Kámforrá lett pénzek
Magyar Hírlap 2010-12-02
Pontatlan elszámolások - magán-Nyugdíjpénztári vagyon: mennyi is az annyi?
Nem tudni pontosan, mekkora is a magán-nyugdíjpénztári vagyon, az erről szóló elszámolások ugyanis nem részletesek: az összegyűjtött vagyon nem egy bankszámlán kamatozik, hanem értékpapírokba fektetve "landol" - hívják fel a figyelmet a szakértők, akik szerint a rendelkezésre álló tőke értékének kifejezése csupán becslés.
A mai fiatalok, középkorúak nem tudhatják, mire idősek lesznek, mennyi hozamot realizálhatnak magán-nyugdíjpénztári befizetéseikkel (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Azért nincs rendszeres egyenlegközlés a tagok tulajdonában lévő magán-nyugdíjpénztári vagyonról, mert azok olyan befektetések, amelyek értéke percről percre változik. A vagyonkezelők ugyanis értékpapírokban tartják a pénzt, a portfoliók kiszámítása azonban bonyolult. Így az érintettek - noha igény lenne rá - például havi rendszerességgel nem tudnak információt szerezni arról, hogyan "fialnak" befizetéseik. A témával foglalkozó szakértők Varga István és Patrubány Anna lapunknak azt mondták, hogy csak a 19 pénztár által közzétett, a hatóságok által egyébként részletesen nem vizsgált adatok szerint ez év júniusának végén 2841 milliárd forint volt az összesített vagyon. Miután azonban a vagyonkezelők a tagok által befizetett pénzekkel kereskednek, tőzsdéznek, részletes adat nem áll, és nem is állhat rendelkezésre.
Varga István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új felügyelőbizottságának tagja megkeresésünkre azt mondta: a jegybank sem tudja követni a vagyonkezelők napi tranzakcióit a piacokon, ezért az MNB is csak becsülni tudja az értéket. A szakember úgy látja, az sem tett jót a gazdaságnak, hogy a pénztárak csak kismértékben vásároltak magyarországi részvényeket. "Kell-e a magyar nyugdíjasnak egy malajziai cég terjeszkedését finanszíroznia?" - fogalmazta meg kérdését Varga István, aki szerint a magyar lakosság megtakarításaira itthon van szükség, hiszen ezekből jöhetnek létre új munkahelyek. Most úgy tűnik, a valóban önkéntes nyugdíjpénztári rendszer fenn marad, ám azt el kell érni, hogy az ide befolyó összegekből leginkább a hazai cégek jussanak forrásokhoz. Hozzáfűzte: az nem járható út, hogy az állampapírokat éppen azok a pénztárak vásárolják fel, amelyek létrejötte miatt keletkező hiányt kell ugyanezekből az állampapírokból finanszírozni. Ráadásul azt is nehezen lehet öngondoskodásnak nevezni, hogy a polgárokat kötelező jelleggel beirányítják a rendszerbe.
Patrubány Anna közgazdász érdeklődésünkre kifejtette: Varga Istvánnal együtt arra a következtetésre jutottak, hogy a 19 pénztár 1998 óta mintegy hatszázmilliárdos vagyonvesztést produkálhatott. A hatszázmilliárdos összeget Patrubány és Varga úgy kalkulálta ki, hogy alapul véve a 2009. év végéig történt befizetéseket, megnézték, a felhalmozott tőke reálértékének megtartásához mennyi pénznek kellene a kasszáknál lennie.
Más szakértői vélekedések szerint a magánnyugdíjpénztárak érdeke, hogy eltérítsék a számokat. A gondot pedig az okozza, hogy a magyarországi pénzügyi hatóságok nem foglalkoztak ezzel a kérdéskörrel valószínűleg nyomásra.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott megkeresésünkre elmondta, hogy felmérik a magánnyugdíjpénztárak vagyonát. A megbízott szerint is felmerülhet a gyanú, hogy százmilliárdok tűntek el. A rendszeres egyenlegközlés témaköre kapcsán úgy vélekedett, a tagok, akik tulajdonosok is, jogosultak arra, hogy rendszeres időközönként nem csak évente egyszer információt kapjanak arról, mi van a kasszában, fialt-e a pénzük.
