Élelmiszer-válság: a kormány nem érzi a bajt? 2007. augusztus 9. 12:47 MNO-összeállítás
Karsai: kormányzati negyed helyett felvásárlás
Már a szocialisták is felhívják a figyelmet az aszály miatt várható terményár-emelkedések miatt kialakuló katasztrofális helyzetre. Karsai József drámai hangú levelet írt a miniszterelnöknek. Az MSZP-s politikus szerint a kormányzati negyedre szánt pénzt az agrárágazat megmentésére kellene fordítani. A Fidesz már hetek óta kongatja a vészharangot, és a kormány beavatkozását sürgeti a termelők és az állattartók, valamint a fogyasztók érdekében.
Az agrárszakemberek és a Fidesz politikusain kívül immár a szocialisták között is akadnak, akik úgy látják: bajban van a hazai mezőgazdaság, s különösen az állattenyésztés, az élelmiszer-termelés.
Mint ismert, az elmúlt hetekben többen figyelmeztettek: a rendkívüli aszály miatt jelentős, akár 30?40 százalékos élelmiszerár-emelkedés várható. Ennek oka elsősorban az, hogy a fagykárok és az aszály miatt búzából a szokásos mennyiség fele termett az idén, kukoricából pedig az átlagos termés negyede várható.
Fidesz: a kormány az áremelkedés oldalára állt
A kormány az emberek és az áremelkedés küzdelmében az áremelkedés oldalára állt - mondta a minap Szijjártó Péter, aki szerint a kormány a Fidesz javaslatai ellenére sem hajlandó megtenni a szükséges lépéseket. A drámai mértékű áremelkedés megakadályozására a Fidesz két javaslatot tett. Egyrészt vissza kellene juttatni a gazdáknak a területalapú támogatásból korábban elvont 25 milliárd forintot, másrészt visszatartani az EU-nak felajánlott takarmánygabona-készleteket. A javaslatokat törvénymódosítási és határozati javaslat formájában a napokban nyújtotta be a Fidesz az Országgyűlésnek.
A Fidesz a kormányt felelősnek tartja abban is, hogy nem mérte fel a következményeket, és vészforgatókönyveket sem készített - hangsúlyozta Font Sándor, aki az uniós raktárkészletek kiürülésére is figyelmeztetett. Aláhúzta: az uniós készletnek Magyarországon kell maradnia, ám a kormány tétlenségének köszönhetően csak az elmúlt néhány hétben újabb 3-400 ezer tonna gabonát vásárolt fel tőlünk Románia, így az eredeti 2,5 millió tonna alig felével rendelkezik jelenleg hazánk.
Már egyes szocialisták is érzik a veszélyt
Az állattartók attól félnek, hogy a takarmány annyira megdrágul, hogy a szektor szegényebb termelői biztosan tönkremennek - írja Karsai József szocialista képviselő Gyurcsány Ferencnek címzett levelében. Karsai kéri, hogy haladéktalanul, azonnal tegyenek intézkedéseket a teljes magyar állattenyésztés megmentése érdekében. A politikus szerint az egész Európát sújtó aszálykár Magyarországot sem kímélte, és soha nem tapasztalt gabonaár-emelkedést okozott a világpiacon és hazánkban is. Az aszály miatt kialakuló 55-60 000Ft-os tonnánkénti takarmányárat az állattartók már nem tudják megfizetni. Ugyanakkor Karsai arra is felhívja a figyelmet, hogy mindeközben az élőállat felvásárlása stagnál, már többe kerül a takarmány, mint a vágóállat élősúlya. A magyar gazdák által megtermelt és intervenciós készletre eladott gabonák 90 százaléka Karsai szerint horribilis árakon kereskedők kezébe került, akik természetesen azonnal eladják a környező országokba újabb busás haszonnal.
Karsai az MTI kérdésére elmondta: 100 milliárd forint befektetéssel a kormány több száz milliárd forintot takaríthat meg. Annak elmaradása estén ugyanis növekedhet a nyugdíjas fogyasztói kosár, ami nyugdíj kiegészítést tesz szükségessé, a magyar sertés- és baromfiállomány a felére csökkenhet, amely több tízezer ember megélhetését veszélyezteti, s az álláskeresők és szociális segélyek kifizetése több tíz milliárd forintot tehet ki. A belföldi fogyasztás visszaesése pedig újabb munkahely, áfa és költségvetési kiesését okozhat.
Karsai József kijelentette: miután válságba került az ágazat a kormányzati negyedre szánt forrást kellene a felvásárlás céljaira átcsoportosítani akár hitelből is. Mint mondta a válság kezelését követően lehetne megkezdeni a kormányzati negyed építését.
A kormány még csak úgy általában látja a bajt
Azt Gráf József, az agrártárca vezetője is elismerte, hogy az idei év nehezebb a magyar gazdálkodók számára a tavalyinál. A mezőgazdasági miniszter jelezte, hogy a növénytermesztésben a magasabb árakkal próbálják behozni a terméskiesés miatt elmaradt jövedelmet. Az agrártárca irányítója szerint ténylegesen bajban csak az állattenyésztő gazdaságok lesznek, amelyeknek drágábban kell beszerezniük a takarmányt.
Gráf szerint egyébként a reális élelmiszer-áremelkedés a 15-20 százalékos sávban fog maradni. Az agrártárca korábban azt javasolta, hogy az alapélelmiszerek áfáját kellene szükség esetén csökkenteni 5 százalékra, s ezzel megakadályozni a jelentős fogyasztói áremelkedést. Ugyanakkor a pénzügyi tárca szóvivője az InfoRádiónak azt mondta: az aszálykárokat nem áfacsökkentéssel, hanem más eszközökkel, például államilag garantált hitellel lehet és kell kezelni.
