grizzlybear

Rendkívüli intézkedések: egykulcsos szja, bankadó, bérstop a közszférában

2010.06.08 15:12 Kovács András - Tompos Ádám - Konopás Noémi - Pálffy Lajos - Bittner Levente

Senkit nem fogunk az út szélén hagyni, hasonlóan, mint a korábbi polgári kormány idején történt árvizet követően – mondta el keddi napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán szerint új időszámításra van szükség a gazdaságban, ennek első elemeként teljesen új adórendszert épít ki a kormány. Erősödött a forint a kormány gazdasági akciótervének ismertetése alatt.

• Financial Times: Orbán tervei eloszlathatják a befektetők kétségeit
• Orbán: Ha semmiben nem lehet bízni, akkor az országnak nincs jövője
• „A társadalmi igazságosság érvényesült a gazdasági akciótervben”
• Lázár: A kormány felelőssége, hogy visszaszerezze Európa bizalmát

Orbán Viktor 29 javaslata

1. A társasági adó 19-ről 10 százalékra csökken
2. Egykulcsos, 16 százalékos családi szja
3. A kis adók egy részének eltörlése
4. Bevezetik az adózás alá nem vont jövedelem fogalmát
5. Vér szerinti, egyenes ági rokonoknál az államnak sem illeték-, sem adóbeszedés tekintetében semmi keresnivalója nincs
6. A bürokrácia leépítése a beruházások engedélyeztetésénél
7. Az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás rendszerének felülvizsgálata
8. Az ingatlan bérbeadójának ne kelljen vállalkozóvá válnia
9. Szabad gyümölcspárlat-készítés
10. Az adakozás legyen adómentes
11. A kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási, -értékesítési rendszerének javítása
12. A Széchenyi-kártya 50 millióra emelése
13. Az EU-s források radikális átalakítása
14. Költségstop az állami és költségvetési intézményeknél
15. A közszféra bérkiadásainak átalakítása
16. Költségvetési kiadások felülvizsgálata
17. Külsős megbízások felülvizsgálata
18. A 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénzek stb. 98 százalékosan adóznak
19. 2 milliós bérplafon az állami, költségvetési pénzekből gazdálkodó intézményeknél
20. Az állami vállalatoknál áttérnek a bértömeg-gazdálkodásra, 15 százalékkal csökkenteni kell a költségeket
21. 15 százalékkal csökken a pártok költségvetési támogatása
22. Költségvetési felügyelők a jelentős közpénzekből gazdálkodó intézményeknél
23. Teljes telefon-, bútor- és gépkocsi-vásárlási moratórium a közszférában
24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása
25. Bankadó
26. Jelzálogbejegyzés csak forintalapú hitelekre
27. Másodlagos élelmiszer-vizsgálat
28. Közüzemi díjak befagyasztása
29. Kilakoltatási moratórium 2010. december 31-ig

Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!

Orbán Viktor kijelentette, hogy minden korábbi ismeretünket meghaladó árhullám vonult le. A helyzet a Hernád völgyében vált súlyossá, és hat megyében kellett vészhelyzetet elrendelni – tette hozzá. Orbán megköszönte, hogy az ott élők kivették a részüket a veszély elhárításából. Sokan kényszerültek otthonaik elhagyására – mutatott rá a miniszterelnök. Orbán együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította a természeti csapás áldozatait. Senkit nem hagynak az út szélén – folytatta a kormányfő –, és a polgári kormány már korábban is kényszerült arra, hogy a Tisza által elöntött területeket újjáépítse. Bízik benne, hogy az újjáépítés során ismételten segítséget tudnak majd nyújtani – tette hozzá.

Orbán köszönetét tolmácsolta azoknak, akik részt vettek a munkában: többek között a helyi polgármestereknek, a vízügy dolgozóinak, a rendőrség, a belügyi szervek dolgozóinak és a hadseregnek. Az élet arra való, hogy akik hibát követtek el, később azt kijavítsák – utalt azokra az elítéltekre a miniszterelnök, akik részt vettek a mentésben.

