A hatalmi harc felőrölheti Gyurcsányt 2008. január 23. 13:00 Lippai Roland Magyar Nemzet
Kiszelly Zoltán: Gál J. a tisztáldozat - a népszavazás elhozza a sakk-mattot?
A népszavazás miatt fegyverszünet van az MSZP-ben, ám nagyon valószínű, hogy a színfalak mögött már elindult a helyezkedés - vélekedett a Magyar Nemzet Online-nak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint Gyurcsány pozíciójának gyengülése már az első konvergenciaprogram tudatosulása után megkezdődött. A pártelnök-miniszterelnök már olyan helyzetben van, hogy szinte minden egyes döntéséért politikai árat kell fizetnie. Mint mondta, Gyurcsányról ma már alig hiszik el, hogy vele újra győzni lehet.
Gál J. Zoltán, Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasa hétfőn bejelentette, hogy családi okok miatt kiszáll a nagypolitikából. A hű társ távozása vajon újabb állomása a miniszterelnök gyengülési folyamatának?
Nem tudhatjuk, valójában mi áll a lépés mögött, csak spekulálni lehet. Látni kell, hogy a kormányzat munkája és annak közvéleménybeli megítélése negatív, ezt mutatják a közvélemény-kutatások is. Ilyenkor, rossz teljesítmény esetén nem az első számú vezető megy, hanem valamely beosztottja. Ezzel azt mutathatják, hogy van felelős és tudnak változtatni. Az, hogy az elmúlt három-négy év mélyrepülése után - kivéve persze az országgyűlési választásokat - Gál J. még mindig a helyén tudott maradni, a bizalmi helyzetét mutatta. Utódját is Gyurcsány köréhez sorolják. A kormánypártokon belül a vezető politikusok nem a saját törvényhozói, illetve kormányzati munkájukat hibáztatják a mélyrepülésért, hanem a kommunikációt. Ez egy nagyon furcsa magyar politikusi betegség: nem a tetteket, illetve az eredményeket akarják kommunikálni a társadalom felé, hanem a kommunikációtól várnak csodát jó kormányzás és valódi eredmények nélkül. Ez nyilván nem működik, és ha valaki mindig azt kapja, hogy rosszul kommunikál, ám ugyanakkor nincs mit kommunikálni, akkor ettől lehetséges, hogy egyszer túlcsordul a pohár. Talán emiatt vonta le Gál J. Zoltán a konzekvenciákat. A másik szempont: az időzítés. Ugyanis ha a népszavazást az MSZP elbukja, akkor a vereséget esetleg a kommunikációért felelős vezető nevéhez kötheti a közvélemény. Holott senki sem akar úgy távozni a közéletből, mint az MSZP 1998-as kampánya után Szekeres Imre, amikor a vereséget az ő nevéhez kötötték. Neki tíz évnél is több kellett a visszatéréshez. Gyurcsány bizalmi emberének távozása mögött rengeteg ok húzódhat meg, amelyek csak később derülnek ki. Persze az is lehet, hogy tényleg a családja miatt tette.
Az egészségbiztosítási törvény decemberi megszavazásával a kormánypártok még kiálltak Gyurcsány mellett, ám az is látszik, hogy egyre fogynak a hű harcostársak a kormányfő mellől.
A miniszterelnök párton belüli helyzetét el kell választani a párton belüli folyamatoktól. A magyar mondás szerint amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten. Gyurcsány úgy tudott berobbanni az MSZP-be, illetve a hatalom csúcsára is, hogy el tudta hitetni azt a sajátjaival és a közvéleménnyel is , hogy ő le tudja győzni Orbán Viktort. 2004-ben a többi között ezért kerül a kormány élére Medgyessy Péter helyett, és jobb híján ezért tudta 2007 elején elfoglalni a pártelnöki széket is. Ameddig ezt elhitték róla, addig Gyurcsány pozíciója erős volt. Ez a pozíció 2006 nyarán roppant meg. De nem az őszödi beszéd, hanem a konvergenciaprogram miatt, amely valójában megszorító intézkedéscsomag volt, sőt olyan csomag, amely 2009-ig előrevetíti a megszorításokat. Így a leszakadó és többségükben balra szavazó rétegekben még az a remény sincs meg, hogy a módosított konvergenciaprogrammal 2010 előtt jobbá válik a helyzet. Gyurcsány tehát ekkor kezdett el meggyengülni. Korábban csak azért kellett politikai árat fizetnie, hogy a hatalom csúcsára kerüljön, most azonban szinte minden döntés támogatásáért meg kell fizetnie az árat. Vagyis visszatér az első Gyurcsány-kormány gyakorlata amivel a brit modellt másolja , hogy egyre több, párton belül befolyásosnak számító embert emel pozícióba.
