A húszéveseké a világ? Ablonczy Bálint 2008.03.27 HetiValasz
"Meggyilkollak, te rohadt Fideszes!" - ordította a rendőr, és agyba-főbe verte
A huszadik születésnapját március 30-án ünneplő Fidesz hosszú utat tett meg a Bibó szakkollégium társalgójából. Egy dolog állandó: a párt a kezdetektől elsősorban Orbán Viktort jelenti. A népszavazás sikere egyelőre igazolja a politikus által képviselt, korábban kudarcos táborbővítési stratégiát.
"A kezdeményezés célja: új, önálló és független ifjúsági szövetség létrehozása" - ez az egyik első mondat a Fiatal Demokraták Szövetségének alapító nyilatkozatában. Az 1988. március 30-i dokumentummal hosszú történet kezdődött: a liberális nemzedéki tömörülésből polgári középerő, majd tömegpárt vált. Vezetői ma azt hangsúlyozzák, hogy a Fidesz Közép-Európa legszervezettebb jobboldali ereje - ugyanakkor a párt egymás után két országgyűlési választást is elvesztett. A változó környezetben egyetlen állandó pont van: előbb informálisan, majd 1990-es frakcióvezetővé választása óta - egy-két rövidebb szünetet leszámítva - minden tekintetben Orbán Viktor a párt első embere.
A Fidesz máig egyik legerősebb összetartó ereje az antikommunizmus. A korábbi liberális nagytestvértől, az SZDSZ-től való elfordulásnak is ez volt az egyik fő indoka. A történetnek két olvasata is van. A liberális értelmiség által kedvelt változat szerint a Fidesz cinikus számításból váltott köpönyeget, s nyomult be az MDF meggyengülésével keletkezett űrbe. A konzervatív törzsbázis viszont saját elveinek igazolását látta abban, hogy az Antall-kormány kíméletlen kritikusaként ismert Orbán Viktor megérkezett a jobboldalra.
Spanyolviasz
Nyilván mindkét magyarázatban van igazság. Kétségtelen viszont, hogy a Fidesz nem önmagától mozdult el, hanem a magyar politika utódpárti fordulatát akarta megakadályozni. Ennek első jelei már a taxisblokád idején érezhetőek voltak, s a szembefordulás a Demokratikus Charta idejére lett végleges, hiszen a Fidesz az akkor még újdonságnak számító antifasiszta mozgalomban nem vett részt. "Vöröslöttek a szegfűk. Arra volt jó az egész Chartatüntetés, hogy Horn Gyula vezetésével a szocialista párt derékhada március 15-én föl tudjon vonulni azokkal együtt, akik a nyolcvanas években velük szemben szoktak fölvonulni" - nyilatkozta Orbán Viktor 1993 októberében a Mozgó Világnak.
A liberalizmussal való szembefordulás, a választási vereség ellenére folytatódó jobbra nyitás, majd az 1998-as győztes választást követő kormányzás során kikristályosodott a Fidesz két ritkán emlegetett, ám annál szívósabban követett célkitűzése. Az egyik a Helmut Kohl volt német kancellár által vallott elv, mely szerint a nagy jobboldali néppárttól jobbra nem lehet életképes politikai erő. A másikat a spanyol politikus nyomán Aznar-modellnek nevezik a politikai boszorkánykonyha ismerői. Lényege, hogy a sikerhez nem csupán az ideológiailag elkötelezett választókra, hanem az életkörülményeik változását az adott párttól várókra is szükség van. Jose-Maria Aznar Spanyolországban 1987-es elnökké választása után úgy tudta átalakítani posztfrankóista Népi Szövetséget néppárttá, hogy korábbi bázisát nem veszítette el. Ám vállalkozóbarát, munkahelyteremtő programjával azoknak is vonzó lett, akik korábban nem szavaztak volna rá.
