Három igenes népszavazás - óóó igen, igen, igen Publicisztika PunkRhetor 2008. január 29. 00:00 gondola.hu
Vegyük sorra még egyszer.
A 2002-től kormányzó pártok fejre állították a gazdaságot. Lekapcsolták a növekedést mozgató motorokat, de nem kapcsoltak be helyette újakat. Állítólag azért nincs pénz a közös kasszában, mert szétdobták az embereknek. Hát, oda is dobtak belőle ennél persze sokkal nagyobb az az összeg, amit azóta kellett adósságszolgálatra fordítani. Aztán csendesen bejelentették, hogy ezt a hitelállományt nem lehet kinőni. Olyan csendesen, hogy szinte senki sem hallotta meg.
Hat éve nincs program, nincs egyetlen olyan szakmai program, amit igényfelmérés és probléma megfogalmazás után kellő tervezéssel és célmegjelöléssel kezdtek volna el, vagy egyetlen olyan, amit végrehajtottak volna. Minden rögtönzés volt, és kommunikáció. Kommunikáció, ahogy a csövön kifért. Így nyertek még egy választást és most van egy számlánk, amit ki kell fizetni.
Az alapvető baj nem a hazugság az következmény. Súlyos következmény: ez teszi lehetetlenné azt a bizonyos sokat emlegetett összefogást. Ez hasítja radikálisan ketté az országot. Nem jobb és baloldalra. Nem! Azokra, akik úgy gondolják, hogy ideológiai alapon be kell nyelni a hazugságot, és azokra, akik ezt nem fogadják el.
A legnagyobb baj mégsem ez, hanem az a bizonyos elkúrtuk. Ami szalonképesül azt jelenti: tönkretettük no nem a gazdaságot hanem az államháztartást. A lehető legrosszabb gazdaként. Ezért nem jut oktatásra, ezért nem jut egészségügyre. Nem azért, mert pazarló a rendszer pedig pazarló. Hanem azért mert elkúrták.
És azóta fizetjük a számlát. Fizetjük a számlát a közös vagyonból: például a budai ingatlanból, ahol a tépett lelkű és szellemű emberek gyógyultak a klasszikus kapitalizmus hazai kezdetei előtt óta, a létező szocializmuson át, mostanáig. Fizetjük a saját zsebünkből, úgyismint vizitdíj, meg tandíj. De nem csak a számlát fizetjük mert újból és újból beleesznek az uzsonnánkba. Másfél millió vizitdíj áráért magyarázzák el nekünk, hogy milyen jó nekünk.
Na és mi a gyurcsányisták számára a lényegi momentum a népszavazásból? Az, hogy nem lehet megbuktatni a kormányt. Ez a lényeg. Az, hogy: Meg is repedhettek, akkor sem megyünk el. Nem baj, ha nem tetszik az, amit csinálunk. Mi majd megmondjuk nektek mi a jó.
Ezért kell a népszavazás. Mert mindenkinek meg kell értenie: nem dönthet helyettünk senki! Főleg nem ez a kormány. Azért nem, mert erre nem kért, s ezért nem is kaphatott megbízatást. Tehát, aki demokrata, aki komolyan veszi azt, hogy a demokráciában a nép megbízásából, a nép érdekében kell kormányozni, annak el kell mennie a népszavazásra, és igennel kell szavaznia. Ilyen egyszerű.
Ne tévedjünk, nem dönthet a nép helyett senki. Nem dönthet helyettünk senki! Sem a kormány, sem a szakértők, sem a befektetők sem senki. Azért nem, mert mi vagyunk a megrendelők, és mert mi fizetjük a számlát! Ilyen egyszerű.
Nem lehet megbuktatni a kormányt? Dehogynem! És minél tovább szívóskodik, annál nagyobb lesz a bukta. Egy évvel ezelőtt Gyurcsány sokkal több eséllyel nézhetett volna a népszavazás elé. Addig játszotta a játékait az ingyen sörrel meg az ingyen rollerrel, a nyelv-ésszel meg az alkotmánybírósági beadványokkal, hogy mostanra tényleg kinéz nekik egy méretes zakó. Most egy esélye van, ha otthon maradunk.
Az idő nem a kormánynak dolgozik bármilyen hosszútávfutó Gyurcsány Ferenc. Miért? Azért, mert ez a kormány nem versenyképes. Ha azt hiszi magáról, hogy az csak azért, mert megnyerte a választást akkor nagyon téved. Sokkal nagyobbat fog bukni, mint amekkora buktát le bír rajzolni és nem csak a kormány! Az a politikai közösség is, amely hagyta, hogy rajta keresztül tolja hatalomba magát.
Mindaz az anyagi veszteség, amelyet eleddig el kellett szenvednünk megéri, ha az SZDSZ kikerül a parlamentből, és szavazói emiatt kapnak egy lehetőséget, hogy a mostani odakozmált politikai hullák helyett elkötelezett demokratákból újjászervezzék azt a rendszerváltó polgári radikális-liberális pártot, amely egykor oly kedves volt a szívüknek, s amelyből mára nem maradt semmi és senki.
Mindez az anyagi veszteség megéri, ha az MSZP továbbsüllyed, és egy számjegyűre csökken a népszerűsége. Láttunk már ilyet Lengyelországban Majd lesz talán egy új baloldali párt a mostani vastagzsebű múmiák és az állammal a legrosszabb gazdával kereskedve vállalkozóvá vált rendkívül versenypárti, rendkívül fősodratú, rendkívül globalokraták helyett.
Ha lesz, lesz ha nem, nem.
Szóval három igenes népszavazás. Óóó igen, igen, igen.