Így osztja meg a felelősséget?
Igen. Ez az oszd meg és uralkodj elve, nagyban megy a tenyérből etetés. Így aki benne van a döntési folyamatokban pontosan a felelősség miatt , nem torpedózhatja meg a rendszert. Ma már Gyurcsányról alig hiszik el, hogy vele nyerni lehet, emellett a kormányzása sem olyan eredményes, amely valószínűsíthetné az újraválasztását. Egy 2010-re feltételezett bukás előtt felértékelődnek a kormányzati pozíciók, ez egyébként előrevetíti a hatalmi harcokat is, amelyet éppen a népszavazás törhet meg: hiszen jelenleg látszategység uralkodik a kormányzat berkeiben. Senki sem szeretne a vereség okozója lenni, ezért az MSZP-n belüli csoportok jelenleg szorosra zárnak. Ám ez olyan, mint a vízilabda: a víz felett mindenki várja a labdát, de a víz alatt meg rugdossák egymást. Gyurcsány pozíciója a népszavazásig viszonylagos stabilitást kapott. A gyengülésének az lehet a következő jele, ha pártkongresszus lesz pártértekezlet helyett, vagy a pártértekezlet átalakulhat rendkívüli kongresszussá. Utóbbi ugyanis legalább egy pozíciójából válthatja a pártelnök-miniszterelnököt.
Elérkezhet az elnökség egykori miniszterelnök-jelöltjének, Kiss Péternek az ideje? Van olyan vélemény, hogy a jelenlegi kancelláriaminiszternek is része van Gál J. távozásában.
A Gál J.-kérdésben Kiss Péter szerepét csak találgatni lehet, ugyanis az MSZP-ben jelenleg fegyverszünet, mosolyoffenzíva van. Kiss Péter sem szeretne úgy bekerülni a köztudatba, hogy egy esetleges népszavazási vereség az ő mocorgásához köthető. Vagyis biztos, hogy nyilvánosan egyik aspiráns sem adja majd jelét annak, hogy ő esetleg miniszterelnök vagy éppen pártelnök szeretne lenni. A csatákat a háttérben vívják meg, ennek a belső békének a megbontására józan ésszel még Szili Katalin sem vállalkozhat. Egyébként a hatalmi harcot Gyurcsány megpróbálja majd lehűteni, ez pedig elveszi az energiát a kormányzástól. Így nem igazán lehet majd érdemi kormányzati döntésekre vagy újabb nagy ívű intézkedésekre számítani. A napi kármentésre és kormányzati minimálprogramra kell felkészülni.
Az egy-két százalékon álló SZDSZ-re milyen hatással lehet, ha a kormány elbukja a Fidesz által kezdeményezett népszavazást?