A Fidesz 1998 és 2002 között tudatosan alkalmazta eme stratégiát, és már meglévő szavazói mellé begyűjtötte a kisgazdákat, magához kötötte a nemzeti radikálisok egy részét is. Ez azonban nem hozta meg az újabb sikert: a Fidesz elveszítette a 2002-es választást. A párt nem tudta feloldani azt az ellentmondást, amely az erkölcsi megújulás, a posztkommunista hálózatok felszámolásának vagy meggyengítésének szándéka ("több, mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás") és az ideológiailag nem elkötelezett szavazók konszolidáció iránti vágya között feszült. Orbán Viktor egy stratégiai és egy taktikai tanulságot vont le a vereségből, s mindkettőt a párt 2003 májusi kongresszusán igyekeztek átültetni a gyakorlatba. A taktikai elem a szervezet átalakítása volt; a szövetséggé átkeresztelt Fidesz német és osztrák (tagozatok, társadalmi háló) és angol (választókerületi beosztás) minta alapján a hatékonyság nevében központosította rendszerét. A stratégiai elem pedig az akkor elfogadott alapítólevél munkáról, szolidaritásról szóló bekezdéseiben jelent meg.
A 2004. december 5-i népszavazásból a szövetség vezetői már azt a tanulságot vonták le, hogy a jelképes kérdések még a jobboldalra szavazók egy részét is hidegen hagyják, így a 2006-os felkészülés idején a Fideszben szinte mindent az "újak" megszólításának rendeltek alá. A párt programját - állítólag - több millióan írták, s a hajrában a Fidesz megpróbálkozott a nyugdíjasok elhódításával is, amennyiben beígérte nekik a tizennegyedik havi nyugdíjat. A jövőképek versenyében azonban a választók nagyobb hányada számára volt hitelesebb Gyurcsány Ferenc. Az már csak a választás után derült ki, hogy a kormányfő demokráciában meg nem engedhető eszközökkel élt győzelme érdekében.
A Fidesz veresége ellenére is kitartott az aznari stratégia mellett. Az őszödi beszéd napvilágra kerülése és a sikeres önkormányzati választás után meghirdetett népszavazásnak is ez volt a fő célja. A referendum az elgondolás elsöprő sikerét hozta: eltérő megfontolásból ugyan, de 3,3 millió polgár a Fidesz által képviselt igenek mellé állt.
Mit szólnak a befektetők?
Kérdés, mindez hogyan váltható aprópénzre 2010-ben - az igennel szavazók tekintélyes hányada ugyanis nem számít a párt támogatói közé. A szociális főirány jegyében bizonyosan lesz néhány, az egyes társadalmi csoportoknak tett ígéret, de folynak az előkészületek a 2006-osnál megalapozottabb program előkészítésére is. A tavaly decemberben elfogadott Erős Magyarország címet viselő dokumentum ebbe az irányba mutat, akárcsak Járai Zsigmond mostani tevékenysége - a korábbi jegybankelnök a Fidesz felkérésére megalakította a Befektetői Tanácsot.
A külföldi és hazai nagyvállalkozókkal folytatott megbeszélésekből április végére készül el az összefoglaló jelentés. A szöveg várhatóan az adó- és járulékcsökkentés mellett hangsúlyosan ajánlja majd a bürokrácia, a korrupció visszaszorítását, a szociális ellátórendszerek újragondolását. A Járai által vezetett párbeszéd jelképesen is lezárhatja azt az időszakot, amikor sokan tőkeellenességgel vádolták a Fideszt. Hasznos lehet a szintén a nemzeti bank korábbi elnöke vezette adósságtanács munkája is. Márpedig ha a következő választás előtt egy civil-szakmai szervezet jelzi, hogy nagy a baj, a politikának is könynyebb - ígérgetések helyett - önkorlátozást gyakorolni.
Befogadó európai szalonok
A Fidesszel szembeni bírálatok - az ígérgetési hajlam mellett - leginkább az európai mérsékelt konzervativizmustól úgymond eltérő vonalvezetésről szólnak. A földrészen azonban nincs elegáns klubokban állandóan ülésező konzervatív becsületbíróság, amely egy-egy keményebb mondat esetén törli az adott pártot a szalonképes szervezetek listájáról. A Fidesz beágyazta magát Európa jobboldali, kereszténydemokrata közösségébe: 2000-ben vették föl az Európai Néppártba (előtte nyolc évig a Liberális Internacionálé tagja volt).
