Kivégezték Szaddám Huszeint gondola - MTI, Magyar Rádió, Duna TV, Magyar Kurír nyomán 2006. december 30. 12:29
Az iraki tévében is bemutatták
Bagdadi idő szerint hajnali 6 óra 5 perckor akasztották föl a diktátort Bagdadban, egy egyelőre még meg nem nevezett helyen. A kivégzést még pirkadat előttre időzítették, mert a napfelkeltével kezdődik a muszlimok nagy ünnepe.
Szaddám Huszeint, aki 1979-től a rendszer 2003. tavaszán történt megdöntéséig irányította vaskézzel a közép-keleti országot, november 5-én ítélték halálra a Dudzsail síita faluban a biztonsági erők által 1982-ben végrehajtott vérengzés miatt. Az elnöki konvoj elleni támadás megtorlásául végrehajtott mészárlásnak 148 halálos áldozata volt.
Elszántan és bátran ment a halálba a szombat hajnalban kivégzett Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor - számolt be az ítéletvégrehajtásról Muaffak ar-Rubai iraki nemzetbiztonsági tanácsadó, aki jelen volt az exelnök kivégzésén. A politikus az Irakíja televíziónak azt nyilatkozta, hogy Szaddam Huszein nem próbált ellenállni, semmit se kért; egy Koránt tartott a kezében, amelyet valakinek el kívánt küldeni. Az ítéletvégrehajtás minden mozzanatát filmre vették, attól kezdve, hogy Szaddámot az amerikaiak átadják az iraki hatóságoknak, egészen az akasztásig.
Az amerikai televíziók az összes országos tévécsatornák mindegyike már kora estétől folyamatosan élő adásban kapcsolta az iraki fővárost. Az ítélet végrehajtásának pontos idejét még pénteken este közölték. A volt iraki elnököt pénteken adták át az iraki hatóságoknak az amerikaiak, Szaddámot ugyanis amerikaiak őrizte börtönben tartották fogva.
Pénteken Bagdadban egész nap kijárási tilalom volt és az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az amerikai csapatokat is készültségbe helyezték. Az Egyesült Államok kormánya fokozott készültséget rendelt el sok nagykövetségén is. Az ex-diktátor kivégzésénél hét tanú volt jelen, és bár az iraki kormány szerint felvételeket nem lehetett készíteni, most mégis az derült ki, hogy a kivégzést végig rögzítette az iraki állami televízió, sőt fényképek is készültek róla, és a kivégzést bemutatják majd az iraki televízióban is. Egyre több részlet derül ki egyébként a kivégzésről.
Például az, hogy nemcsak Szaddam Huszeint, hanem féltestvérét, Barzan al-Tikrítit és a volt főbírót, Avad al-Bandart is kivégezték. Később Núri al-Máliki iraki kormányfő cáfolta az állami televízió jelentését, amely szerint az exdiktátorral együtt két vádlott-társa halálos ítéletét is végrehajtották volna. A kormányfő közölte: a ő ítéletüket a ma kezdődő muzulmán vallási ünnep végén hajtják végre.
Kiderült az is, hogy a tanúk közül néhányan táncra percdültek örömükben a kivégzés után. A kivégzést még pirkadat előttre időzítették, mert a napfelkeltével kezdődik a muszlimok nagy ünnepe.
Közben már megkezdődtek a találgatások az ex-diktátor temetéséről is. A muszlim szokások szerint ugyanis a halottat 24 órán belül el kell temetni. De hogy Szaddámot hol és mikor temetik el, ez egyelőre titok. Az egyik leánya, aki Ammanban, a jordán fővárosban él, és akinek a férjét még Szaddám végeztette ki, azt szeretné, ha apját Jemenben temetnék el. Ugyanakkor a kivégzett diktátor szülőfalujában, Tikritben négy napig tartó kijárási tilalmat rendeltek el. Ez a városka immár iraki kézben van, az iraki biztonsági erők irányítják és nem az amerikaiak, és ők hirdették ki a kijárási tilalmat.
A muzulmánokat felháborította a kivégzés
Világszerte felháborította az arabok és a muzulmánok többségét Szaddám Huszein kivégzése. Abdel-Bari Atvan, a londoni székhelyű al-Kudsz al-Arabi című lap szerkesztője az al-Dzsazíra televízióban az összes arab és muzulmán kigúnyolásának minősítette, hogy a kivégzést közvetlenül az íd al-adha muzulmán ünnep előtt hajtották végre.
Musir al-Maszri, a palesztin kormányzó Hamász mozgalom egyik parlamenti képviselője azt mondta: Szaddám Huszein kivégzése az Egyesült Államok bűnös, terrorista politikájának és az ellenállás erői ellen világszerte viselt háborújának bizonyítéka.
Halaf al-Alaján, az iraki parlament egy szunnita képviselője bűntettnek nevezte a kivégzést, amelyet - mint fogalmazott - egy, az Egyesült Államok által őrzött hadifogoly ellen követtek el.
Az Iraktól távolabbi országok iszlám vezetőinek többsége szerint Szaddám Huszein megérdemelte a büntetést, de a halálos ítélet végrehajtása tovább növeli az Amerika-ellenességet.
A Szentszék elítélte Szaddam Husszein kivégzését
Federico Lombardi, a Vatikán Sajtótermének igazgatója Szaddam Husszein halálos ítéletével kapcsolatban ma nyilatkozatot tett közzé. A szombat hajnalban történt kivégzéssel kapcsolatban a Szentszék a következő nyilatkozatot tette:
"Egy kivégzés mindig tragikus hír, és szomorúságra ad okot, még akkor is, ha olyan emberről van szó, aki súlyos bűnöket elkövetésével vált vétkessé. A katolikus egyház többször is hangot adott azon álláspontjának, hogy ellenzi a halálbüntetést. A bűnös kivégzése nem vezet az igazságosság helyreállításához és a társadalmi megbékéléshez. Éppen ellenkezőleg, annak a kockázatát növeli, hogy felébred a bosszúvágy és újra erőszakos cselekmények történnek. Az iraki nép életének e sötét korszakában nem lehet mást tenni, mint azt kívánni, hogy a vezetők valóban megtegyenek minden erőfeszítést arra, hogy ebben a drámai helyzetben végül megszülessen a remény a kiengesztelődésben és a békében."
Budapest: Szaddám rászolgált a halálra
Szaddám Huszein rászolgált a legsúlyosabb büntetésre - kommentálta a volt iraki elnök kivégzésének hírét szombaton a magyar külügyminisztérium szóvivője az MTI-nek. Polgár Viktor utalt arra, hogy a volt iraki elnök "többszörösen vétkes egy sor tömeggyilkosságban". Emlékeztetett arra is, hogy Szaddám Huszein két háborút indított, az egyiket Irán, a másikat Kuvait ellen. Mint fogalmazott, most néhány bűncselekményéért a bíróság előtt, normális jogi eljárásban mondták ki a bűnösségét. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy "a magyar jogrend az európai értékekkel összhangban nem fogadja el a halálbüntetés semmilyen formáját sem". Magyarországnak, ahogy a térség más államainak és az egész világnak, fontos Irak stabilitása. Úgy véljük, hogy a "kibontakozáshoz, a stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlen az igazságtétel" - hangoztatta a külügyi tárca szóvivője.
