Erőnléti edzés - Szőnyi Szilárd hetivalasz 7. évfolyam 21. szám, 2007.05.24.
A Fideszben mind több programkezdemény lát napvilágot, miközben kisebb terminológiai vita bontakozik ki az elnök és a frakcióvezető között.
Győzelemittas kongresszuson választották ismét a Fidesz vezetőjévé Orbán Viktort. A pártban mind több programkezdemény lát napvilágot, miközben kisebb terminológiai vita bontakozik ki az elnök és az egyre önállóbbnak mutatkozó Navracsics Tibor között.
"Az MSZP megszűnt nagy párttá lenni, s középpárttá zsugorodott... Ma a jobboldal élete legnagyobb lehetősége előtt áll... Bármikor érkezzék is el a következő választás napja, most azt a lehetőséget kínálja fel a sors, hogy azon a napon minden idők legerősebb Fidesze álljon szemben minden idők leggyengébb MSZP-jével" - jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz múlt hétvégi kongresszusán. A győzelmi hangulatot sugárzó tisztújításon a politikusnak minden oka meglehetett az önbizalomra. Az 1647 érvényesen voksoló küldött elsöprő többséggel, 39 ellenszavazattal újabb két évre, a 2009-es európai parlamenti választás utánig elnökké választotta a kihívó nélkül induló Orbánt - a párt történetében már a kilencedik alkalommal.
POLGÁR KONTRA PLEBEJUS
Miután pedig Schmitt Pál felmérte, hogy az alelnöki székekért folytatott versenyben a négy helyre pályázó öt jelölt közül neki van a legkevesebb esélye, az utolsó pillanatban, a kongresszus szombati napján visszalépett. E taktikus gesztusért nemcsak a jelenlévők vastapsát, hanem - miként két hete előre jeleztük - a Fidesz következő európai parlamenti listájának első helyét is elnyerte. A 1678 érvényes szavazatból aztán a közkedvelt, Fideszen belüli konfliktusokba nem bocsátkozó Varga Mihály 1608, az önálló arcélt felmutató, következésképp pártbéli ellenlábasokat is szerző Kósa Lajos és Pokorni Zoltán 1534, illetve 1509, az elnökség egyetlen női tagja, Pelczné Gáll Ildikó pedig mindössze 1394 szavazatot kapott.
A kongresszus további említésre méltó eseményeként a párt megjelentette a Jövőnk című, a majdani választási program eszmei hátterének is beillő vitairatát. A tézisgyűjtemény leszögezi például, hogy az ország megújulása elé leginkább az egyenlőség eszméjéhez való "beteges és buta ragaszkodás" kommunista öröksége vet gátat, legalábbis a szellemi teljesítmények terén - márpedig ott kizárólag az érdemalapú szemlélet hozhat eredményt. A vitairat szerint "míg az igazságosság szükséges, kívánatos jellemzője, eszköze és célja egy jól működő társadalomnak, az egyenlőség nem lehet cél, és hosszú távon nem segíti a társadalom működését. Éppen az igazságosság érdekében kell elfogadni az egyenlőtlenséget: az az igazságos, ha a társadalom elismeri a teljesítmények közötti különbséget, ha a jobb teljesítmény nagyobb javadalmazással, elismeréssel jár".
A dokumentum jellegzetessége, hogy három hangsúlyos oldalon taglalja a polgári jelző mibenlétét, és egy szó nem sok, annyit sem veszteget az Orbán Viktor által újabban emlegetett plebejus politikára. Mi több, a szöveg megfogalmazója az esetleges félreértések eloszlatása végett arra int: "A Fidesznek ragaszkodnia kell legfőbb identitásképző erejéhez, a polgári Magyarország eszméjéhez." Az elnök erről - korábbi önmeghatározásán finomhangolást végezve - a kongresszuson anynyit mondott: a Fidesz eszménye a "polgári értékeket képviselő új, plebejus politika", majd hozzátette: a plebejus kifejezés a kiváltságellenességgel rokon, vagyis az ily módon fémjelzett politika képviselője "a hatalmasokkal szemben az emberek oldalán áll".
ÚJ SZEREPOSZTÁS?