Új időszámítás a gazdasági rendszerben

Eljött az ideje annak is, hogy a gazdaságban is felülírja a régit az új – mondta Orbán. A miniszterelnök emlékeztetett: áprilisban a szavazók megdöntötték a régi rendszert, és a szavazófülkében véghezvitt forradalommal megalakította a nemzeti együttműködés rendszerét. A kormányfő szerint erre azért volt szükség, mert az emberek látták, a régi rendszer nem alkalmas a korábbi problémák és az új kihívások megoldására. Orbán közölte: nem egyéni eltévelyedésekről van szó, hiszen egyetemi vezetőket, polgármestereket, élvonalbeli politikusokat visznek el bilincsben, ez pedig súlyos rendszerhiba. A miniszterelnök szerint ezt a régi rendszert csak a haszonélvezői akarták fenntartani. Orbán az új rendszer felépítésének első meneteként az új parlament megalakulását, a politikai nyilatkozat, a nemzeti összetartozás törvénye és a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadását nevezte. Második menetnek a miniszterelnök az új kormányzati rendszer felépítését, a közigazgatási struktúra visszahozatalát és újjászervezést nevezte. Harmadik menetként Orbán a gazdasági rendszerben beköszöntő új időszámítást nevezte. Kijelentette: alapvető változásokra van szükség, hiszen az elkorhadt rendszer minden alkatrészét ki kell cserélni, helyette pedig stabil és kiszámítható rendszert kell bevezetni, mert az emberek ezt kívánják.

Termelő kapitalizmus kell

Az első akcióterv végrehajtásával kezdi meg működését a kormány – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette: ennek érdekében javaslatokat nyújtanak be. Az akcióterv első pontja az új gazdasági rendszer kialakítása – tette hozzá. Mint mondta, ma csak úgy lehet Magyarország sikeres a világban, ha megnézzük, milyen folyamatok zajlanak a világban. Mindenfelől aggasztó hírek érkeznek hozzánk, a válságnak még nincs vége, de nem a sopánkodás a dolgunk – emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy véli, a világgazdaság új irányba fordult, a termelő kapitalizmusnak van itt az ideje. A világgazdaságban túlértékeltség uralkodik, a pénzmennyiség meghaladja az értékmennyiséget, ez az oka annak, hogy buborékok keletkeznek a gazdaságban – fogalmazott. Magyarország csak akkor lesz sikeres, ha visszaszorítja a spekulációt, és helyette a termelő kapitalizmust helyezi előtérbe – hangsúlyozta. Míg a spekulatív kapitalizmus középpontjában a spekuláció áll, addig a termelő kapitalizmus legfontosabb eleme a munka. A munkának pedig az a legfőbb jellemzője, hogy vele úgy kereshető pénz, hogy azzal mások hasznára vagyunk – hangsúlyozta. Az új magyar gazdasági rendszer alapja a termelés és az értékteremtés, ennek az alapelvnek kell érvényesülnie – tette hozzá.

