Meglepő részletek derültek ki az orbáni nyugdíjrendszerről
2010.12.02. - 13:14
Támogatható-e egy terv, amely csökkenti az ország eladósodottságát, ám alkotmányossági aggályokat vet fel? - ez a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb kérdés. Lapunk számításai szerint hamis a pénztárak állítása, miszerint kár érné tagjaikat. Az alaptörvény azonban ettől még sérülhet.
Sokak lélegzete elállt, amikor Matolcsy György múlt szerdán bejelentette: 2011. január 31-től a magánnyugdíjpénztáraknál maradóknak már nem jár tb-nyugdíj. Csak órákkal később derült ki, hogy a kormány nem visszamenőlegesen kívánja megszüntetni az érintettek társadalombiztosítási nyugdíját.
Az első sokk után a magánpénztárak vezetői bejelentették: a döntés tömegeket hoz hátrányos
helyzetbe.
De tényleg így van ez? Kinek előnyös és kinek hátrányos a kormány javaslata? Valóban alaptörvénybe ütközik az indítvány, ám mégsem semmisítheti meg az Alkotmánybíróság?
Nyugdíj- és pénzügyi szakértők, valamint alkotmányjogászok segítségével igyekeztünk választ találni a legfontosabb kérdésekre.
1. Alkotmányellenes lehet-e a szabályozás?
A javaslat Achilles-sarka az, hogy a magánnyugdíjpénztárak mellett kitartók után továbbra is kötelezıvé teszi a munkáltatói járulékfizetést, ám a 24 százalékos közteherért semmit nem ad cserébe. Az Alkotmánybíróság a Bokros-csomag kapcsán már kimondta: nem lehet járulékot szedni úgy, hogy azért ne járna szolgáltatás. A kormány az alkotmányos ellentmondást úgy igyekszik feloldani, hogy a jövıben a 24 százalékot nem járuléknak, hanem "munkáltatói
nyugdíj-hozzájárulásnak" nevezi.
A jogalkotó nyilván úgy gondolja, hogy amit nem járuléknak hívunk, az nem is az. Forrásaink szerint azonban alkotmányossági szempontból a köztehernek nem a neve, hanem a szerepe a döntő. A munkáltatói befizetésért kapjuk tb-nyugdíjunk mintegy 75 százalékát, az új rendszerben viszont attól függene a 24 százalék joghatása, hogy
az illetı magánpénztári tag-e vagy sem. Ez pedig felveti az alkotmányellenesség gyanúját.
2. Vizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság az új szabályokat?
Ez az Alkotmánybíróság döntésén múlik. A nemrég módosított alaptörvény szerint a testület akkor vizsgálhatja a járulékokról (s így a nyugdíjról) szóló törvényeket, ha az indítványozó az emberi méltósághoz való jog sérelmét jelöli meg. Csakhogy a korábbi alkotmánybíróságidöntések alapján a társadalombiztosítással kapcsolatos igények tulajdonjognak minősülnek.
Ám több alkotmányjogász emlékeztet, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásához főződő alapjogból a tulajdonjog sérelme is levezethető. Ha tehát a bírák vizsgálni akarnák a jogszabályt, megtehetnék. Forrásaink szerint azonban kevés az esélye annak, hogy a testület nyíltan konfrontálódna a kormánnyal.
3. Meg lehetett volna alkotmányosan is szüntetni a pénztárakat?
Az állam, ahogy létrehozta, meg is szüntetheti a magánnyugdíjpénztárakat, ha ezt úgy teszi, hogy a visszaléptetett tagokat nem éri hátrány azokhoz képest, akik mindig is a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez tartoztak. Az elmúlt napokban viszont ezzel ellentétes alkotmányértelmezések láttak napvilágot.
Forrásaink szerint tévesen. Előbbi vélemény megfogalmazói úgy tekintenek a pénztárakra, mintha azok magánbefektetési alapok volnának, ahova önként fektetjük fölös forintjainkat. Valójában a magánpénztárakba a kötelező járulékokat fizetjük, és itt nem a megtakarítás a cél, hanem a nyugdíj. Vagyis az egyértelmű államosítás inkább megfelelt volna az Alkotmánynak, mint a tagoknak látszatszabadságot nyújtó javaslat.
Ha ugyanis a jövedelem 24 százaléka forog kockán, az aligha nevezhető szabad döntésnek.
4. Kaptak eddig nyugdíjat a magánpénztártagok, ha elérték a korhatárt?
Soha senkinek egyetlen fillér nyugdíjat sem fizettek a pénztárak. Ha valaki elérte a korhatárt, akkor a számláján összegyőlt pénzt hazavihette. A jelenlegi számla nyugdíjbiztosítássá alakításának költsége a rajta szereplı összeg 15-30 százaléka lenne.
5. Okoz-e a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése anyagi hátrányt az érintetteknek?
A jelenlegi helyzetből kiindulva számoltunk, hiszen nem tudhatjuk, hogy egy majdani
világválság elviszi-e a pénztárak tőkéjét is, vagy bekövetkezik-e egy államcsőd, amely miatt a
tb-nyugdíj is bedől.
Ma kétféle magánnyugdíjpénztár-tag van. Az első csoport pénze az elmúlt tíz évben még az infláció mértékével sem gyarapodott. Ők nyernek az ügyleten, mert befizetéseiket az inflációval feljavítva írják jóvá a tisztán tb-rendszerbe visszatérve. Ez a kör teszi ki a pénztártagok közel felét, az elmúlt tíz évben ugyanis a 18 pénztár 54 befektetési portfóliója közül 24 nem tudott reálhozamot termelni.
