grizzlybear

hvg.hu: Megérkezésünkkor azt mondta: zokon vette, ahogy az Ön ügyéről írt cikkünk utáni hozzászólásokban egyesek jellemzik Önt. Mit kifogásol?

Tasnádi Péter: A hozzászólók nagy része szerint az igazságszolgáltatás rászabadította a társadalomra az agyalágyult keresztapát, aki súlyos bűncselekményeket követett el. Bárkinek lehet bárkiről véleménye, s ezt el is mondhatja szabadon, de ezek az emberek mocskolódnak, hazugságokat terjesztenek különböző fórumokon, anélkül, hogy ismernének engem vagy azt a hátteret, ami ebbe a szituációba sodort. Ha más nem, akkor legalább én elmondom, hogy semmiféle komoly bűncselekménnyel nem ítéltek még el. Összesen három, önbíráskodásra való felbujtással ítéltek el korábban, azt is mérlegelés alapján tette a bíróság. A bíróság úgy ítélte meg, hogy azokat valószínű, én követhettem el. Azaz, nem minden kétséget kizáró bizonyítékok alapján tette ezt. A média meg persze asszisztál ehhez. Idejön egy csomó újságíró, akiknek elvileg fel kellene készülniük belőlem. Azt sem tudják, hogy eddig miért ítélt el engem a bíróság, de keresztapának titulálnak. Fogalmuk sincs, milyen volt az előéletem. Önök tudják?

hvg.hu: 1983-ban garázdaságért felfüggesztett börtönbüntetést kapott, s ezt a felfüggesztett ítéletet kapta 1997-ben is.

T. P.: Jó, de ezek nem hatalmas bűncselekmények, amelyek miatt engem keresztapaként kell emlegetni. Az újságírók azt írják le, hogy maffiafőnök, adócsaló, zsaroló vagyok. Az egyik műsorban például azt mondta a riporter, hogy az ilyen rablók, mint Tasnádi Péter, könnyen vigadoznak, mert ülnek a rabolt százmillióikon. Hogy állíthat ilyet alaptalanul egy újságíró, amikor minden egyes gazdasági bűncselekményben jogerősen felmentett a bíróság?!

hvg.hu: Ha nem is bírósági ítéletek, de például az Ön ügyeit ismerő rendőrök nyilatkozatai alapján.

T. P.: A rendőrség is félrevezette a nyilvánosságot. Korábban én is azt gondoltam, hogy amit a rendőrség és az ügyészség nyilatkozgat, az az igazság, miközben a másik oldal, a bűnöző a rossz, gonosz, aljas ember. De azok után, amiken keresztülmentem, már más a véleményem a rendőrségről és az ügyészségről is. A rendőrök is csalnak, hazudnak, hamis vallomásokat vesznek fel a vádlottaktól és befolyásoljak a vádlottak, tanúk vallomásait. A vádlottaknak, akik együttműködnek velük, azoknak különböző ígéreteket tesznek.

hvg.hu: Csak nem Agárdi Gáborra, egykori emberére gondol, aki Ön ellen vallott, s a perben végül nyolcadrendű vádlott lett?

T. P.: Meg a Korber Istvánra (Tasnádi egykori sofőrje - a szerk.) is gondolhatok, aki a másodrendű vádlott, és fröcsögött rám. Most persze azt mondja, hogy mindent vissza fog vonni, mert őt rászedték a rendőrök. De teljesen mindegy, hogy most mit beszél, hiszen egyszer már elmondta, tehát a vallomásának esetleges visszavonása is csak a szavahihetőségét fogja megkérdőjelezni. A volt anyósom ügyében  a nyomozást megszüntették, de miután az Agárdi szájába adták, hogy ez egy bosszú volt a részemről, így – mivel az anyósom nem akart feljelentést tenni – már közvádas lett az eljárás.

hvg.hu: Ön kijelentette: nem felejt.

T. P.: És? Nem felejtem el például azt, hogy mikor volt a mohácsi vész. Ezt jól megtanultam. Vagy mire gondol? Arra, hogy nem felejtem el azt, aki nekem sérelmet okoz? Kizárt, hogy végrehajtható bírósági ítélet szülessen egy olyan ügyben, amelyben arról van szó, hogy valaki tartozik valakinek, s azt fizesse meg. Nekem csak ilyen ügyeim voltak. Önbíráskodás. Nem tudtam elviselni, hogy ha valaki tartozik, azt nem tudom behajtani az igazságszolgáltatás útján.

hvg.hu: Hogyan derült ki, hogy beteg?

