Én vagyok a Jani forrás: www.api01.extra.hu 2007.szeptember 05. 
Mottó : "A semmitmondásnál sokkal többet mond, ha inkább semmit sem mondunk ..." ( Api01 - saját gondolat )
Talán nem lehet véletlen, hogy a világ szerencsésebb sorsú országaiban a mindenkori pénzügyminiszter személyét egyfajta pártokfeletti tisztelet és megbecsülés övezi. A köz által befizetett adók ugyanis nem a koalíciós pártkasszák feltöltésére, hanem a legszélesebb társadalmi jólét megteremtésére szolgálnak. Arrafelé mindenki pontosan tudja és betartja, hogy a gondjaira bízott közpénzekkel okosan gazdálkodni önmagában még nem erény, hanem a mindenkori ( szakmai ) alkalmasság alapvető minimuma.
Az persze még ott is előfordulhat, hogy egyik-másik miniszter időnként zöldségeket beszél, de egy fináncminiszter szinte soha. De ha mégis, másnap tutira kereshet magának valami egyéb szabadidős elfoglaltságot, hiszen senki sem akarja egy dilettáns kóklerre bízni a pénzét. Mivel a koalícióra lépett pártok is emberből vannak, mindig kínosan ügyelnek a pénzügyér személyére, ebben a kérdésben ott abszolút nincsen pardon. Ezért legyen bárki is hatalmon, a polgárok mindig biztosak lehetnek benne, hogy a kiválasztott személy elsősorban őket szolgálja, és nem az anyagi kifosztásukban sántikál.
Talán nem lehet véletlen, hogy a módszerváltás óta eltelt időszakban ( talán Varga Mihályt kivéve ) egyetlen pénzügyminisztert sem tudtam megkedvelni. Sőt, ha őszinte akarok lenni, még a Fidesz kormány egyes időszakaiban sem éreztem mindig úgy, hogy a fiúk nem a megkopasztásomon bütykölnek. ( Persze minden relatív, mához képest azok még a "boldog békeidők" voltak )
Sajnos a Fidesz ( és vele együtt az értelmes gazdaságpolitika is ) ment, ellenben jöttek a baloldal "pénzügyi zsenijei", László Csabától drazsén át Veresig - hát nagyott tévedett aki naívan azt hitte, hogy Bokrosnál itt már nem lehet rosszabb ... Sokszor el is csodálkozom, vajon az elvtársak miért nem tudnak ( könyörgöm, legalább egyszer ) olyan hiteles gazdasági szakembert állítani erre a posztra, aki nem csak a saját zsebét képes megtölteni pénzzel, hanem ért is ahhoz amivel megbízták ? Milliárdos "üzletemberek" mondanak sorra csődöt, mihelyt elfoglalják helyüket a miniszteri bársonyszékben ...
Sajnos nehezen szabadulunk meg ezektől a múmiáktól : egy múlt héten napvilágot látott tanulmány szerint Drazsé elvtárs is ámokfutna még egy kicsit, már ha hagyják. Szerencsére az általa megálmodott brutális megszorításokra nem számíthatunk az adócsökkentés kormányától ( "a legőszíntébb becsületszavamra mondom" ), és a mosdatlan szájú - civilben hajléktalangyalázó - "szőke primadonna" is nyilván csak viccelt, amikor új környezetvédelmi adók bevezetésének "szükségességével" sokkolta ( vagy inkább tesztelte ? ) a közvéleményt. A gerinctelen Fodor Gábor szadeszos ámokfutása már-már tovatűnő pillanat, Bokros áporodott szelleme viszont maga a fenyegető valóság : a milliárdos elmebeteg ( ha tehetné ) + 10,00 %-al megemelné az egészségügyi hozzájárulást, és 10 ezer forintra srófolná a vizitdíjat.
Mindig van lejjebb, de a nyírségi bugris tényleg a legalja ...
Akárhogyan is nézzük, a nyírbátori hatóságok komoly cselekvési deficitben szenvednek a ( védett ? ) Veres-csemeték vonatkozásában. Nekik ugyanis kötelességük lenne hivatalból is eljárni, amikor szabálysértésről vagy bűncselekményről szereznek tudomást. ( Lásd a cigánybűnözők elől menekülő kiskunhalasi tv-s esetét a mobiltelefonnal és a becsatolatlan biztonsági övvel ) A rend - máskor oly éber - őreinek kínos hallgatása sokatmondó kordokumentum, általa megérthető a gyurcsány-diktatúra velejéig rothadt szellemisége. Legalább mondták volna, hogy Erdélyi Mónikát és nem Hír-TV nézték készenlétben, de ne etessenek azzal a bugyuta mesével, hogy nem láttak és nem hallottak semmit. Az ominózus felvételek ugyanis önmagukért beszélnek : messziről bűzlik róluk a zsarolás, a védelmi pénzszedés és az önbíráskodás megalapozott gyanúja. ( Azóta egy magánszemély feljelentést is tett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szerint a birtokukba került információk alapján nincs ok arra, hogy a hatóság bármilyen eljárást kezdeményezzen az ügyben. Nem úgy a helyi ANTSZ, amely "teljesen véletlenűl", azóta alapos ellenőrzést tartott - a megzsarolt büfésnél ... )
Az apai szív és a becsület
Szerintem bennünk van a hiba. Miért is kételkednénk egy olyan ember úri becsületszavában, aki a választások előtt gondosan eltitkolta az ország valós helyzetét, és aki trükkök százainak segítségével ( amelyekről persze nekünk nem kell tudni ) vert át mindenkit - beleértve a különféle pénzügyi elemző-központokat és magát az Európai Úniót ? Igen, vegyük tudomásul, hogy Veres elvtárs elkényesztetett porontyai talpig becsületes magyar állampolgárok ( nyilván 2004 december 5-én is dupla "Igen"-nel szavaztak ), és amit a saját szemünkkel láttunk az csak délibábos illúzió és/vagy a Hír-TV aljas, és manipulatívan összeszerkesztett igaztalan filmmontázsa.