A beilleszkedés olyannyira sikerült, hogy a párt elnökét a szervezet 2002-es tisztújításán a tíztagú vezetőség tagjává választották. A 2006-os római kongresszuson Orbán - nem egyedüli közép-európaiként, de a második legtöbb szavazattal - ismét tagja lett a legszűkebb döntéshozói testületnek. A néppárti stabilitáshoz a Fidesz EP-delegációja is hozzájárul. Tizenkét politikusával komolyabb súlyt jelent, mint a hazánkhoz hasonló nagyságú országok csoportjai (a görög jobboldali küldöttség tizenegy, a portugál kilenc, az osztrák hat tagból áll). Ráadásul a Fidesz álláspontjának gyakran megnyeri az MDF-es, a két felvidéki MKP-s és a két erdélyi RMDSZ-es európai parlamenti képviselőt.
Orbán Viktor interjúiban rendszeresen hangsúlyozza, hogy a Fidesz Közép-Európa legerősebb jobbközép pártjává vált. Kétségkívül igaz, hogy a szövetség szervezettségben megelőzi a lengyel Polgári Platformot és a cseh ODS-t, tagsága pedig jóval meghaladja a Mikulás Dzurinda-féle Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióét. Mostanában azonban komoly vetélytárs születik az Európai Néppártban. A Traian Basescu román államelnök népszerűségét kamatoztató Demokrata Párt nemzetközi offenzívába kezdett, s amint Basescu 2004-ben külföldi diplomatáknak többször elmondta: mintának a Fideszt tekinti.
SORSFORDULÓK
- Az 1990-es választásokon a Fidesz 22 mandátumot szerzett.
- 1993-ban a Fidesz eltörölte a tagság korábbi feltételeként szabott 35 éves korhatárt, az elnök Orbán Viktor lett. Az év végén az irányváltást ellenző Fodor Gábor és hívei elhagyták a pártot - a politikus az SZDSZ-ben folytatta.
- Az 1994-es választásokon a párt alig hét százalékot szerzett.
- Az 1995-ös kongresszus a szervezet nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra változtatta.
- Az 1998-as választásokon a Fidesz 28 százalékot szerzett, és kormányt alakított az FKGP-vel és az MDF-fel.
- Bár a 2002-es első fordulóban a Fidesz 41 százalékosra növelte támogatottságát, elveszítette a választásokat.
- 2003-ban a párt a nevét Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatta.
- A 2006-os választásokon a párt - 2002-es eredményét szinte megismételve - ismét vereséget szenvedett.
- A 2008-as népszavazáson a Fidesz bázisánál egymillióval többen, 3,3 millióan mondtak igent a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésére.
A Fidesz elmúlt húsz éve nem csak politikai elemzés tárgya lehet. Adomák, emlékezések a párt nevének kitalálásáról, az október 23-án még/már akkor is suhogó gumibotokról, egy beszéd újraírásáról és az egész pályás letámadásról.
Vita és ötlet
"Én egy kicsit távolról figyeltem a beszélgetést, hogy milyen irányba halad (...). Akkor már két éve tanultam latint a tanárképző főiskolán - mondhatnám passzióból -, és így innen pattant ki a Fidesz szó. Ez egy ötlet volt. A vita során vettem a bátorságot, hogy jelezzem, nekem volna egy javaslatom. És meglett a név, a Fidesz, mint a hit, hűség, becsület, hitelesség jelentésű szó, illetve a fiatal demokrata szövetség szavak mozaikszóvá alkotása." (Interjú Sztilkovics Szávó Fidesz-alapítóval, aki 1988. március 30-án az új ifjúsági tömörülés nevét kitalálta. Bayer Zsolt: A nagy Fidesz-könyv I., Magyar Egyetemi Kiadó, 2006.)
Rohadt fideszesek
"1988. október 27-én (tehát négy nappal október 23. után) Tóth Zoltánt éjjel igazoltatták, majd a személyi igazolványát meg sem nézve felszólították, hogy üljön be a rendőrautóba. Mivel ő ellenállt, mondván, hogy semmit nem csinált, összeverték, kezét hátrabilincselték, és a kocsiba tuszkolták. Az autóban továbbra is brutálisan bántalmazták "meggyilkollak, te rohadt Fideszes" és más hasonló szitkok közepette. A Szalay utcai rendőrkapitányságon megtalálták nála az Emberi Jogok Nyilatkozatának egy példányát. Emiatt újra agyba-főbe verték, miközben azt kiabálták: "az ilyen rohadt Fideszes disznók voltak tüntetni október 23-án". (...) Tóth Zoltán is panaszt tett a Katonai Ügyészségen. Jóllehet, látleletet is csatolt, a Katonai Ügyészség a panaszt elutasította, mivel szerintük bűncselekmény nem történt. (...) A tanúként megidézett verekedős rendőrök összevissza beszéltek, állandóan ellentmondásba keveredtek." (A Fidesz Press 1989. április 13-i számát idézi Bayer Zsolt: A nagy Fidesz-könyv I., Magyar Egyetemi Kiadó, 2006.)