Igazságos adórendszerre van szükség

Orbán Viktor hangsúlyozta továbbá azt is: új adórendszerre van szükség, nem a mait kell toldozgatni, hanem új alapokra kell helyezni. Az adórendszernek normális körülmények között közösséget formáló érdekhálóként kell működnie, egyfajta megbízható kötelékként. A miniszterelnök szerint ennek épp az ellenkezője érvényesül Magyarországon. Eddig az adórendszer büntető volt, a becsületes, törvénytisztelő adófizetőből „lúzer” lett, nem érte meg becsületesnek lenni – fogalmazott. Ezért érzik azt igazságtalannak az emberek, mennek el az országból – tette hozzá. Az eddigi adórendszert jellemezve Orbán Viktor úgy fogalmazott: az békén hagyta az ügyeskedőket, a nagyokat nem bántotta, ennek következtében 2,5 millióan tartottak el 10 millió magyart. Ezek okozták azt, hogy senki sem bízik benne – tette hozzá. A megélhetési adóelkerülők mellett megjelentek az offshore-lovagok is, akik milliós vagyonokat szereztek. Az új adórendszernek közösségerősítő érdekhálót kell létrehoznia, igazságosnak kell lenni – fogalmazta meg elvárásait a miniszterelnök. Ezért a kormány szerint az új adórendszernek életszerűnek kell lennie, egyszerűnek, teljesítmény- és munkabarátnak. Mert a munkahelyteremtés áll a fókuszban – indokolt Orbán. A kormányfő emlékeztetett, a szomszédos országokkal szemben két fő versenyhátrányunk van: a náluk bevezetett egykulcsos adózás és az alacsony társasági adó.

Intézkedések több lépésben

A társasági adó 19-ről 10 százalékra csökken azoknál a cégeknél, melyeknek éves nyeresége 500 millió forint alatt van. Második lépésként egykulcsos családi adózást vezetnek be, ezzel két év alatt 1,3 millió munkavállalót hoznának vissza a rendszerbe – mondta a miniszterelnök. Ezzel párhuzamosan pedig kivezetik az adójóváírást. Ezt fokozatosan, a teherbíró képesség alapján hajtanák végre.

Csökkenteni kell a bénító bürokráciát

Harmadik pontként Orbán bejelentette, hogy a kis- és középvállalkozások adói közül tizet egy mozdulattal eltörölnek. Negyedik változásként be fogják vezetni az adórendszeren kívüli kereslet fogalmát. Aki adózott jövedelemből munkát biztosít, erről már ne legyen neki befizetési kötelezettsége az állam felé – jelentette be a miniszterelnök. Ötödik pontként „az adószabadság megteremtésének jegyében” a vér szerinti, egyenes ági rokonok tekintetében az öröklés, a pénzmozgások kerüljenek ki az állam hatásköréből. Orbán szerint „illeték és adóbehajtás tekintetében az államnak ebben a szférában semmi keresnivalója nincs”. A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy egy, két, három gyermek után „bizonyos munkával megtermelt jövedelmek nem eshetnek állami adóelvonás alá”. Orbán itt kitért arra is, hogy a korábban már említett egykulcsos szja-ra 16 százalékos adókulcsot javasol. Orbán szerint hogy új munkahelyek legyenek, meg kell kezdeni a bénító bürokrácia csökkentését is. Eszerint olyan hivatal kell, amely „nem akadályokat állít, hanem akadályokat hárít”. Ennek érdekében újabb intézkedéseket jelentett be. Hatodik intézkedésként a beruházásokhoz jelenleg szükséges 51 engedély egyharmadát eltörlik.

Hetedik intézkedésként bejelentette: az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás rendszerében visszatérnek a korábbi szabályozáshoz. Nyolcadik pontként bevezetik azt, hogy az ingatlanok bérbeadásához ezentúl ne kelljen a bérbeadónak vállalkozóvá válnia.

Kilencedik intézkedésként említette meg a miniszterelnök, hogy visszaadják az embereknek „a szabad gyümölcspárlat készítéséhez való jogot”. A nagy derültséget és tapsot kiváltó bejelentés magyarázataként a miniszterelnök elmondta: a vidéki emberek 90 éve hadakoznak ezért az állammal. „A szabadságharc a felkelők teljes győzelmével zárult” – mondta Orbán Viktor. Tizedik pontként ismét áfamentes lesz az adományozás, amit a karitatív szervezetek és az egyházak kérésével indokolt a miniszterelnök. Tizenegyedik pontként a kistermelők élelmiszer-termelésének és -feldolgozásának megkönnyítését említette Orbán, majd tizenkettedik intézkedésként a Széchenyi-kártya 50 milliósra történő kibővítését jelentette be.

