A kinyilvánított népakarat ünnepe március 15. (fidesz.hu)
Amikor március 15-ét ünnepeljük, azt ünnepeljük, hogy a magyar emberek elmondták, mit akarnak, és ezzel megszületett a magyar demokrácia - mondta Kósa Lajos a Fidesz március 15-i ünnepi megemlékezésén.
"Mindent a népért, és mindent a nép által, semmit a népről a nép mellőzésével, ez a demokrácia" - idézte fel Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere ünnepi beszédében Kossuth Lajos 1852-ben, az Egyesült Államokban elhangzott gondolatát, majd megjegyezte: ezt a mondatot nagyon sokan Abraham Lincolnnak tulajdonítják, aki nagyon sokszor használta, holott ezt a mondatot Kossuth Lajos iránti tiszteletből vette át az amerikai elnök.
Március 15-én a forradalmat ünnepeljük, azt, hogy a magyar nép félreérthetetlenül, nyilvánvalóan megmondta, hogy mit akar - húzta alá Kósa Lajos, arra utalva, hogy 1848-ban tízezernél is több ember ment el a Múzeumkertbe. Megfogalmazták a 12 pontot, majd délután felmentek Budára a helytartótanácshoz, ahol követelték Táncsics szabadon engedését - idézte fel az akkori eseményeket. "Ezért március 15. nyilvánvaló, nemcsak a forradalom ünnepe, hanem a kinyilvánított népakarat ünnepe, és éppen ezért a modern magyar demokrácia születésnapja" - jelentette ki. Hozzátette: a helytartótanács végül elfogadta a 12 pontot, elküldték Pozsonyba, és végül kiengedték Táncsics Mihályt börtönéből.
Kósa Lajos beszéde 2008.március 15-én
Debrecen polgármestere megjegyezte azt is, hogy ha március 15-ét ünnepeljük, akkor ne csak ezt a napot ünnepeljük, hanem azt is, hogy azóta is velünk született jogunk elmondani, mit akarunk.
Mint mondta, mostanság sokan hivatkoznak arra, hogy egy második reformkorban élünk. Nem véletlen, hogy azok is, akiknek már nincs semmi érdemi mondanivalójuk, azok is a magyar demokrácia-törekevések köpönyege mögé akarnak bújni - jegyezte meg, majd hozzátette: aki figyel, az tudhatja, hogy vannak különbségek az akkori és a mostani reformkor között. Ennek alátámasztására kifejtette: akkor tették le az alapjait az országos könyvtárnak, akkor épült az Akadémia, a Lánchíd, a Nemzeti Múzeum és a vasutak is akkoriban épültek. "Nézzük meg, hogy (...) mi is épül mostanában? Mi történik velünk? (...) Hát építettünk völgyhidat egy nemlétező völgy fölé, építettünk autópályát dupla áron, építettünk vizitdíjautomatát, aztán épül sok-sok kordon, tényleg jó sok. Aztán kormányzati negyed - ja nem, az nem épül, aztán négyes metró - ja, bocsánat, az sem. Vége a felsorolásnak. Napnál világosabb, hogy mi a reformkor, és mi nem az" - jelentette ki.
Divat az is - emelte ki Kósa -, hogy az ország vezető politikusai közvetlen formában megszólítják nagyjainkat, majd megjegyezte: vigyázni kell, hogy az ember kiállja az összehasonlítás próbáját. Erre példaként azt említette: vajon hogy emlékeznénk meg most Kossuth Lajosról, ha nem a ceglédi, hanem az őszödi beszédet mondta volna el, vagy ha Batthyány Lajos nem hazahívja külföldről a honvédeket, hanem azt mondja nekik, hogy akinek nem tetszik, el lehet menni?
A 12 pontra utalva leszögezte: időnként érdemes nekünk is március 15-én elgondolkodni azon, hogy mi az, amit elértünk, és mi az, amit még nem. "Én csak egyet szeretnék ideidézni: felelős minisztérium Pesten. Mert Magyarország tényleg megérdemli, hogy felelős minisztériuma legyen Pesten" - jegyezte meg.
"Március 15-én, amikor megemlékezünk a forradalomról, nem akarhatunk annál kevesebbet, mint amit annak idején akartak. Ha kevesebbet akarunk, nem leszünk méltók az ünneplésre" - szögezte le végül Kósa Lajos Kossuth gondolatát újból felidézve.
Orbán: Március 9-e óta Magyarország jobbat érdemel 2008. március 15. 17:34 MNO
A mi helytartótanácsunknak is van alkalma, hogy visszaadja a hatalmat, ám a mi helytartótanácsunk provokál, az erőszak világába sodortat, de kilóg a lóláb, mi átlátunk a szitán - szögezte le Orbán Viktor. Emeljünk fel szívünket a megperzselt '48-as zászlókig és '56 lyukas lobogójáig - szólított fel a rendezvényen Jókai Anna. Semmit a népről a nép mellőzésével, ez a demokrácia - idézte Kossuthot Kósa Lajos.