A lényeg persze nem a terminológiai szőrszálhasogatásban rejlik, hanem abban, hogy olyasmi történt, amire még nemigen volt példa a Fidesz háza táján: a párt eszmei arcélét megrajzoló alapvetést nem az elnök, hanem a parlamenti képviselőcsoport vezetője jegyzi. Navracsics Tibor a kongresszuson is nagy ívű, eddig Orbán Viktortól megszokott beszéddel rukkolt elő, melyben hovatovább a Fidesz egészének nevében szólt - ha nem is az elnök riválisaként, de legalábbis mellérendelt társaként, azt sugallva, hogy a jövőben akár komolyabb feladatra tarthat igényt. "Ma a politika elsősorban a középkorú, fehér bőrű, jómódú, egészséges férfiak ügye" - jelentette ki a frakcióvezető, hangsúlyozva, hogy nyitni kell a társadalom többi tagja felé, és már sorolta is a célcsoportokat: a nőket, a cigányokat, a szegényeket, a fogyatékosokat, az egyszülős családokat, a három vagy több gyermeket nevelőket, a fiatalokat. "A polgári Magyarország mindenki köztársasága" - adott végül új jelszót pártjának Navracsics, akiről az hírlik: a képviselőcsoport tagjai és nem mellékesen Orbán Viktor jóvoltából néhány héten belül további három évre kaphat megbízatást.
Míg ellenfelei korábban azért kárhoztatták a Fideszt, mert úgymond nincs alternatív javaslata a kormányzásra, most a pártban többen is programalkotásra vagy legalább az abban való részvételre jelentkeztek. Navracsics szerepét már taglaltuk; Kósa Lajos két hete tárta a nyilvánosság elé, hogy alelnöki energiáit erre a feladatra fordítaná, a múlt szerdai Népszabadságban pedig az eddig oktatáspolitikusként ismert Pokorni Zoltán azzal lepte meg az olvasókat, hogy a több-biztosítós egészségügy ellen érvelt szakmailag igen meggyőzően. A kongresszuson Orbán Viktor is azt ígérte, hogy beszédében egy új politikai-társadalmi eszme alapját fogja felvázolni. A pártelnök ezek után - a kölcsönös felelősségvállalás politikáját meghirdetve - ismét síkraszállt a teljes foglalkoztatottság és a kisiparosok, a kézművesek, a kisboltok támogatása mellett. A politikus megismételte korábbi kijelentését, miszerint a Fidesz annyiban támogatja a szabadpiacot, amennyiben az a monopóliumok felszámolását segíti, s többek közt előrevetítette, hogy pártja győzelme esetén több adót fizetnek azok a vállalkozások, amelyek állásokat szüntetnek meg.
ÚT A SZOCIALIZMUSBA
Az egyes, újdonságot jelentő programpontokról ezúttal sem derült ki sok minden - hacsak azt nem tekintjük konkrétumnak, hogy a vitairatban az áll: a polgári - plebejus? - kormány a szülők nyugdíját a felnevelt gyermekek jövedelmétől tenné függővé, a családi támogatások folyósításának pedig a gyermekek nevelése (például iskoláztatása) lenne a feltétele. A dokumentum szerzői rendet vágnának a nyugdíjrendszerben is, így akik nem fizetnek járulékot, az emberhez méltó élethez szükséges támogatáson felül nem kapnának semmiféle juttatást. A Fidesz akkor pártolná a privatizációt, ha az versenyre ösztönöz, de elutasítja a magánosítást, ha az abból keletkező bevétel az adósságszolgálat feneketlen zsákjába hullik. A Jövőnk vitairat elismeri, hogy jelentős adócsökkentésre egyelőre nincs lehetőség, ám hosszú távon erre van szükség a foglalkoztatás bővülése és a gazdaság növekedése érdekében. A Fidesz továbbá új adópolitikáért kiált, melynek alapelve: "az állam nem vesz el a vállalkozóktól és lakosságtól jövedelmet akkor, ha azt nem tudja értelmesen visszaforgatni annak, akitől elvette. Ez az állami adókivetés egyetlen és kizárólagos alapja. Minden más okra való hivatkozás egyenes út a szocializmusba."
A kongresszuson Orbán Viktor ismét hitet tett az egységes jobboldal mellett, s arra kérte társait, erejüket ne fecséreljék az esetleges pártbéli széthúzásokra, panaszkodásra. Az elnök saját jövőbeli szerepéről, arról, hogy a kormányfőjelöltséget alkalomadtán átengedné másnak, nem ejtett szót; az áthallásokra fogékony hallgatóknak csak közvetve üzent, s nekik is csak egyetlen mondattal, azt ígérvén: "Fent vagy lent, de engem mindig meg fogtok találni!"
még többet a www.orbanviktor.hu honlapon, videók, képgaléria
