az ellenzék által meghirdetett népszavazás. Orbán Viktor jól látható törekvése, hogy a rendszerváltoztatást befolyásoló négyigenes népszavazás szerepébe emelje a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló referendumot. A számítás eddig bevált, a népszavazási ügyek jelentőségét az egészségbiztosítási törvény megnövelte. Messze többről van szó, mint néhány szakpolitikai kérdés kezeléséről és azok költségvetésre gyakorolt hatásáról. A tét a gyurcsányizmus mint hatalomgyakorlási modell megbuktatása. Mint ahogy 1989-ben sem a Munkásőrség és pártszervezetek munkahelyekről történő kitiltása volt az igazi kérdés, hanem Pozsgay Imre államfővé választásának megakadályozása és az SZDSZ országos hálózatának beüzemelése. Az idei népszavazás is jelképes lehet, a tiltakozó választói magatartás tömegessé válása végletesen meggyöngítheti a kormányfőt. Gyurcsány olyan "béna kacsává" válhat, aki nem lesz képes érvényt szerezni a kormányzati akaratnak, és, hasonlatosan a leköszönő vagy bukott amerikai elnökökhöz, rontja pártjának esélyeit a következő választásokon, ezért jobb távolságot tartani tőle.

A népszavazáson az igenek elsöprő többsége szakítást jelenthet a Gyurcsány által képviselt hatalomgyakorlási modellel és a tévhittel, hogy az Orbán-veszélyre való hivatkozás helyettesítheti a tisztességes kormányzást. A gyurcsányizmusról kiállított népszavazási bizonyítvány azonban nem feltétlenül vezet kormányváltáshoz, de miniszterelnök-cserét eredményezhet. Az esetleges választói kritika felkínálja a lehetőséget az MSZP-nek a váltásra, ami a kormányzati politika módosítását is maga után kellene hogy vonja.

A népszavazás sikere az új egészségbiztosítási modell kudarcát is jelentené, ennek alapján viszont oly léptékű váltásra lenne szükség, amelyet a jelenlegi vezetésű SZDSZ nem tudna teljes arculatvesztés nélkül támogatni. Tehát a Gyurcsány menesztésével járó fordulat a koalíció felbomlását is eredményezné, ez pedig valószínűleg rendkívüli választásokat tenne szükségessé. A kisebbségi kormányzás és a nagykoalíció ma elképzelhetetlen, és annak is kicsi a valószínűsége, hogy az MDF váltaná az SZDSZ-t a kormányban.

Nem zárható ki az sem, hogy a népszavazási tiltakozás ellenére folytatódik a gyurcsányizmus agóniája. Gyurcsány Ferenc nagy politikai harcos, amíg szemernyi esélyt lát a túlélésre, küzdeni fog. Kívülről megbuktatni szinte lehetetlen, parlamenti és pártbeli támogatottságát azonban meg lehet roppantani - a döntés a szocialisták és a liberálisok kezében van. Éppen ezért bumeránghatásként is működhet az ellenzék azon törekvése, hogy Gyurcsány Ferencet összenyomja a koalíciós frakciókkal és az MSZP-vel.

Az erkölcsi karanténra, a 72 órás ultimátumra, a sztrájkkal való fenyegetettségre és a népszavazásra épülő stratégia azzal számol, hogy a kormányfő olyan teherként nehezedik majd az MSZP-re, amely alatt a párt összeroppan. Vagyis bekövetkezhet a lengyel szindróma: súlyos vereséget szenvedhet a gazdasági kudarcokba és korrupcióba süllyedt baloldal. Ez a stratégia azzal számol, hogy minél tovább marad a helyén Gyurcsány Ferenc, annál nagyobb lesz a baloldal bukása, a helyzet pedig csak rendkívüli választással lesz orvosolható. Mindez megköveteli a jobboldal egységét, mert csak így ellensúlyozható a baloldal gazdasági, szervezeti, média- és beágyzottsági erőfölénye. Amíg ez a fölény létezik, addig a jobboldali egység is követelmény - hangzik az "Orbán-doktrína". Eszerint nem csupán a népszavazást kell felfogni előrehozott választásként, hanem a parlamenti választást is le kell egyszerűsíteni kormányellenes népszavazássá. Az így elért eredmény teremthet a jobboldal számára felhatalmazást a "több mint kormányváltás, de kevesebb mint rendszerváltás" 2002-ben megszakadt programjának végigvitelére.

A gigászok árnyékában a kis parlamenti pártok folyamatos helyezkedéssel próbálják pozícióikat fenntartani. Az SZDSZ azonban a legkülönfélébb manőverekkel sem tudta elkerülni a népszerűségi lejtőt. A kompromisszumokkal és ellentmondásokkal tűzdelt egészségbiztosítási törvény elfogadása legfeljebb időleges nyugalmat adhat a pártvezetésnek, de hosszabb távon olaj a tűzre. Komolyan felvetődhet a népszavazási eredmények értékelése során az SZDSZ megújítása, Fodor Gábor elnökké választása és az alapító nemzedék bekapcsolása a párt újraélesztésébe. Az SZDSZ rég elvesztette a rendszerváltoztatás során felhalmozott erkölcsi tőkéjét, folyamatosan szembekerül az alapértékeivel, a választók többsége szemében hatalmi szatellitpárttá vált, a koalíciós konfliktusok pedig a szocialisták jelentős csoportjainak körében végletesen elmérgesítették a liberálisokkal való viszonyt. Sokan vélekednek úgy a baloldalon, hogy az SZDSZ agresszivitása okozta a szocialisták mélyrepülését. Világossá vált, hogy az SZDSZ parlamenti bejutását nem lehet pusztán az "antiviktoriánus" szavazókra építeni és a szocialistákkal való hatalmi alkukban valóra váltani. 2008-ban eldől, hogy a párt kiiratkozik-e a fajsúlyos politikai tényezők sorából, vagy képes-e megújulni.

Az MDF két nagy pártot ostorozó stratégiája arra elég volt, hogy hihetővé tegye a parlamentbe kerülést a következő választásokon, de nem tudta bővíteni a szevezet támogatói körét. A normális Magyarország vágyálma nem érlelődött programmá, elmaradt a nemzedékváltás, és késik a szakmai-értelmiségi integráció bővítése. A hagyomány és modernitás, az állam és piac, a globalizáció és nemzet kérdéseire az MDF még nem talált olyan választ, amely felkeltette volna az ideológiai küzdelmekbe belefáradt választók érdeklődését. Helyzete ugyanakkor ígéretesebb, mint az SZDSZ-é, mert egy módosuló ellenzéki stratégiában szerepe lehet a kormányváltást kívánó, a Fidesszel nem rokonszenvező szavazók begyűjtésében.