Ember, föl térdeidről - e szavakkal kezdte beszédét Orbán Viktor a Fidesz március 15-i megemlékezésén. Az Erzsébet híd pesti hídfőjétől az Astoriáig tömötten, onnan ritkásabban, de a Blaha Lujza térig tartott a Fidesz március 15-i megemlékezésére összegyűlt tömeg, akikhez előtte Jókai Anna író és Kósa Lajos alelnök, Debrecen polgármestere szólt.
A mi helytartótanácsunk
"Megesik az emberekkel, hogy ugyanazt akarják, előbb csak ketten, hárman, utóbb többen, ők azok, akik a nemzet létének értelmét világítják meg, ők az örök márciusi ifjak ezekkel a szavakkal köszöntötte Orbán Viktor az ünneplőket. Ők azok az obsitos katonatisztek, lapírók, akik nem tudnak egymásról, mégis ugyanott kötnek ki - tette hozzá a Fidesz elnöke. Orbán szerint ez a szabadságharc kezdete, a márciusi ifjak meghallották a történelem szavát a Pilvaxban, nélkülük egyetlen nemzedéknek nem sikerül elérni, amire hivatott. A Fidesz elnöke szerint a márciusi ifjak azok, akik árnyékból a fénybe fordítanak, ők azok, akik ébren tartják a lángot, amely képes megváltoztatni Európa történelmét.
Orbán elmondta, nemzetünknek is van nagy helytartótanácsa, amely sápadni és reszketni méltóztatik. A mi helytartótanácsunk sápadtan oktatja ki az Alkotmánybíróságot, a népet, a médiát, küldik el egymást a legkalandosabb helyekre, ám legszívesebben a népet váltanák le. A Fidesz elnöke elmondta, Magyarország népe nem ezt érdemli, március 9-e óta Magyarország jobbat érdemel. Magyarország olyan kormányzatot érdemel, ami méltó hozzá. A Fidesz elnöke anekdotájában a székelyt említette, akit arról kérdeztek, isznak-e a halak vizet. Azt nem tudom, hogy isznak-e vizet, de alkalmuk van rá - felelte a székely. A mi helytartótanácsunknak is van alkalma, hogy visszaadja a hatalmat, de a mi helytartótanácsunk provokál, erőszak világába sodortat, de kilóg a lóláb, mi átlátunk a szitán - szögezte le a Fidesz elnöke.
Alkotmányos népítélet
Orbán Viktor elmondta: korábban a megoldásnak nem volt előre legyártott kulcsa, de mi feltaláltuk az alkotmányos népítéletet, ez világszabadalom - tette hozzá. Mint mondta, máshol a népítélet fenyegető, nálunk azonban nem, mi türelmesebbek vagyunk, a vértelent szeretjük, ami példátlan egységet teremt. Mi nem megyünk lépre, mi kitartunk az egység mellett - tette hozzá. A március 9-i népszavazás kapcsán Orbán Viktor úgy értékelt, megmutatkozott, hogy nem az a fontos, ki milyen oldali. - Március kilencedike megmutatta, mennyire jó egyet gondolni, igent mondani, hogy ismét tudunk nyíltan egymás szemébe nézni. A népszavazás eredménye megmutatta, hogy az ország visszaszerezte önbecsülését. A Fidesz elnöke 1848 és 2008 párhuzamára rámutatva úgy fogalmazott, az ország súlyos állapotban van, szégyenkezve hordozza magán nemzeti és népi karakterét. A hanyatlást semmi sem tartóztathatja fel, ezt fedezték fel a márciusi ifjak is. Orbán Viktor kiútként úgy látta: a hanyatlás és a romlás elé csak az összefogás vethet gátat. Együtt ívelünk fel és együtt hanyatlunk le. Az edény is csak egyben értékes, részeiben haszontalan cserép - fogalmazott a pártelnök. Akinek van jövője, a történelemben is a jövőt keresi mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta, a márciusi ifjak megmutatták, hogy senki sem tudja újragondolni Magyarországot a magyar emberek nélkül. A jövőt akkor úgy hívták, szabad és erős Magyarország. A jelenből kiutat mutató sikerről elmondta: azt jelenti, hogy kevesebb gondunk van. A sikeres Magyarország nem az átvészelésről, hanem a tervekről szól. A siker - csakúgy, mint a kudarc - újrateremti önmagát - szögezte le Orbán Viktor. A jelen problémáival kapcsolatban a pártelnök feltette a kérdést: tényleg lehetetlen, hogy megszervezzük az egészségügyet és az oktatást? Tényleg el kell hinnünk, hogy lehetetlen, hogy ne csússzunk mindig ugyanoda? Válaszként megállapította: a jövő az, ahol még nem jártunk, de közösen szeretnénk eljutni. Vagy találunk egy utat, vagy építünk egyet - mondta a Fidesz elnöke.