T. P.: Felmerült az ügyvédeimben, akik rendszeresen látogattak engem a börtönben. Sokszor találkoztak velem, és valamit láttak. A hangulatváltozásaim kapcsán nem arra gondoltam, hogy beteg vagyok, hanem arra, hogy kolerikus a természetem. Nagyon hamar dühbe gurulok, de éppen olyan hamar el is felejtem. Azzal én is tisztában voltam, hogy amikor megverettem XY-t, akkor azt mondtam, hogy verjék meg! Ezt hirtelen felindulásból mondtam, de nem arra gondoltam, hogy meghaljon, csak arra, hogy verjék meg. Aztán ezt megbántam, de már késő volt. Tehát bizonyos szituációkban fel tudom fogni, ha valamit elkövetek, az nem helyes. De vannak olyan szituációk, amikor nem tudom felfogni. A pszichiáterek különböző tesztek alapján dolgoztak, s MRI-vizsgálatot is elvégeztek, ezek alapján állapították meg ezt a betegséget. De egyébként ezt már korábban, évekkel ezelőtt is megállapították. Engem úgy szereltek le a honvédségtől 1969-ben, hogy pszichopata, személyiségzavaros vagyok, ami viszont a privát életben nem volt zavaró dolog.

hvg.hu: De ha már korábban megállapítottak ilyen problémákat Önnél, akkor ezt korábbi eljárásai során miért nem használta fel?

T.P.: Soha nem akartam menekülni vagy ezt felhasználni. Nem ez a típus vagyok. Olyan vagyok, mint Giordano Bruno, akinek csak annyit kellett volna mondani ahhoz, hogy életben maradjon, hogy lapos a Föld, mégsem tette. Nem tudom megtagadni az álláspontomat. Nem vagyok bujkálós típus. A hitem is nagyon erős. A fórumukon sokan szórakoznak az állapotomon.

hvg.hu: Haragban van a nyomozóhatóságokkal?

T. P.: Rendőrökkel sem hivatalosan, sem nem hivatalosan nem beszélek az ügyekről. Pontosan tudom, hogy milyen technikákat alkalmaznak. Kovács Lajos rendőr ezredes (A Fenyő-ügyben is nyomozó rendőr - a szerk.) nyolc évig volt az általános iskolai osztálytársam. Elvarázsolt, amatőr, ügyetlen módon próbált valamilyen hatást elérni nálam. „Emlékszel, amikor az anyukám szilvás gombócot főzött nekünk, milyen jókat ettünk?” – kérdezgette. Mire én: „Lajos, ha valamit akarsz, akkor gyanúsítottként vagy tanúként hallgassál ki! De ha nem, akkor beszéljünk a csajokról, a sportról, de bűncselekményekről nem fogok veled beszélni!” Egyébként a rendőrök és a sajtó csinált belőlem keresztapát. A bűnözők, akikkel találkoztam a börtönben, meglepődtek, hogy milyen vagyok valójában. A sajtóban az jött le, hogy én vagyok az éjszaka császára, de hát nem ismerek senkit az éjszakában.

hvg.hu: Olyan elítéltekkel sem volt korábban kapcsolata, mint például a kecskeméti maffiaperben elítélt, korábban olajügyben is érintett Radnai László?

T. P.: Radnait ismerem. Semmi kapcsolatom nem volt vele, vettem tőle egy autót, ennyi. De a rendőrök is vettek tőle autót.

hvg.hu: Egykori üzleti ellenfeléről, az ex-belügyminiszter Pintér Sándorról ma mit mondana?

T. P.: Pintérnek ehhez az ügyhöz semmi köze nincs. Anno volt egy vitánk, de az gazdasági konfliktus volt, semmi egyéb. Én meg egy alkalmas figura voltam arra, hogy a közvélemény szemében én legyek a keresztapa. Volt egy hatalmas házam, nagy autóm, testőreim. Elképzelhető, hogy ha akkor ott hagyom a piacot, ma milliárdos vagyok.

hvg.hu: Nem bánta meg, hogy akkor nem engedett?

T. P.: Semmit sem tennék másképp, mert ami az enyém, az az enyém. Konok voltam, olyan, aki nem változtat a dolgain.

hvg.hu: Nem érezte, hogy a testőrökkel csak erősíti a keresztapa imidzset?

T. P.: Nekem ez tetszett, másnak meg mi köze van hozzá? Az én pénzemen azt csinálok, amit akarok. Csak azért nem fogok jó képet mutatni magamról, hogy az emberek véleménye megváltozzon rólam.

hvg.hu: Ma foglalkoztatja a politika?

T. P.: A politika nem érdekel, sem a jobb oldali, sem a bal. Sem a Fidesz, sem az MSZP. Abszolút nem szeretek senkit. Az embereket sem szeretem. A barátaimat szeretem, akik kitartottak mellettem.

hvg.hu: Sokan maradtak?

T. P.: Egy se hagyott el.

hvg.hu: Említene neveket?

