Gyurcsány adót csalt? Magyar Hírlap 2010-11-15
A bukott miniszterelnök elveszítheti mosonmagyaróvári timföldgyárát
Nemrég a jogállam védelmében tüntetett az exkormányfő, holott inkább tőle kellene megóvni Magyarországot (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Miközben Gyurcsány Ferenccel kapcsolatosan egy telekcsere nyomán kutakodik az elszámoltatásért felelős miniszterelnöki megbízott - s talán az ügyészség is -, a múlt hét péntekén egy másik csere kapcsán tett feljelentést Léhmann György ügyvéd a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettesek ellen, de kétségkívül Gyurcsány Ferenc üzleti ügyleteivel összefüggésben. A csere időpontja 2001. január 31., tárgya pedig szoros összefüggésben van az Ajka környéki iszapkatasztrófával és a volt kormányfő üzletszerzésével a Magyaróvári Timföld és Műkorund (Motim) Rt.-ben. Az akkoriban még csupán az üzleti életben szorgoskodó, bár a politikával már kacérkodó Gyurcsány üzleti ügyeit a Budapest (Szalay u. 4.) - Mosonmagyaróvár (Timföld u. 1.) - Luxemburg (Boulevard Royal 22.) Bermuda - háromszögében intézte. "Alapos a gyanú, hogy ezek során az említett napon a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő cég, az Altus egy tényleges tevékenységet nem végző, tehát fiktív postafiókcégen keresztül törvénysértő módon szerezte meg a Motim részvényeinek több mint negyven százalékát" - mondta lapunknak az iszapkatasztrófával összefüggésben az ágazat privatizációs szerződéseit firtató siófoki ügyvéd.
Léhmann György azt is valószínűsíti, hogy a csere során adózási és más problémák elkerülése miatt állították be úgy a tranzakciót, mintha egyenlő értéken egy egyszerű csere történt volna két cég üzletrésze, illetve részvénycsomagja között. Csakhogy ez a két érték úgy viszonyul egymáshoz, mintha valaki egy az egyben elcserélné a Parlament épületét egy vályogházra. Ezért ez a szerződés Léhmann álláspontja szerint az Alkotmányba is ütközik, ezért nem egyszerűen semmis, hanem nem létező szerződés. "Jogállamban ugyanis törvénysértésre nem lehet jogot alapítani, pontosan úgy, ahogyan tolvajtól nem lehet törvényesen lopott autót vásárolni" - mondta hasonlatként a feljelentő.
Nézzük hát, mi is történt az említett napon, 2001. január 31-én. Az Altus Luxembourg S.A.H. a Gyurcsány-cégbirodalom zászlóshajójának offshore cége, amelynek kézbesítési megbízottja maga Gyurcsány Ferenc volt ezen a napon több mint 40 százalékkal növelte tulajdoni hányadát az ALDO Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft.-ben. Ugyanezen a napon a Gyurcsány Ferenc tulajdonolta Altus Befektetési és Vagyonkezelési Rt. a Motim Rt.-ben az addigi 9,12 százalékról 49,66 százalékra növelte részesedését. Tehát éppen annyival (40,54 százaléknyi), amennyi részvénytől a "luxemburgiak" megváltak. "Az Altus, amely a timföldgyár valóságos értékéhez képest szinte fillérekért juthatott hozzá a Motim részvényeihez 1998-ban, így 2001 - ben ezzel a tranzakcióval egy legalább 40 milliárd forint piaci értékű cég részvényeinek több mint 40,1 százalékát szerezte meg" - írja a feljelentő.
A szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, ezért ebben az esetben a polgári jog alkotmányos alapelve sérült. Az ilyen szerződés az Alkotmányba ütközik, nem létező szerződés - állítja az ügyvéd. "Ezért került véleményem szerint bizonyítottan előbb a tényleges tevékenységet nem gyakorló Altus Luxembourg S.A.H. nevű postafiókcéghez a Motim részvénycsomagja, majd miután két és fél év után azt észlelték, hogy az állam nem tesz semmit a részvénycsomag visszaszerzése érdekében, a Gyurcsány - cégbirodalom úgy döntött, nincs értelme tovább egy fiktív cég nevén hagyni a sok milliárd forint vagyoni értéket megtestesítő értékpapírokat" - véli Léhmann György.
Az ügyvéd állításait ellenőrizen-dő, utánanéztünk a cégnyilvántartásban az adatoknak. Nos, az ALDO jegyzett tőkéje 33 millió forint volt, míg a Motim Rt. - é 2001 - ben, a tranzakció idején ennek harmincháromszorosa, majdnem 1,1 milliárd forint.
Az üzleti tranzakció után néhány évvel (2006 - ban) az ALDO beolvadt az akkor már kizárólagosan Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő anyavállalatba, az Altus Zrt.-be, s vele együtt nyom nélkül eltűnt a nagylelkűen csereberélő luxemburgi offshore cég is, amelynek kézbesítési címe egyébiránt a Szemlőhegy úti Apró-villa volt.
Eltűnt mindkettő, mint a kámfor.
Az Altus cégügyei azonban még visszatérnek. Annál is inkább, mert Léhmann György a számviteli fegyelem megsértése miatt is feljelentést tett a volt miniszterelnökkel szemben a Legfőbb Ügyészségen.