Második fejezet: a kölcsönös felelősségvállalás

A kölcsönös felelősségvállalásról Orbán elmondta, hogy az az akcióterv második fejezete. Mindenkit megillet a védelem joga, mindenkinek ki kell vennie a részét az ország erőfeszítéseiből – tette hozzá. A miniszterelnök szerint segíteni kell azokon, akik nem tudják a rezsiköltségeket kifizetni, valamint azokon, akik a felelőtlen hitelpolitika miatt nem tudnak fizetni. A pénzintézetekről a miniszterelnök elmondta, hogy a bankokon az emberek pénzéből segítettetek akkor, amikor elkezdődött a válság. „Amikor az ország bajban van, akkor a minimum a banki szférától, hogy igazságos részt vállaljon a gondok leküzdésében.” Orbán kijelentette, hogy a kormánynak a költségvetési egyensúly védelmében komoly felelőssége van.

Költségstop az állami intézményekben

A miniszterelnök bejelentette, hogy költségstopot vezetnek be az állami intézményekben, felülvizsgálják a költségvetési kiadásokat a tárcáknál és az alapoknál, a közszféra bérköltségeit átalakítják, és teljesen felülvizsgálják a külső megbízásokat és a feladatkiszervezéseket. Orbán kijelentette, hogy ezek az intézkedések 120 milliárd forintnyi bevételt jelentenek majd. A 60 napon túli végkielégítések és az állami vezetők prémiumainak megadóztatása 98 százalékkal – tette hozzá.

Maximálják az állami vezetők fizetését

Orbán tizenkilencedik intézkedésként az állami vezetők fizetésének kétmillió forintban történő maximálását jelentette be, felháborítónak nevezve, hogy válság idején van, ahol ma 4-5, sőt 7 millió is lehet a bére a vezetőknek. A miniszterelnök huszadik intézkedésként azt jelentette be, hogy áttérnek a bértömegű gazdálkodásra a közszférában, és elrendelik a bértömeg 15 százalékos mérséklését. Meglátása szerint ez 48 milliárd forint megtakarítással is járhat. Továbbá megszüntetnek 260 igazgatósági helyet és 180 felügyelőbizottsági helyet az állami vállalatoknál. Tizenöt százalékkal mérsékelnék a pártoknak jutó költségvetési támogatást, valamint kincstárnokokat küldenek ki a költségvetési pénzekből gazdálkodó intézményhez. Orbán beszerzési, telefon-, autó- és bútorcserestopot rendelne el a közszférában.

Ne jöhessen ide a szemét!

Kezdeményezi ugyanakkor a nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását, hogy kezelje a bedőlt lakáshitelesek jelzálogfedezeteit. A huszonötödik intézkedés a pénzügyi intézetekre kivetett különadó bevezetése, ezt biztosítótársaságokra és pénzügyi lízingcégekre is kivetnék, a 13 milliárdos bevétel helyett 200 milliárdos bevétellel. Jelzálogbejegyzés csak forintalapú lakáshitel esetén lesz majd lehetséges. Erre azért van szükség, hogy ne legyenek újabb kilakoltatott családok – fogalmazott Orbán Viktor. A kormány bevezetné a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot, hogy az Európai Unió szemete ne áramolhasson hazánkba. Moratóriumot vezetnek be a közüzemi díjak emelésére, majd tárgyalásokat kezdenek a szolgáltatókkal az ármegállapodás új rendszeréről – jelentette be a miniszterelnök, majd úgy folytatta: 29. intézkedésként december 31-ig kilakoltatási moratóriumot rendelnek el, és tárgyalásokat kezdenek mind az adósokkal, mind a bankokkal a helyzet rendezésére.