A második csoportba tartoznak azok, akik reálhozamot értek el. Nincsenek sokan, mert a minden tagjuk számára hasznot termelő pénztáraknak kevesebb mint ötvenezer ügyfelük van. A hárommillió pénztártagból 2,4 milliónak tíz év alatt egy százaléknál kisebb reálhozama termelődött. Őket sem éri kár, mert az infláción felüli hozamot felvehetik.
Óriási indulatot váltott ki az előbb megígért, majd visszavont adómentesség a hozamokra, amiből azt gondolhatnánk, hogy komoly összegekről folyik a vita.
Pedig egy átlagos hozamú pénztárnál egy 12 éven át havi bruttó félmillió forintot kereső tagnál is néhány ezer forintos adóról van szó, aminek befizetését a tag nemcsak elkerülheti, de adókedvezményt is kaphat, ha az összeget egy önkéntes nyugdíjpénztárnak utalja át.
6. Kevesebb nyugdíjat kapnak-e a tisztán tb-rendszerbe visszatérők?
Eddig a hozamok szempontjából tekintettük át a terveket, most vizsgáljuk meg, van-e olyan kör, amely több nyugdíjat kapna a vegyes rendszerből. Vegyük példaként az "ideális járulékfizetőt", a már említett bruttó 500 ezer forintos jövedelmű személyt, aki ráadásul 40 évig minden hónapban ennyit keresett. Emberünk tisztán társadalombiztosítási nyugdíja ma havi 220 ezer forint lenne. A vegyes rendszerben havi 55 ezer forinttal kapna kevesebbet a
nyugdíjbiztosítótól, magánszámláján pedig átlagos hozammal számolva 5,8 millió forint gyűlt volna össze.
Melyik több tehát: a havi 55 ezer forint többlet vagy az 5,8 millió forint?
Ha alanyunk az 5,8 millió forintból minden hónapban "szintre hozná" a tb-nyugdíját, akkor kilenc év alatt "nullázná
le" a számláját. Csakhogy a 62 éves férfiak még várható élettartama 15, a nőké pedig 20 év.
Tehát ha alanyunk férfi, átlagosan hat évvel, ha nő, akkor 11 évvel "élné túl" a magánnyugdíját; a társadalombiztosítási nyugdíj viszont "életfogytiglan" jár.
7. Ha valaki váltani akar, át kell-e lépnie a tb-pénztárba?
Nem, mert automatikusan átjelentik a tisztán tb-rendszerbe. Annak van tennivalója, aki maradni szeretne a magánpénztárban: neki el kell mennie a nyugdíjfolyósító területi szervéhez. Ám ez csak egyes különleges esetekben jó választás. Például egy gyógyíthatatlan beteg számára, aki a szüleire szeretné hagyni a számláján szereplő összeget.
8. A magánnyugdíjpénztár felszámolásával a jövıre való takarékoskodás vész el?
Igen lenne a válasz, ha a magánpénztári számlán félretett összegek valóban megtakarításból származnának. A valóság azonban az, hogy az itt lévı 2555 milliárd forint az utolsó fillérig hitelből van. Ez úgy fordulhat elő, hogy a járulékok egy része (jelenleg a bruttó bér nyolc százaléka) az állami nyugdíjbiztosítási alap helyett a magánpénztárak számláira került.
Miutánaz államnak továbbra is fizetnie kell a jelenlegi nyugdíjakat, hiány keletkezett az első pillérben,
ezért az államnak voltaképpen pluszhitelt kellett felvennie az elmúlt 12 évben - mondja lapunknak Németh György nyugdíjszakértő. Vagyis állampapírokat kellett kibocsátania, ami után kamatot fizet. Mindez növeli az államháztartás hiányát és az államadósságot. A kormány szerint azonban az állam jobban teszi, ha a pénzt az államadósság csökkentésére fordítja, mert így évente akár 300-400 milliárd forinttal kisebb lehet az állam kamatterhe. Ám ettől még a rejtett adósság megmarad, amivel a jövı nyugdíjasainak tartozik az állam.
9. Örökölhető lesz-e a magánpénztári tagok tb-nyugdíjba átvitt pénze?
A parlamentnek beterjesztett változat szerint a magánnyugdíjszámlán fekvő összeget már nem lehetne örökölni, ebből özvegyi járadékot kapnának a magánpénztári tagok hozzátartozói a tb-hez való visszatérés után. Ám választaniuk kellene a járadék vagy az özvegyi nyugdíj között.
Vagyis, a jelenlegi helyzettel ellentétben, amikor mindkét pillértől jogosultak "örökösödési elemre", a jövőben csak az egyiket vehetnék igénybe.
10. Ha a magánpénztárak megszőnnek, csökkenni fog az állampapírok iránti kereslet?
Igaz, a kibocsátott államkötvényeket részben a magánkasszák vásárolják fel, de ezzel olyan lyukat tömnek be, amit a saját létükkel okoznak - mondja Varga István szakértő. A magánpénztári tagok tehát olyan befektetéseken érnek el hozamot, ami után az államnak kell kamatot fizetnie. Óvatos becslése szerint tavaly a 465 milliárd forintos magánnyugdíj-befizetés által generált költségvetési hiány pótlásának kamatköltsége már 18 milliárd forintra rúgott. A
pénztártagok által 12 év alatt (2009 végéig) befizetett járulékok összege 2555 milliárd forintot tett ki szám szerűen. Az így keletkező hiány pótlásának költsége a fenti módszer szerint 98 milliárd forint volt, ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor a 12 év alatt kifizetett kamatok 122 milliárd forintnak feleltek meg.
11. Lesznek-e vesztesei az átalakításnak?
Az egyértelmű vesztesek a nyugdíjpénztárak mögött álló bankok, biztosítók és a befektetést intéző társaságok, hiszen alig két és fél hónap alatt át kell adniuk az általuk eddig kezelt több ezermilliárd forintos vagyont.
