SZŐNYI SZILÁRD - reflektor@hetivalasz.hu - 6. évfolyam 41. szám, 2006.10.12
LEVÁLTÓLÁZ - Gyurcsány Ferenc sorsa megpecsételődött, s leváltása már csak idő kérdése - véli a Fidesz. A Heti Válasz megtudta: bal- és jobboldali politikusok újabban Csányi Sándor OTP-vezért látnák szívesen egy szakértői kormány élén.
"A politikai érdek, a szociális szükség és a gazdasági lehetőségek között túlságosan sokszor nem találtuk meg nemcsak a politikai, hanem az ország egésze számára is elfogadható egyensúlyt" - vallotta be Gyurcsány Ferenc múlt pénteken az Országgyűlésben. A kormányfő ezért, illetve balatonőszödi helyzetértékelésének trágár kifejezéseiért elnézést kért, ám eztán addig csűrte- csavarta a szót, mígnem a politikai válság felelősét a Fideszben lelte meg.
A miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki, hogy májusi beszéde "lehetőséget teremtett az ellenzéknek az alkotmányos rendet támadó, veszélyes forgatókönyvet építeni" - mely vádra Orbán Viktorék azzal szolgáltak rá, hogy (egyébként alkotmányos jogukkal élve) nem átallottak tüntetéseket szervezni Gyurcsány menesztése érdekében.
E felemás Canossa-járás után a parlamenti többség bizalmat szavazott a politikusnak, így továbbra is a levegőben maradt a kérdés: mi késztethetné távozásra a kormányfőt? A Kossuth téren rendre összegyűlő tízezrek a választ a Fidesztől várják, így most az ellenzék került lépéskényszerbe, hiszen múlt heti ultimátumával olyan magasra emelte a tétet, hogy a küzdőteret csak a miniszterelnök fejét felmutatva hagyhatja el győztesen. A tüntetők pedig egyre türelmetlenebbek, aminek ékes bizonyítékát adták, midőn Orbán Viktor múlt pénteki kijelentését - a Fidesz nem követel előrehozott választásokat - szórványos füttyszóval fogadták.
EGY TITOKZATOS BEFEKTETŐ
A labda annál is inkább az ellenzék térfelén pattog, mivel a szocialisták ellentámadásba lendültek, és a Fideszt okolják a gazdaság helyzetéért. A miniszterelnök oly hévvel fűzte fel e gondolatra a beszédét, hogy még önmagával is ellentmondásba keveredett. Először azért ostorozta Orbánékat, mert "a program, amivel az ellenzék előáll..., maga a gazdasági, társadalmi csőd", aztán nagy hirtelen az elképzelések hiányát kérte számon ellenfeleitől.
"Akik hatalomra törnek, azoknak kell hogy legyen programjuk" - fejtegette, majd lelkes támogatóra lelt Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető személyében, aki szerint a Fidesz a nemzeti vagyont kockáztatja, így a kár több lehet, mint a megszorítások összege.
Kóka János ki is számította, hogy csak a szállodaipar 280 millió forint elmaradt hasznot jegyez a feszült helyzet miatt lemondott kétezer kieső vendégéjszakával. A gazdasági miniszter parlamenti beszédét egyébként drámai bejelentéssel kezdte: mint állította, az egyik külföldi befektető is elrettent hazánktól, így sok tízmilliárd forintnak inthetünk búcsút. E szavak hitelét csökkenti, hogy a politikus nem nevezte meg, mely cégről van szó, és a befektető kilétét a Heti Válasznak sem volt hajlandó felfedni. "Nem fogom elárulni, mert tárgyalásban állunk velük, abban a reményben, hogy meggondolják magukat" - adta értésünkre az SZDSZ-es miniszter.
Ezzel együtt a szocialisták is érzik, hogy szorult helyzetbe kerültek, ezért az "új kezdet" kifejezés hangsúlyozásával igyekeznek tiszta lapot nyitni. A Fidesz ugyanakkor mindent megtesz, hogy ez ne járjon sikerrel. Múlt pénteken a Kossuth téren Orbán Viktor a politikusok számára meghirdette az Igen, Magyarország Chartát, melynek aláírói politikai karanténba kívánják helyezni Gyurcsány Ferencet, szombaton pedig Áder János, az Országgyűlés alelnöke jelentette be, hogy közérdekű adatok eltitkolása miatt feljelentik a kormányfőt. Vasárnap Navracsics Tiboré volt a tér, és a parlamenti frakcióvezető sem okozott csalódást a kemény fellépést váróknak, amennyiben bejelentette: pártja megszakítja a kapcsolatot a miniszterelnökkel. Előre bejelentett felszólalásának idején a Fidesz és a KDNP - a két képviselőcsoport vezetői, Navracsics és Semjén Zsolt kivételével - kivonul az Országgyűlés üléséről, nem intéz kérdést, interpellációt Gyurcsány Ferenchez, és nem vesz részt az általa kezdeményezett egyeztetéseken sem.
