Parlamenti páholy     gondola.hu   Bartha Szabó József  2007. június 16. 18:28 
 
A hazugság fejedelme...     "Amint hatalma van, módja, a farkas a bárányt okolja."

Mikor éljük meg azt a napot, hogy a politika nem egy személyről, hanem az ország dolgairól szól? Felkérjük tehát Gyurcsány Ferencet, hogy ne gyorsítson, tudniillik rossz az irány... 
 
Ennyi felkiáltójeles mondatot rég hallottunk a T. Házban.

Gyurcsány Ferenc az "Egyéves az őszödi beszéd" című, az ellenzéki párt által kezdeményezett vitanap kezdetén bejelentette: az őt és kormányát megbuktatni kívánó politika nem lesz sikeres,  a jobboldal túszul ejtette az őszödi beszédet,  majd felolvasta az  elhíresült szónoklatának az általa most is vállalható változatát. Gyurcsány Ferenc szerint ahogyan a szöveget, Magyarországot is túszul ejtették tavaly ősszel. "Amit igazán sajnálok, a beszéd stílusán túl (...), hogy a beszéd ürüggyé vált valami vállalhatatlanhoz, valami olyasmihez, ami rossz fényt vetett Magyarországra, pedig ez a beszéd a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legszenvedélyesebb igazságbeszéde, egyértelmű, őszinte, szókimondó" - hangoztatta. A kormányfő ezután felolvasta az őszödi beszédnek azt a változatát, amelyet - mint kifejtette - nyilvánosan is elmondott volna. Ezt azzal indokolta, hogy hisz a beszéd valódi tartalmában. Úgy fogalmazott: "nincs sok választás, azért nincs, mert elszúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Az elmúlt 17 évben, de különösen 2001-től. (...) Európában ilyen böszmeséget ország még nem csinált, mint amit mi csináltunk. Persze meg lehet magyarázni, nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet mi közösen, a magyar politikai elit". Az eredeti beszéd szerint Gyurcsány Ferenc azt mondta, "nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz." A miniszterelnök a Fidesz által kezdeményezett vitanap elején elmondott beszéde elején jelezte, hogy nemcsak stilisztikai javításokat tett a szövegen, hanem „magyarázó és a valódi tartalomra rávilágító kifejezések" is kerültek bele. Most azt mondta: „annyival vagyunk túl lehetőségeinken, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása is megteszi, és közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Már ami a szerkezeti reformot illeti. Közben persze eltöröltük a sorkatonaságot, duplájára emeltük a családi pótlékot, csökkentettük az áfát, megemeltük a közalkalmazottak bérét, adómentessé tettük a minimálbért, bevezettük a 13. havi nyugdíjat, közel 500 kilométer autópályát építettünk, bevezettük a babakötvényt, satöbbi, satöbbi."  Az eredeti beszédben ez áll: "annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?"

Lukács Tamás a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője nem értette félre a miniszterelnök szónoklatát. Mondotta is rögvest:

- Meddig élsz még vissza a türelmünkkel, Gyurcsány Ferenc? Meddig fog a te dühöd minket kijátszani? Meddig fog a te féktelen vakmerőséged hetvenkedni? - Indokoltak e cicerói mondatok, mert az őszödi beszédet követő feszültséget a társadalomban a mai napig nem sikerült feloldani. Nem is sikerülhetett, hiszen a beszédnek két szakasza van: az egyik, a zárt körben elhangzott megállapodás, a másik, annak nyilvánosságra kerülése és a "hazugság fejedelmének" lebukása.

- Mikor éljük meg azt a napot, hogy a politika nem egy személyről, hanem az ország dolgairól szól? Az elévülési időn túli kormányzat mikor néz szembe önmagával és az ország valós helyzetével?

- Az őszödi beszéd ugyanis nem a szembenézés, hanem a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásról szól. A zsákmányszerzők megállapodtak a zsákmány megtartásáról, mely megállapodást később a bizalmi szavazással szentesítették. A beszéd nyilvánosságra kerülése nem a hazugság felszámolását, hanem a hazugság korszakának kezdetét jelenti.