Tudjuk, Verest sem ( a főböszme hazudozóval egy csónakban evező ) politikusként, sem szakmailag ( erről kicsit később ) nem lehet támadni - őt és becses családját pedig csupa makulátlan jóember veszi körül. ( Merő véletlen, hogy legbizalmasabb haverja éppen egy - jelenleg még szökésben lévő - jogerősen elítélt adócsaló, aki egykori üzlettársként, később kampánycimboraként menedzselte a tirpák milliárdos sikeres életútját ... )
Szakmai hitelesség : ugye ez csak vicc ?
Mégis mire döngeti a mellét ez a szellemi nyomorék ? Bár a szocialisták leamortizáltak már őelőtte néhány ( ugyancsak dilettáns ) pénzügyminisztert, a gazdasági mélyrepülés legjavát mágiscsak hozzá, az ( egykori ) ócskavaskereskedő ( mellesleg kommunista párttitkár ) regnálásához köthetjük. Ha Veres totális alkalmatlanságának bizonyításához nem lenne elegendő a mindennapi életből merített keserű tapasztalat, álljon itt néhány hírmorzsa a fentiek bizonyítására. Gyurcsány szavaival élve a számok kegyetlenek, és önmagukért beszélnek. Nincs helye az üres fecsegésnek :
Economist, 2007. augusztus : "A magyar gazdaság a katasztrófa szélén áll"
Állami Számvevőszék, 2007. szeptember : "A zárszámadási törvényjavaslat számozott mellékletét képező, a központi költségvetés 2006. évi végrehajtását tartalmazó mérleg főösszegei jelentős összegekkel térnek el a módosított összegektől. A kiadási főösszeg ( 8.510.829,5 M Ft ) 666.006,9 M Ft-tal, a bevételi főösszeg ( 6.549.197,8 M Ft ) 625.657,9 M Ft-tal, míg a hiány ( 1.961.631,7 M Ft ) 40.349,0 M Ft-tal magasabb a módosított törvényben meghatározott összegnél"
( Parányi számítási hiba, csupán 666.006.900.000 Forint ... )
GDP növekedés : Drámaian alacsony, a Horn-kormány időszaka óta nem tapasztalt mélységekben - a mértéke mindössze 1,40 %.
( Veres : "Az a furcsa hírem van, hogy az alacsony növekedési adat azt igazolja, hogy helyes úton indultunk el a költségvetési korrekciót illetően". Ja, persze. Nézd inkább a jó nénikédet hülyének te hazudozó senkiházi )
Infláció és nyugdíjas infláció : 7,50 % és 12,00 %
Reálbércsökkenés : 7,20 %
Államadósság és a többi : jobb nem is beszélni róla ...
Az pedig csak hab a tortán, hogy a napokban sikerült az FHB bankot ( is ) olcsón ( és váratlanul ) elkótyavetyélni - szinte mindegy, hogy felelőtlen dilettantizmusból vagy szándékosan - esetleg a vészesen közelgő államcsőd árnyékában. Mindenesetre merőben szokatlan, hogy egy jelzálogpiaci válság kellős-közepén került sor egy jelzáloghitelezéssel foglalkozó állami bank ( londoni ) eladására, az üzletből gondosan "kifelejtve" a magyarországi kisbefektetőket.
( Ellentétben velük, más magyarországi - bennfentes, és kellően tőkeerős - befektetők nyilván hozzájutottak az FHB részvényeihez. Izgalmas lenne megtudni, vajon kik lehetnek a csókos üzletemberek ? )
Veres elvtárs munkájába tehát tényleg nem lehet belekötni ...
( Ha a mokusnak csak ennyi esze lenne, biztosan magára gyújtaná az erdőt )
Ismerve ( vagy inkább csak sejtve ) a veres-klán anyagi lehetőségeit, a nyírbátori büféstől követelt 300 ezer forintos "helypénz" - valljuk meg, azért elég sovány zsákmánynak tűnik. De mint bárki más, a Veres-fiúk is csak akkor válhatnak igazi nagyfiúvá, ha önállóan is belekóstoltak az apjuktól független "üzleti" életbe. Valahol, valahogyan viszont nekik is el kell kezdeni ...
Hiába, a név már csak kötelez.
