Dobra verték az állami vagyont 2008-06-03 Magyar Hírlap
Az áram- és gázszolgáltatók részvényei voltak a legnépszerűbbek a befektetők körében
Árverést tartott kedden a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Eredetileg 36 kisebbségi társasági részesedést vertek dobra, ám időközben hármat visszavontak. Az árverés során nagy erők csaptak össze, hiszen a felkínált tételek között sok olyan aranyrészvény is megtalálható volt, amelyek mára törzsrészvényekké változtak. Így tehát sok befektetőnek ez volt az utolsó lehetősége, hogy tulajdonossá váljon a nagyobb, akár stratégiai társaságokban.
Egy százalék alatti tulajdonrészekre lehetett licitálni. A következő árverés a nyár végén lehet (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Túl vagyunk az első olyan hazai árverésen, amelyen az állam tulajdonosi jogait képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kínálta eladásra ezúttal 33 társaságának állami tulajdonú kisebbségi részesedését, mintegy háromszázmillió forint kikiáltási áron. A tételek között szerepeltek többek között az energiatársaságok már megszüntetett, ám mára törzsrészvénnyé változott aranyrészvényei, egyenként ezer, illetve tízezer forint névértéken. A meghirdetett társaságok jellemzően egy százalék alatti tulajdoni hányadára lehetett licitálni.
A legnagyobb értékű tételek között szerepelt a Róna-IM Kft. 97,67 százaléka 231 millió forint névértéken, valamint az Épvízkör Kft. kilencvenszázaléknyi, 76 millió forint névértékű üzletrésze.
A legnagyobb érdeklődés a három E.ON-os áramtársaság, a két E.ON-os gázszolgáltató, valamint a Dunamenti Erőmű Zrt., az ÉGÁZ-Dégáz Gázszolgáltató Zrt., és a Démász utolsó darab részvényeiért folyó licitet kísérte. Csaknem 22 millió forintért keltek el a 0,01 és 0,02 százaléknyi részesedést megtestesítő tulajdoni hányadok.
Emlékezetes, egykor az E.ON-os cégek papírjaiért tíz- és tizenötezer forintot fizettek részvényenként, kiszorítva ezzel a kistulajdonosokat a társaságból.
Az MNV Zrt. szerint kísérleti formáról van szó, amely a kisebbségi állami tulajdon legegyszerűbb és legátláthatóbb eladását teszi lehetővé. A kikiáltási ár meghatározását minden egyes esetben vagyonértékelés előzte meg. Ha az árverést sikeresnek ítélik, akkor további kisebbségi részesedéseket hirdetnek majd meg ilyen módon, s a következőre várhatóan augusztus-szeptemberben kerül sor. Ma még száznál is több olyan cég van, amelyben az államnak kisebbségi részesedése van.
Mint azt a Magyar Hírlap elsőként írta meg, az árverés leállítását a múlt héten nyílt levélben sürgette több tucat közéleti személyiség, mert a részvényaukciót a nemzeti vagyon kiárusításának, törvénysértőnek és etikátlannak tartják.
Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese szerint az Alkotmánybíróság döntéséig és az MNV Zrt. saját stratégiai tervének elkészítéséig mindenképpen fel kellene függeszteni az értékesítéseket. Azt mondta, arra is választ vár, hogy ha az MNV Zrt. tevékenysége közérdekből nyilvános, akkor miért nem tudjuk, milyen módon, mennyiért és miért nem tőzsdei úton adták el az egykor stratégiai vállalatok többségi tulajdonát, ha mára ilyen kevés állami hányad maradt azokban. Leszögezte, az MNV Zrt. működését meghatározó törvény legnagyobb hibája, hogy a nemzet vagyonáról nem a nemzet, hanem a kormány rendelkezik.
