FIDESZ ÚJRATÖLTVE Szőnyi Szilárd, reflektor@hetivalasz.hu 7. évfolyam 8. szám, 2007.02.22.
HA EGY ÉVEN BELÜL NEM SIKERÜL MEGBUKTATNI A KORMÁNYT, ERRE LEGKÖZELEBB 2010-BEN NYÍLHAT ESÉLY - MONDJÁK A FIDESZBEN A MÚLT HETI ORSZÁGÉRTÉKELÉS UTÁN. ORBÁN VIKTOR KÉSZ ARRA IS, HOGY A MINISZTERELNÖK-JELÖLTSÉGRŐL - PÉLDÁUL JÁRAI ZSIGMOND JAVÁRA - LEMONDJON, Ő PEDIG PÁRTELNÖKKÉNT ÉS FRAKCIÓ-VEZETŐKÉNT IRÁNYÍTSA A JOBBOLDALT.
"Olyasvalakire van most szükségünk, aki véget vet a minden magyart érintő nemzeti sértésnek, melyet a Parlamentet körbevevő kordon jelképez. Hogyan lehetséges, hogy száz nappal az ötvenedik évforduló után egyszerű magyarok még mindig nem fejezhetik ki a forradalom iránti tiszteletüket a Kossuth téri hivatalos emlékműnél? S ami még fontosabb, hogyan lehetséges, hogy az ellenzék semmit nem tesz? Egy államférfira van szükségünk" - indokolta február 1-jén Gorka Sebestyén a Demokratában, szerinte miért is van kiáltó szükség egy új jobboldali pártra. S lássunk csodát: egy nappal később a Fidesz parlamenti képviselői a Kossuth térre vonultak, hogy percek alatt szétkapják a hónapok óta ott éktelenkedő kordont.
Még ha a biztonságpolitikai szakértő írása és a történtek közti egybeesés a véletlen műve is, tény: az akcióval Orbán Viktor újfent magához ragadta a kezdeményezést. A Fidesz elnöke múlt pénteki országértékelésével pedig még inkább nyomatékosította, hogy jóval hamarabb kell felkelnie annak, aki szerint ki lehet írni őt a közéletből. Persze ha valaki oktalanul azt remélte, hogy Orbán szavaiba beleremegnek a Parlament falai, és Gyurcsány Ferenc még azon órában benyújtja lemondását, vagy legalábbis a pártelnök a kormányváltás csodaszerének receptjét ismerteti, annak csalódnia kellett. A szónok amellett, hogy igyekezett lelket verni a megfásult jobboldali hívekbe, az önkormányzatokban és az országos politikában való vitézkedésben, illetve a várhatóan ősszel esedékes népszavazásban jelölte meg a koalíció távozását kikényszeríteni hivatott eszközt.
POLGÁR HELYETT PLEBEJUS?
A politikus szavait értő füllel hallgatók azonban több újdonságra is felfigyelhettek. A kemény hangú, gátlástalanságot, kapzsiságot, maratoni hazudozókat, új arisztokrata klikket emlegető beszéddel ugyanis Orbán egyértelmű finomhangolást végzett a Fidesz eszmeiségén. "Magyarországot csak a plebejus politika teheti erőssé" - üzent pártbéli bírálóinak, akik szerint a jobboldal a kádári kisember megszólításakor letért a polgári útról. "A plebejus politika lényege éppen az, hogy nem kiváltságos politika. Magának sem kér, és mások számára sem ad kiváltságot. A plebejus politika nem leereszkedést vagy olcsó engedményeket jelent. Éppen ellenkezőleg. A plebejus politika magasrendű, erkölcsi megalapozottságú, érvelő és demokrata politika" - folytatta, jelezve, hogy ha nem is a polgár helyébe, de melléje emeli az új kifejezést. Emellett szükségesnek látja erkölcsi követelményeket megfogalmazni a kapitalizmussal szemben, mert "a piacgazdaság legfőbb ellenségei éppen azok, akik piacbarát szólamok álcája mögött a politikusok és a törvényhozók befolyásolásában szűk csoportokat, üzleti klikkeket juttatnak olyan pozíciókba, amelyeket aztán már nem lehet piaci eszközökkel megváltoztatni".