Nem engedik a kilakoltatást

Orbán Viktor ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy fellép bankellenes hangulat ellen. Mint mondta, stabil, jól működi pénzügyi intézményekre szükség van. Ezért elkötelezett a stabilitásuk mellett – fogalmazott. Az még vita tárgyát képezi, hogy hogyan oszoljon meg a teher közöttük, de tervei szerint három évre vezetnék be, majd ugyanannyi idő alatt ki. A jelzálog intézménye kapcsán a kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban nem folytattuk le azt a vitát, mely a világon létező két felfogás között feszül. Felhívta a figyelmet arra, hogy kormánya az angolszásszal szemben a kontinentális felfogás híve, vagyis nem akarják engedni az emberek kilakoltatását. Orbán Viktor kiemelte, hatalmas kihívások várnak a kormányra, kétséges számok vannak a költségvetésben. Ezért bár előre nézünk, de az elszámoltatásnak meg kell történni – fogalmazott.

Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb baj, hogy az államadósság nyolc év alatt 50-ről 80 százalékra emelkedett. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország hitelből él, ennek mértékét csökkenteni kell – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta, kormánya nem csak látja, de megpróbálja ki is mondani az igazságot. Ennek következtében pedig „mindenkinek jó lesz majd magyarnak lenni”. Ehhez azonban közös erőfeszítésre lesz szükség, mert időbe fog telni, amíg kijutunk a mai helyzetből, melybe nyolc év alatt jutottunk. „Több lehetőség, több bizalom, több munkahely”, ezért dolgozik a kormány – fogalmazott a miniszterelnök.
A hírTV-n Orbán Viktor keddi parlamenti beszédét 22.05-től ismétlik meg. A miniszterelnök gazdasági akciótervének bejelentése szerda reggel 6 órától ismételten látható lesz.

%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%

Betartott ígéretek Szabó Anna 2010.06.09 00:01 Magyar Nemzet

Magyar Nemzet
Új időszámítás kezdődött tegnap a gazdaságban. A rendszerváltás óta vártunk erre. Mennyi kerekasztal-megbeszélésen, szakmai fórumon, konferencián és kiáltványban hallottunk a megoldásra váró problémahalmazról, mégsem történt eddig semmi érdemleges a tisztességes és átfogó megoldás érdekében. Száznapos programoktól kezdve a havonta változó Gyurcsány-gegeken át egészen a tavaly levitézlett Reformszövetségig. Az üres tartalmú, csak címadásában nagystílű programok kora 2010. június 8-án végleg lejárt.

Ahol kétharmados felhatalmazás van, ott hozzá lehet kezdeni a szőnyeg alá söpört és az aktuális választói célközönség átmeneti megnyerését szolgáló rövid távú gazdaságpolitika lebontásához és egy igazságos program megalapozásához, amely beindíthatja végre a gazdaság motorjait.

Véget érhet az a korszak, amelyben két és fél millió ember tart el tízmilliót, százötvenezer ember fizeti be az összes személyi jövedelemadó háromnegyedét, minimálbéres rokkantnyugdíjasok hasítanak a legújabb Porschéval, spekulánsok pedig offshore cégek közbeiktatásával adnak-vesznek állami portékát.

Tegnap rászámoltak a nagy adóbújócskára is, arra a törvényben rögzített össznépi adócsalásra, amelyet Európa második legnagyobb adóprése kényszerített a társadalomra. Orbán Viktor miniszterelnök normális mértékű, reálisan kigazdálkodható adókulcsokra tett ígéretet a kölcsönös felelősségvállalás jegyében. A bejelentett 29 pontot az teszi hitelessé, hogy a valós problémákkal mert szembenézni, és a spórolást végre tényleg saját magán kezdi el az állam.

Vége lehet az álszent menedzserszerződéseknek a közszférában, a milliós alapbéreknek és – zömmel valós teljesítmény nélkül folyósított – prémiumoknak, amelyeket még tavaly decemberben, a válság mélypontján is nyugodt szívvel kifizettek. Bezárulhat az irreálisan magas végkielégítéseket tartalmazó munkaszerződések kiskapuja. Átutalhatják a tízmilliókat, de csak miután levonták belőle a potom 98 százalékos adókulcsot.