Egy beszéd háttere
"Volt a szövegekért felelős ember. Mégpedig Litván György. Össze is futottunk, megkérdezte, hogy mit fogok mondani. Mondtam neki, hogy ezt csak egyszer lehet előadni, ha most itt elmondom, akkor az holnap nem fog ülni, így inkább - ha lehet - nem mondanék semmit. Bízzon meg bennem. Akkor csak annyit kérdezett, milyen hosszú a beszédem. Mondtam neki, hogy hét oldal. Azt válaszolta, arról szó sem lehet. Mindenkinek van öt perce, s ez két oldalt jelent. (...) Hazamentem Agárdra, mivel akkor a családom ott volt édesapámék hétvégi házában. Nekiültem átgyúrni azt a hét oldalt. Hajnali három körül fejezhettem be. Kiderült, hogy hét oldalból nem lehet kettő csinálni, nem lehet húzogatni. Újra kellett írnom az egészet." (Nagy Imre és társai újratemetésének előkészületeiről Orbán Viktor Kéri László által készített interjúkötetben, Századvég, 1994.)
Egész pályás letámadás
"És végezetül már csak egyetlen mondatot szeretnék mondani itt az elnök úr szavaira. Három éve hallgatok itt egy szakmai hiba felől, amely mindig újra és újra előtűnik, csak nem éreztem olyan fontosnak, hogy szóba hozzam, de három év hosszú idő, talán most érdemes. Az elnök úr, és többször az ellenzéki képviselők is, mindig elmondják, hogy a kormány egész pályás letámadást alkalmaz. Önök is tudják, hogy az egész pályás letámadás a futballból vett kifejezés. És nem várható el mindenkitől, hogy ennek a játéknak a bonyolult kifejezéseit pontosan ismerje, de szeretném elmondani önöknek, hogy az egész pályás letámadás egy védekezési forma." (Orbán Viktor miniszterelnök felszólalása az országgyűlésben, 2001. február 12.)
Kövér László a Fidesz 20 évéről 2008-03-30 09:11 echoTv
A Fidesz ma ugyanazokkal áll szemben, mint 20 évvel ezelőtti megalakulásakor, mert Magyarországot ma is ugyanaz az uralkodó elit tartja fogságban, mint a rendszerváltás előtti években - mondta Kövér László, a párt egyik alapítója, a Fidesz választmányi elnöke, aki az MTI-nek adott interjújában húsz év eredményei és hibái mellett arról is beszélt, hogy szerinte az antikommunizmus a Fidesz legstabilabb jellemvonása 1988 óta.
Kövér László 1988. március 30-án 36 másik értelmiségi fiatallal alapította meg a Fiatal Demokraták Szövetségét a budapesti Bibó István szakkollégiumban.
A politikus szerint a megalakuláskor a Fidesz nem akart más lenni, mint a már lazuló egypártrendszer struktúráját tovább feszegető alternatíva a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel szemben.
"Akkor még nem akartunk semmi többet, nem képzeltük el, hogy mi lesz a Fidesszel öt év múlva, húsz év múlva meg pláne, csak azt akartuk, hogy elismerje az akkori hatalom a jogunkat arra, hogy szabadon szervezkedhessünk" - fogalmazott Kövér László. Szerinte a Fidesz "nagy tette" abban rejlik, hogy jogi személyiségre igényt tartó szervezet formájában elsőként alakult meg az ellenzéki csoportosulások közül.