Az SZDSZ-nek 1-2 százalékos támogatottsága miatt magyarázkodnia kell, és aki magyarázkodik, az eleve deffenzív pozícióban áll. Nem tud a programjáról, a jövőről beszélni, hanem a bizonyítványát kell magyaráznia. Kóka János túlélte ugyan azt a válságot, amit az általa elnökölt párt támogatottságának hatalmas zuhanása és a pannon puma által vezetett gazdasági tárca által gondozott GDP stagnálása fémjelez, ám ez mit sem változtat azon: az SZDSZ a túlélésért küzd. Egyébként a népszavazási kampánnyal már körvonalazódik az új liberális kommunikáció is: vezető SZDSZ-es politikusok arról beszélnek, hogy ha összejön 300 ezer nem szavazat, az biztos a liberális voksokból adódik össze. Vagyis a nemmel szavazókat megpróbálják liberális gúnyába öltöztetni, átszámolva őket országos szinten 5-7-8 százalék támogatottságra. Persze a kommunikációs trükköktől nem lesz több SZDSZ-es szavazó, nem ez segíthet a párton. Talán azért is ragaszkodnak az egészségügyi reformhoz vagy az adóreformhoz, mert majd ezt tudják 2010-ben felmutatni kormányzati részvételük eredményeként. A kisebbik kormánypárt szempontjából további hátrányként jelentkezik, hogy Gyurcsány továbbra is a személyével testesíti meg azokat a célokat, értékeket, attitűdöket, amelyeket eddig csak az SZDSZ képviselt. Tehát: a kormányfő elvette az SZDSZ által képviselt témákat. Vagyis ha Gyurcsány marad, akkor a kisebbik kormánypárt mozgástere is kisebb, ha azonban a miniszterelnököt valahogy elmozdítják a kormány éléről, akkor az SZDSZ arcéle is markánsabb lesz, és könnyebben juthat be újra a parlamentbe. Inkább az a kérdés, hogy Kóka meddig marad elnök.
Tarlós István szerint április elején várható a népszavazás. Mire elég a fennmaradó idő? A Fidesz, illetve a kormányzat el tudja magyarázni ha egyáltalán lehetséges , hogy miről szól ez a referendum?
A népszavazás egy miniválasztás. Könnyen elképzelhető, hogy újralapozhatjuk a 2006-os kampány forgatókönyveit. A jelenlegi kampány fontosságát az adja, hogy ebből le lehet vonni következtetéseket a pártok kampányműködéséről, gondolkodásáról. A Fidesz szempontjából két forgatókönyv lehetséges. A protesztmagatartás felerősítését a fizetős egészségügy széles lakossági elutasításától várhatja. Ekkor nem előre hozott választásról, hanem a vizitdíj népnyúzó jellegéről kell beszélnie. Ha ragaszkodik a kormány sorsáról szóló népítélet történetéhez, úgy kérdés, hogy a saját elkötelezett törzsközönsége elég lesz-e, és a proteszt így is érvényesül-e? Ezért várja a szakma nagy érdeklődéssel a Szigetvári Viktor által gondozott szocialista kampányt. Könnyen lehet, hogy a 2006. tavaszi forgatókönyveket láthatjuk újra. Az MSZP számára kedvező alacsony részvételt leginkább egy szakpolitikai vitával tudná elérni, vagyis hogy információtömeget zúdítanak a társadalomra mi mennyi, miből mekkora kell , erre pedig nem fogékonyak az emberek. A MSZP másik lehetősége: egy ellenzéki kampánnyal megpróbálja megakadályozni, hogy a róla levált szavazók a Fideszhez pártoljanak.
A kormánypártok már elkezdték a kampányt, a kérdés az, hogy a korábban elkezdett kampány lesz-e a hatásosabb vagyis, hogy ők el tudják-e már hinteni az információmagvakat, és hogy a Fidesz erre hogyan reagál , emellett a másik fontos kérdés: lesz-e vita a vitáról? Vagyis hogy Tarlós István vitázik-e Horváth Ágnessel vagy Juhász Ferenccel, avagy éppen Gyurcsány kerül-e harmadszor szembe Orbán Viktorral. Ezek a kérdések meghatározhatják a referendumon való részvételt.
Ha a népszavazáson nagyarányú fideszes győzelem születik, akkor az Gyurcsány sorsát is megpecsételheti, ha azonban nem lesz eredményes és érvényes a referendum, akkor Orbán Viktornak kell magyaráznia a helyzetet. Fideszes győzelem esetén is az ellenzéki párt térfelén pattog a labda, hiszen nem valószínű, hogy a kormánytöbbség veresége után önként feloszlatja a parlamentet. A jelenlegi helyzetben pedig csak az önfeloszlatás által képzelhető el előre hozott választás. Ez azért sem valószínű, mert ha a mostani közvélemény-kutatások alapján alakulna az új Országgyűlés, az SZDSZ valószínűleg a parlamenti küszöb alatt teljesítene, míg az MSZP legfeljebb körülbelül 35-40 képviselőre számíthatna. Annyi most is látható: az egészségügyről szóló szakmai vita alacsonyabb, míg egy politikai vita magasabb részvételt eredményezhet a referendumon.