T. P.: Nem. Sajnos olyan világban élünk, hogy minősítik azokat az embereket, akik kitartanak mellettem. Semmi szükség nincs arra, hogy másoknak kárt okozzak.

hvg.hu: Évekkel ezelőtt, amikor szabadlábon volt, egy minisztert említett, akivel a Normafánál tudott csak találkozni, ahol mindketten kocogtak. Neki sem árulja el a nevét?

T. P.: Nem. De az a politikus ma is a kormány tagja.

hvg.hu: Kocogni most nem kocoghat a szabadban, de itt bárkivel találkozhat. Sokan felkeresik?

T. P.: Igen. Tegnap például egy Los Angelesben mesterséges intelligenciát kutató egyetemi tanár, filozófus volt itt. Eljött ide, mert meg akart ismerni. Azt mondta, hogy amikor a televízión keresztül látott, olyan erős kisugárzást érzett, hogy eldöntötte: nekünk találkozni kell. A villába, ahol most élek, egyébként naponta tízen-húszan jönnek látogatóba.

hvg.hu: Hogyan ismerte meg a vendéglátóját, Bodnár Józsefet, becenevén Szakállt?

T. P.: Körülbelül harminc éve ismerem már, és tudtam, hogy a házát az én házam mintájára építi. A villámat viszont én már nem tudom fenntartani, ezért a bútorokat, amelyek nekem már nem kellettek, felajánlottam Szakállnak ajándékba. Aztán, amikor házi őrizetbe kerültem, ő meghívott magához. Szakáll két éve lett hívő, és csak bibliai témájú dolgokat hallgat, illetve ilyen filmeket néz a házi tévérendszeren.

hvg.hu: Hívták mások is, hogy költözzön hozzájuk?

T. P.: Mintegy negyvenen, köztük nők is. Hozzájuk viszont nem megyek, épp eleget voltam már börtönben… (nevet) Hozzátenném, sértőek azok a kifejezések, amelyek a rólam véleményeket készítő szakértőket érik, miszerint megvettük őket. Sőt, attól féltünk, hogy a szakértők eleve olyan véleményt fognak alkotni, amely kedvez a vád képviselőinek, a bíró pedig nem mer szabadlábra helyezni. Szerencsére egy olyan bírót jelöltek ki a büntetőügyem tárgyalására, aki függetlenül, pártatlanul, nem kedvezve a sértetteknek, sem nekem, vállalta az álláspontját, és enyhítette a fogvatartásom körülményeit.

Milyen tervei vannak?

T. P.: A börtönben nem olvastam újságot. Csak a híradásokat néztem, illetve a Jóban rosszban sorozatot, amelynek egyik női főszereplőjével egykor szorosabb kapcsolatban voltam. Szóval, amíg börtönben voltam, sok változás történt. Hét éve kiestem a gazdaság vérkeringéséből. A barátaim csak rosszat mondanak: nincs pénz, eladósodtak, nem élnek jól az emberek, depressziós hangulat van. Amikor erre azt mondtam nekik, hogy nem tudják, milyen igazán szenvedni, kilátástalanul élni, akkor azt válaszolták, hogy én egy védett burokban voltam. Ez igaz, valóban rendszeres életet éltem, de csak úgy tudtam kibírni bent, hogy példaképeket gyártottam magamnak.

hvg.hu: Felmerült Önben, hogy külföldre megy?

T. P.: Lehet, hogy elmegyek, de nem tervezem.

hvg.hu: Egy interjúban beszélt az új cégéről. Mivel foglalkozik a Shekina Kft.?

T. P.: Idegenforgalommal és építőiparral. Valószínű, nekem nehezebb lesz üzleteket kötni, mert ha elmegyek a bankba, nem fogok hitelt kapni, ám ez megoldható az „adj egy nevet és betesszük” módszerrel. Túlélésre dolgozunk. A gazdasági ügyeim egyébként soha nem voltak titkosak. A névadás nem véletlen, mert a Sekina egy olyan fényjelenség, amely 480 évente jelenik meg a Földön. Mitikus legendák kapcsolódnak hozzá. Vízözön, Exodus, Jézus születése, mind a Sekina-jelenség idején volt.

hvg.hu: Most is egy ilyen évet élünk?

T. P.: Sajnos nem, mi már nem fogjuk megérni. Az utolsó ilyen esztendő 1880 körül volt. Szerintem a jövő determinálva van. Bent egyébként a vallás segített elviselni a helyzetet. Meg azok a teológiai viták, amelyeket a börtönbe járó misszionáriusokkal folytattam.

hvg.hu: Visszakanyarodva a cégére. Mi lesz, ha a betegsége miatt esetleg gondnokság alá helyezik?

T. P.: Hivatalból már elindult ez az eljárás, de mi lenne? A gondnokot is én jelölöm ki.

Csikász Brigitta – Dezső András