Balog Zoltán, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke a tüntetők előtt megismételte korábbi bejelentését, miszerint csak addig tartja meg mandátumát, ameddig az Országházban értelmét látja a hazugság elleni fellépésnek, és megígérte, hogy ki fog állni a korábbi randalírozások után ártatlanul letartóztatott fiatalok mellett. Kérdésünkre, hogy ezen mit ért, a református teológus így válaszolt: "Például azt, hogy e hét péntekén bizottsági ülést tartunk a jogalap nélkül fogva tartottak ügyének kivizsgálására. Ez alkalomra elvárjuk Petrétei József igazságügy-minisztert is, hogy adjon magyarázatot a történtekre" - mondta a politikus.
CSÁNYI SÁNDOR SZÍNRE LÉP?
Ha "túl radikálisan lép föl a Fidesz, az összezárja a szocialistákat. De ha nem ösztökéli őket lépésre az ellenzék, akkor meg azt hiszik, hogy itt mindent le lehet nyomni az emberek torkán" - jelezte pártja dilemmáját Pokorni Zoltán múlt pénteken a köztévében. Az alelnök úgy vélekedett: ma a kormányfő elleni tiltakozás "csak" erkölcsi felháborodásból fakad, ám amint mindenki a bőrén fogja érezni a megszorításokat, a Gyurcsány által korábban vizionált "éhséglázadáshoz" hasonló elégedetlenséghullám söpörhet végig az országon, melynek kezelésére a morálisan megrendült kormányfő aligha alkalmas.
"Ma is azt tudom mondani, amit Medgyessy Péter figyelmébe ajánlottam 2002-ben: a miniszterelnök erkölcsi értelemben megbukott, és csak idő kérdése, hogy ezt mikor követi a politikai bukása" - vélekedett a Heti Válasznak Pokorni. Szerinte az ellenzéknek az a feladata, hogy a teljes parlamenti eszköztárat bevesse Gyurcsány Ferenc ellen, beleértve a válságból kivezető utak felvázolását is. A Fidesz a miniszterelnök menesztését kéri az MSZP-től, s cserébe kilátásba helyezi, hogy jóindulatot tanúsítana egy másik szocialista kormányfő iránt, de még ennél is jobb néven venné egy pártoktól független szakértői kabinet felállítását. Ennek vezetésére eddig Bihari Mihály alkotmánybírósági elnök, illetve Bokros Lajos volt pénzügyminiszter neve merült fel, lapunk pedig két hete Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének esélyeit taglalta. Úgy tudjuk, e lehetséges névsorra felkerült az OTP vezetője, Csányi Sándor is, akinek személye értesüléseink szerint minden eddiginél komolyabban került elő, legalábbis azon politikusok körében, akik a szakértői kormányban látják a válság megoldásának kulcsát. Az MSZP ma még elutasítja az ötletet, ám amint Tölgyessy Péter felhívta a figyelmet, lehet ez még másként is. A Fidesz egykori politikusa szerint a konfliktusok nagy része még hátravan, és a baloldalon beláthatják: az ő érdekük is, hogy a megszorításokért ne csak a szocialisták viseljék a felelősséget, hanem a politikusmentes kabinet támogatásával a Fidesz is vegye ki belőlük a részét.
Orbán Viktorék egyébként az utóbbi napokban látványos fordulattal immár maguk is nyíltan beszélnek a kellemetlen intézkedésekről. Pokorni Zoltán múlt pénteken a köztévében jelentette ki: a szakértői kormány támogatása fejében az elkerülhetetlen adóemelések mellett ragaszkodnának a gazdasági növekedést ösztönző intézkedésekhez is, a pártelnök pedig a hvg.hu-nak nevezte elkerülhetetlennek a közkiadások csökkentését. Orbán emellett a Széll Kálmán Alapítvány múlt heti rendezvényén javaslatot tett a nemzeti reformalap felállítására. Amint korábban beszámoltunk róla (Heti Válasz, 2006. szeptember 28.), a felvetés nem nélkülözi a nemzetközi előzményeket. Argentínában, Brazíliában és Peruban hasonló elven működik az a stabilizációs alap, amelybe a privatizációs és egyéb pluszbevételek kerülnek, hogy baj esetén ebből tömjék be a költségvetésben támadt lyukakat, ha pedig az alap összege meghaladja a nemzeti össztermék három százalékát, az állam a többletből fizeti ki külföldi adósságait és áldoz a beruházásokra.
Az orosz kormány ugyancsak a közelmúltban hozta létre a stabilizációs alapját, amellyel függetleníteni kívánja a gazdaságot az olaj árfolyamának változásaitól. A ma 1700 milliárd rubellel gazdálkodó kassza az olajcégek hasznát fölözi le, hogy a megtakarításokat az államadósság kifizetésére és beruházásokra fordítsa. Angela Merkel német kancellár pedig a minap jelentette be, hogy alapot hoznak létre a nyugdíjreform finanszírozására. Amint ugyanis a Fidesz is hangoztatja, a szerkezeti reformok két-három évig viszik a pénzt, és csak utána kezdenek hasznot hajtani. "Ezért ajánlatunk a gazdaság szereplője... így hangzik: ne a költségvetés feneketlen hordójába dobják a pénzüket, hanem projektszerűen, egy-egy ágazati reformba befektetve, átlátható módon járuljanak hozzá az ellátórendszerek átalakításához" - mondta lapunknak Matolcsy György, a Fidesz parlamenti képviselője.