A legmarkánsabb üzenetet Orbán az MSZP-szavazókhoz intézte, és felhívta a figyelmet: a Gyurcsány Ferenc mögötti, "hazugsággal verbuvált" régi többség szertefoszlott. Annak helyébe - a Fidesz legújabb szóleleményével élve - az új többség lépett, méghozzá a védtelenekből, idősekből, betegekből, gyermeket nevelőkből, nyugdíj előtt állókból, fogyatékosokból. A politikus szerint ide tartoznak még a gazdák, a kis- és középvállalkozók, a munkanélküliek, a munkavállalók, a kutatók, a feltalálók, a művészek, a rendszerváltozás óta felnövekvő új nemzedék; magyarán az egész ország, de legalábbis annak nem megveszekedett MSZP-s hányada.
A szavazók pártlogika feletti összefogása már jó ideje foglalkoztatja Orbánt. "Az én politikám vezérfonala úgy összegezhető: valóság ideológia nélkül" - nyilatkozta az elnök januárban a Manager Magazinnak. A Fidesz "nem egyetlen, koherens elvrendszer, ideológia alapján felépített szervezet, amely egy pont után már nem tud tovább terjeszkedni. Nincs ilyen határpontja, ezért támogatottságának sincs előre meghatározott maximális mértéke" - tette hozzá. E logikába illeszkedik a baloldali szavazók megcélzása is, hiszen ha valamikor, az MSZP-SZDSZ-koalíció által az országra zúdított megszorítások idején lehet sikeres ez a mutatvány.
Amint pedig 2005 februárjában lapunknak nyilatkozta, a pártok feletti többség megszerzésében José María Aznar példáját követi. A volt spanyol kormányfőnek egykor az volt a dilemmája, hogyan tudja a jobboldal táborát kiegészíteni azokkal, akik nem értékek, hanem anyagi helyzetük alapján hoznak politikai döntéseket. "Aznar megoldotta a feladatot. Először is: világossá tette pártja eszméit, és kitűzte a zászlót. Akik nem jöttek a hívó szóra, azokat nem próbálta meggyőzni a zászlóra írt eszmék helyességéről. Sőt, kérte őket, hogy ne is nézzék a zászlót. Annyit viszont megígért: ha a mi zászlónk van fönt, ti is jobban fogtok járni" - mondta Orbán két éve, most pedig kiadta az új jelszót: "Egy az ország, egy a zászló."
Persze a kormányfőt sem ejtették a feje tetejére. Amint Gyurcsány Ferenc február 12-i évadnyitó beszédéből kiderül, a politikus a jól bevált húzd meg, ereszd meg politikával igyekszik elkerülni a 2010-es bukást. "A 2007-es év a legnehezebb. Jövőre, 2008-ban a reáljövedelmek már nem csökkennek. 2009-től pedig már lehet, és talán érdemes is egy olyan pályára állni, amelyben a gazdasági növekedés felét a jövedelem növelésére fordítjuk" - vetítette előre, nyilván számba véve a 2009-es európai parlamenti, majd egy évre rá az országgyűlési választásokat. És hogy az MSZP biztos bázisát jelentő időskorúak addig is nyugodtan alhassanak, a köztévében hozzátette: a nyugdíjrendszer - értelemszerűen fájdalmas - átalakításán még évekig szeretne vitatkozni, aminek eredményeként az ellátás reformjáról "2009 környékén talán lesz döntés. Nem korábban".