- Idézet a beszédből: "fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit és vezető publicistáit, hogy mire számíthatnak". Nos, az új hazugság korszakának első jellemzője, hogy azok az újságírók, akik kórusban zengték és dicsérték Medgyessy Péter cselekedeteit, a száz nap, a száz lépés programját, ugyanezek az újságírók most magyarázzák nekünk, miért van szükség a megszorításokra. Sőt, azt is megmagyarázzák, hogy a megszorításokat reformnak nevezzük. Azonban felnő egy másik nemzedék, , akik talán másképp látják és láttatják a folyamatokat, mint a mai vezető újságírók. Lesz még szólásszabadság Magyarországon!

- Az új hazugság korszakának másik jellemzője, hogy az elévülési időn túli kormány nem hajlandó elszámolni az előző négy évvel. Állítja: az embereknél van a pénz, ezért reform címén el kell vonni tőlük! Nem beszélnek az iraki adósság elengedéséről, az állami vagyon kiárusításáról, az autópálya pénzekről. A hatalom megtartása érdekében semmitől sem riadnak vissza. A hatalomnak semmi más célja nincs, mint a zsákmányszerzés.

- Az új hazugság jellemzője az is, hogy reformnak nevezik azt, amiről az öszödi beszéd így szól: "Egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom. Tudom az első kettőt".  Nincs olyan ország, talán még Dél-Amerikában sem, ahol ezt reformnak nevezik. Nincs olyan tisztességes politika, ami a most folyó emberkísérletet megengednék! Nem láthatjuk a jövőt, nincs jövőkép! - És ezt, lendületesnek tűnő, nagyotmondással nem lehet pótolni!

- A hazugság új korszakában a kormányfő azt üzeni, hogy saját életünkről nem magunk döntünk. Nincs más lehetőség, csak amit ő diktál. Saját gyengeségét, a hatalomhoz való beteges ragaszkodását úgy állítja be, mintha az sorsszerű lenne.! Miközben az igazságosságra hivatkozik és a rendszerváltás veszteseit folyamatosan megsarcolja, a rendszerváltás nyerteseinek előjogait – ahova ő, s kormányzata tartozik - változatlanul hagyja. Jövőkép hiányában folyamatosan az ellenzéket szidja, olyan stílusban, amelyet épp lélektani eszközökkel nehezen lehet értelmezni. Ide illenek Kányádi Sándor sorai: "Amint hatalma van, módja, a farkas a bárányt okolja." A kormányzás és az elképzelések hiányosságait sohasem az ellenzéken kell számon kérni. Nem lehet egy szájból fújni hideget és meleget.

- Az elévülési idejét túlélő kormány nemcsak az országban játszotta le minden tekintélyét, de a külpolitikában is. Elárulta a határon túli magyarokat, midőn azt ígérte, hogy "más megoldást kínál". A "hazugság fejedelme" a mutyizás különutas politikáját folytatja Oroszországgal, ellenérzéseket vált ki Európában, de Amerikába is. Kivándorolnak, "kitántorognak" legjobb embereink, mert nincs megfelelő foglalkoztatottság. Össze-vissza kapkodás az egészségügyben, bezárt iskolák, megszüntetett  vasúti szárnyak, növekvő területi különbségek. Ráadásul mindezt a vezető újságírók az új hazugság korszakában  igazságosságnak nevezik.

- Felkérjük tehát Gyurcsány Ferencet: ne gyorsítson, tudniillik rossz az irány! Amikor intézményeink, önkormányzataink a szakadék szélén egyensúlyoznak, nem gyorsítani, gondolkodni illene. A népszavazással új rendszerváltást hirdetünk. Hogy a jó, a jobb lét, ne csak egyeseké legyen. Tisztelt kormánypártok, nem kell félni a népszavazástól....!

(Forrás: országgyűlési napló; kdnp.hu)