MÁRCIUSBAN ÚJRA KEZDIK
Az egykori gazdasági miniszter először a Heti Válasznak beszélt arról, hogy miből töltenék fel a reformalapot. "A meglévő források átcsoportosításán túl például az uniós pénzek tíz százalékával. Míg ugyanis a Brüsszeltől érkező támogatások 90 százalékát nem lehet az ellátórendszerekre fordítani, a fennmaradó rész is százmilliárd forintos, hasznosítható tétel. Szó lehet a privatizációs bevételekről, a bányajáradék, a jövedéki adó, a Magyarországon áthaladó tranzitforgalom adójának és az árfolyamnyereség-adó egy részéről, de számítunk a gazdaság szereplőinek hozzájárulására is az 500-1000 milliárd forintos reformalap feltöltéséhez" - közölte a politikus, hozzátéve: céljuk az erkölcsi és politikai válság megszüntetése után a gazdasági válság kezelése, illetve a pénzügyi válság megelőzése. A Fidesz ezért nemzeti kerekasztalokat hozna létre az államigazgatás/közigazgatás, az egészségügy, az oktatási, a nyugdíjés az adórendszer átalakítására. Orbán Viktor szerint a testületek létrejöttét Sólyom László államfő vagy az Akadémia elnöke, vízi E. Szilveszter koordinálhatná, s munkájuk eredményeként akár a konvergenciaprogramot is módosítani lehetne - annál is inkább, mivel decemberben amúgy is új változatot kell beterjeszteni az Európai Uniónak.
A felvetés annál indokoltabb, mivel a szocialisták soraiban egyre több zavar mutatkozik; hétfőn például Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter kényszerült magyarázkodásra. Egy hangfelvétel jóvoltából kiderült, hogy az MSZP választmányi ülésén arra célzott, mintha tárcája a baloldal érdekei szerint készülne áthangolni a területfejlesztési törvényt, majd Szekeres Imre elnökhelyettesről tudhatta meg boldog-boldogtalan, hogy azt feszegette: a szocialistáknak koalíciós társként az SZDSZ helyett az MDF-et kellene szerződtetniük - legalábbis megyei szinten.
A Fidesz közben számos ötletet tart raktáron, amellyel további nehéz pillanatokat okozhatnak vetélytársaiknak, így például tudomásunk szerint hamarosan kezdeményezni fogják a polgármesterekből álló, a parlamentet ellenőrizni hivatott önkormányzati testület felállítását. Ha pedig a miniszterelnök időközben nem kényszerülne lemondásra, a tüntetések október 23-ig biztosan folytatódnak, aztán előbb-utóbb ismét a parlamenté lesz a fő szerep - hogy tavasszal, amikorra már mindenki megtapasztalhatta a megszorításokat, ott folytassák, ahol ősszel abbahagyják. Méghozzá - miként a Fidesz elnökségi ülésén felvetődött - talán éppen annak a jelszónak az újjáélesztésével, amely az 1956-os forradalom leverése után terjedt el Magyarországon: márciusban újra kezdjük.
GAZDASÁGI KIEGYEZÉS?
A magyar gazdaság helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a világgazdasági, s ezen belül az Európai Unió gazdasági, társadalmi, szociális helyzetének, illetve e folyamatoknak a magyar gazdasági életre gyakorolt hatásának vizsgálata" a célja annak a Széll Kálmán Alapítványnak, mely szervezet múlt heti rendezvényén Orbán Viktor először beszélt a reformalapról. A Heti Választ kiadó kft. résztulajdonosa, Csák János által három éve létrehozott alapítvány a nevét Széll Kálmán egykori kormányfőről kapta, aki Rátóton mintagazdaságot hozott létre, és 1902-ben megkötötte Béccsel a gazdasági kiegyezést, amivel például jobb vámtarifát harcolt ki a magyar agrárium számára.
A kuratórium elnöke Madarász László, a Postabank egykori igazgatósági elnöke, tagjai pedig Martonyi János volt külügyminiszter, Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke, Vízkelety Mariann, az Orbán-kormány kancelláriájának volt helyettes államtitkára és Sikó Anna, az International House nyelviskola vezetője. A közel ötszáz tagot számláló körbe három ajánlóval lehet bejutni, és mint Csák János elmondta, a résztvevők közös nevezője nem a pártkötődés, hanem az alapító okiratban lefektetett patrióta gazdaságfilozófia. Az elmúlt években így csatlakozott az alapítványhoz, illetve előadást tartott Chikán Attila egykori gazdasági miniszter és Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelenlegi vezetője, Járai Zsigmond, a jegybank elnöke és a Magyar Bankszövetség élén álló Erdei Tamás, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Lantos Csaba, az OTP vezérigazgató-helyettese, vagy például Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.