MOST VAGY SOHA
Gyurcsány Ferenc tehát időt akar nyerni - a Fidesz meg pont ezt akarja megakadályozni. A párt vezetői ugyanis azt jósolják lapunknak: ha nem sikerül egy éven belül meneszteni a koalíciót, erre valószínűleg már csak 2010-ben nyílhat esély. Sőt Kövér László múlt kedden a Belvárosi Polgári Szalonban elárulta: míg 2002-ben sok jobboldali úgy hitte, az MSZP-SZDSZ-koalíció országlása legfeljebb néhány hónapig tart, ő titkon tudta, hogy kilesz a négy év. "Most nem vagyok biztos benne, hogy ki kell húznunk négy évet. Nem szabad megengedni, hogy ezek négy évig itt maradjanak. Minden perc, amit kormányon töltenek, forintokban mérhető kárt okoz az országnak. Ám ha négy évig itt tudnak maradni, akkor vajon mi fogja a mi népünket arra sarkallni, hogy megszabaduljon ezektől a senkiháziaktól?" - fakadt ki a Fidesz választmányi elnöke.
Az idei kormányváltást pedig az ellenzék az Orbán Viktor által kezdeményezett népszavazástól várja, melynek hét kérdése közül a pártvezetők reményei szerint legalább négy, de mint mondják, akár öt vagy hat is átmehet az Alkotmánybíróság rostáján. "A referendum sikere azzal a következménynyel jár, hogy ami az európai parlamenti választás volt Medgyessy Péternek, az lesz a népszavazás Gyurcsány Ferencnek" - mondja a Heti Válasznak Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatója szerint a sikeres referendum olyan kényszerhelyzetet szülhet, melyből a kiút csak a kormányfő leváltása, a szakértői kabinet felállítása és új választás kiírása lehet. "Bonyolítja a helyzetet, hogy a miniszterelnök és pártja egymás foglyai. Gyurcsánynak a parlamenti MSZP-frakcióban van húsz embere. Ha a szocialisták jobbnak látnák nélküle folytatni, bármikor leválthatják. Ő viszont a híveivel meg tudja akadályozni, hogy új kormányfőt válasszanak" - latolgat Kubatov, és azt sem zárja ki, hogy ha szorul a hurok, Gyurcsány önként adja át valamelyik párttársának a kormányfőséget, ő pedig pártelnökként vészeli át a nehéz időket.
A kormány lemondását persze akár az országot megbénító útlezárások vagy a polgári engedetlenség más formái is kikényszeríthetik, és gyaníthatóan ez sem lenne a Fidesz ellenére. Ahhoz viszont, hogy az új választáson az ellenzék sikerrel szerepeljen, kormányképes alternatívát is fel kell mutatnia - ezt a célt szolgálja a Navracsics Tibor parlamenti frakcióvezető által elindított beszélgetéssorozat. Az igazságosság, az életminőség, a közszolgáltatások és a versenyképesség témakörében január óta folytatott konzultációk híre eddig nemigen rengette meg a sajtót; ám annál fontosabb szerepe lehet a kezdeményezésnek, ha a párt májusi kongresszusára elkészül a négyhavi munkát összegző vitairat. Abból formálódik ugyanis az év végére, a jövő év elejére az a választási programnak is beillő dokumentum, amelyet a kormányképesség bizonyítékaként bármikor elő lehet húzni az asztalfiókból.
Az egyes programpontokról még nem sokat tudni, de nyilván le kell számolni a 2006-os kampány néhány nagyvonalú ígéretével. Orbán Viktor nyilatkozataiból valószínűsíthető, hogy a dokumentumban még így is szerepet kap majd a családi adózás bevezetésének, a teljes foglalkoztatottság megteremtésének, az adó- és járulékcsökkentésnek a terve. A pártelnök januárban arról is beszélt: ellenzi a nyugdíjkorhatár-emelést, és méltánytalannak tartja, hogy a nyugdíjas nők - korábbi alacsonyabb fizetésük miatt - a férfiak juttatásának csak a 75 százalékát kapják, évértékelésében pedig úgy vélekedett, hogy nem volna szabad sem megadóztatni, sem járulékkal terhelni a napi nyolc óra feletti munkát. Emellett megismételte ígéretét, hogy kormányra kerülése esetén az ország állapotáért felelősséget viselők megkapják büntetésüket, és a jövőben meg fog akadályozni mindenféle, a nemzetgazdaságra káros ügyleteket, tartozzanak akár a magánszerződések körébe.