Nem árt felidézni, hogy a válság kitörése után még az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is csak beszéltek a hasonló mértékű bónuszadóról, de végül egyetlen kormánypárt sem merte vállalni.

Nálunk nem lesz havi nyolcmillió forintos jegybankári fizetés sem. Ugyan milyen alapon keresne a magyar központi bank elnöke két és félszer annyit, mint amerikai kollégája? Véget érhet az álszent korszak, amikor egy állami vezető féléves munkavégzés után akár többévnyi fizetésének megfelelő búcsúpénzt vehetett fel fájdalomdíjként, és az adófizető pénzén tengethette dologtalan hétköznapjait. Végre valaki kimondta: válság idején nem ildomos az átlagbér tízszeresét meghaladó állami apanázst folyósítani köztulajdonban álló cégek vezetőinek, akik a miniszteri fizetések többszörösét kapták töredékannyi felelősségért. A Fidesz ráadásul éppen akkor csökkentette le az igazgatótanácsok és felügyelőbizottsági tagok számát, amikor akár saját híveit is pozícióhoz juttathatná, mégsem ezt az utat választotta. Továbbá hozzá mer nyúlni az eddig érinthetetlennek tartott közszférabértáblához, amelyről eddig is tudta mindenki, hogy hamis, mert nem teljesítményalapon jutalmazott: éppen ezért a takarékoskodási kényszer idején a bértömegcsökkentés az igazságos út. A tegnap ismertetett program a termelésre, a munkára koncentrál, és valóban a munkahelyteremtést állítja a központba. Levegőhöz juttatja a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozói kört a társasági adó 19-ről 10 százalékra csökkentésével, az uniós források átcsoportosításával, valamint a Széchenyi-kártya hitelkorlátjának megemelésével. Ezt a konstrukciót már évek óta százezer vállalkozás használja, az iparkamarák mégis hiába kérték a kamattámogatás megtartását és a program kiterjesztését. Helyette Bajnai Gordon ezermilliárdokat ígért egy bukott hitelezési tervre, holott a működő modell már ott volt a kezükben, csak nem kellett volna tönkretenni.

Végre meghallgatták a szakma szavát is: hány éve ismételgetik, hogy felesleges ötven engedély beszerzése egy beruházáshoz, ilyen adminisztrációs akadályokkal ugyanis elveszthetjük az uniós forrásokat, mert kifutunk a fejlesztési terv idejéből. Hogyan is mondták a pályázatírók nemrég egy konferencián? A beruházásonként mázsányi benyújtandó papír miatt arra kell külön figyelniük, hogy két markos férfikollégára bízzák a pályázatírás utolsó simításait.

Jogos az is, hogy a kisembereket érintő megszorítások helyett viseljenek a terhekből azok a pénzintézetek is, amelyek tavaly a válság évét is háromszázmilliárd forintos adózott nyereséggel zárták, miközben bőven kaptak segítséget az adófizetők pénzéből. Tárgyalniuk kell majd a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, a közszolgáltatóknak pedig a rezsiköltségek ügyében kell majd kompromisszumot kötniük.

Nagyot fordult a világ. A tavalyi költségvetésben még a gyermekétkeztetéstől próbáltak elvonni 17 milliárd forintot a szocialisták, miközben csaknem 40 milliárd forintot szántak a kormányzati irodabútorok és mobiltelefonok kicserélésére – amelyre tegnap költségstopot hirdettek.

Kitessékelik a minisztériumokból a közbeszerzés nélkül, felesleges munkákra szerződött tanácsadóhordákat, és hazaküldik a külföldről beáramló élelmiszerszemetet. Időbe telik, mire minden pont megvalósul, de egy hiteles programmal igenis hátrahagyhatjuk az elmúlt nyolc év gyalázatos örökségét.