CÉL A KÉTHARMAD
Információink szerint az alternatíva felmutatásának jegyében a párt minden korábbinál komolyabban foglalkozik az árnyékkormány felállításának gondolatával. "Ez azonban egylövetű fegyver, amit csak a megfelelő pillanatban szabad előhúzni, hiszen onnantól fogva nem lehet visszatáncolni" - mondja lapunknak a párt egyik vezetője. Nyilván sok izgalmat tartogat, hogy vajon ki lesz a Fidesz árnyék-agrárminisztere, de ha lehet, még ennél is érdekesebb a miniszterelnök-jelölt személye. Orbán Viktorhoz közel álló informátoraink szerint ugyanis nincs kőbe vésve, hogy a párt elnöke töltse be ezt a posztot - különösen akkor nem, ha úgy látja, a baloldal továbbra is sikereket ér el a démonizálásában. "Miért ne lehetne a miniszterelnök-jelölt egy párton belüli vagy kívüli, köztiszteletben álló személyiség, például Járai Zsigmond? Sikeres választás esetén Orbán Viktor a pártelnökség mellé megkaphatná a parlamenti frakcióvezetői posztot, mely minőségében befolyásolhatná is a Fidesz kormányzati politikáját, ám a baloldal mégsem mondhatná, hogy rászabadult az országra" - mondja az Orbán bizalmasaként ismert forrásunk.
És hogy e gondolat nem az ördögtől való, azt épp a pártelnök minapi nyilatkozata támasztja alá. "Ha úgy látom, hogy a személyem a győzelem akadálya, akkor egyetlen pillanatig sem fogok habozni, hogy más megoldás után nézzünk" - nyilatkozta Orbán Viktor januárban a Manager Magazinnak. Más fideszes vezetők még tovább mennek, amikor azt mondják: miért ne nevezhetne meg a párt több miniszterelnök-jelöltet is, azokra az esetekre, ha koalícióban, ha egyedül, illetve ha feles vagy kétharmados többséggel kerülne kormányra?
Az elérendő többség nem csak a választások megnyerése miatt lényeges. "Amíg az ország abszolút többsége, nem a relatív, amellyel meg lehet nyerni egy választást, az nem kunszt, hanem az abszolút többség nem áll mellénk, addig reménytelen a helyzet. Ha ugyanis nyerünk, és már másnap hasonló nehézségeket kell elviselni, mint most - mert valahogy csak rendbe kell tenni a gazdaságot -, akkor a társadalom elpártol tőlünk. Arra van szükség, hogy a társadalom meghatározó részének tartós támogatása kísérje a munkánkat" - mondta Kövér László múlt szerdán a Belvárosi Polgári Szalonban. A politikus egyúttal visszadobta a labdát a mielőbbi kormányváltást sürgetőknek, és felhívta figyelmüket a fokozottabb önszerveződésre. "Amíg nem tud mindenki küzdeni az iskolájáért, vállalkozásáért, addig hiába remél bárki is a politikustól többet, mint eddig kapott. Ha nincs hátországunk, nem sok mindent tudunk tenni" - mondta.
Ami viszont a párt szerveződését illeti, az Kubatov Gábor szerint jól halad. "A Fideszben az önkormányzati siker következtében erős másodvonal alakult ki. A helyhatóságokban 2500 új képviselőnk dolgozik, és e szám többszörösét teszik ki azok, akik rajtuk keresztül lehetőségekhez jutnak" - mondja a pártigazgató. "És ha jól csináljuk, ez akkora erőt jelenthet, hogy a legközelebbi országos választás alkalmával senki nem veheti el tőlünk a győzelmet" - bizakodik a politikus. Derűlátását a legutóbbi közvélemény-kutatások is alátámasztják. Ezek szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz majd kétszer annyi szavazatot kapna, mint az MSZP. Persze a választásokat nem most vasárnap tartják.