Szerinte a mai és az akkori politikai viszonyok között a sajnálatos hasonlóságot az adja, hogy a Fidesz ugyanazokkal áll szemben, még személyükben is, akikkel 1988-ban. "Akkor Gyurcsány Ferenc, Szilvásy György, Kiss Péter és mások jelentették a monopolhelyzetben lévő politikai elitet az ifjúsági szférában, akiknek az uralmát meg akartuk törni" - mondta a politikus, megjegyezve, hogy az akkori KISZ-vezérek közül volt, aki a Fidesz megalakulásának éjszakáján meg is jelent a Bibó kollégiumban, hogy a hatalom nemtetszését tolmácsolja.
Kövér László ugyanakkor kijelentette: "A hasonlóság a személyeken kívül a lényegben van, valójában ugyanaz az uralkodó elit tartja ma túszként fogságban a Magyarországot, mint amelyik 1988-ban, 1989-ben, 1990-ben".
Szerinte a módszereik is meghökkentően hasonlóak, hiszen 2006. október 23-hoz hasonló "rendőrattakra" csak a Kádár-rendszer utolsó éveiben volt példa, emellett a mostani politikai garnitúra szinte "kísértetiesen megismételte az 1985 és 1990 között elkövetett bűnöket", vagyis az államadósság irdatlan méretűre növelésével tette tönkre az ország gazdaságát.
Az akkori és a mostani helyzet közti különbségről Kövér László azt mondta, a rendszerváltás előtt a hatalomnak minden jogi eszköze megvolt, hogy eltapossa a vele szemben álló véleményeket, és tönkretegye a gazdaságot, most viszont Gyurcsány Ferencnek törvényt kellett sértenie, hogy ezt megtegye.
Szintén különbség - folytatta - hogy ma már van többpártrendszerű demokrácia, pro forma megvan a demokratikus ellenőrzés lehetősége a parlament számára, sajtószabadság van, és miután a polgári oldal környékén is kiépült egyfajta sajtóinfrastruktúra, még az erőfölénnyel sem lehet úgy visszaélni, mint akár 5-10 évvel ezelőtt.
Kövér László a 20 év alatt a Fidesz legstabilabban meglévő jellemvonásának az antikommunizmust nevezte, ami szerinte nem egy társadalmi csoporttal vagy "a kommunistákkal" szembeni érzelmi szembenállás, hanem annak "a rendszernek" az elutasítása, ami 1990 előtt 50 éven keresztül uralta és tette tönkre az országot gazdaságilag és szellemileg.
Szerinte Magyarország 20 éve azzal a problémával küszködik, hogyan lesz a masszává gyúrt szocialista társadalomból olyan nyugati országokra hasonlító berendezkedés, ahol a szorgalmából gyarapodni tudó középosztály adja a társadalom többségét, nem pedig a mindennapi megélhetéséért küszködő milliók.
A Fidesz szervezetében, szavazóbázisában bekövetkezett változásokról Kövér László azt mondta, a Fidesz a 37 alapítóból kiindulva, az 1998-2000. körüli 7-8 ezres tagság után, mára Közép-Európa legerősebb néppártjává vált, amely 1.100 településen van jelen, több mint 37 ezer taggal.
Mint mondta, a szavazóbázis a Fidesszel együtt öregedett, azonban a fiatalok körében a mai napig felülreprezentált a párt, ami azt is jelenti, hogy a Fidesz a jövő pártja tudott maradni.
Kövér László fontosnak nevezte a polgári körök megalakulását, mert szerinte enélkül a Fidesz 2002 óta talán a jelentéktelenségbe süllyedt volna. Mint mondta, a polgári körök legheroikusabb időszaka a 2002-es választások utáni 1-2 év volt, aztán egyfajta "apály" következett, de csak látszólagosan, mert közülük sokan beléptek a Fideszbe. Bár a belépések előtti tagság így kisebbségben van, de szerinte ez csak elenyésző számú és jelentéktelen konfliktust okozott.
A Fidesz 20 éve sikertörténet, akkor is, ha közben számos kudarc érte a pártot, mert a sikerek sok esetben a kudarcok túlélésében és ebből kiindulva a megújulás képességében fogalmazhatók meg.
Úgy vélte, hogy a megalakulás óta sok hibát követtek el, de olyat, "ami miatt halálukig szégyellniük kellene magukat", talán nem követtek el. Szerinte hiba volt, hogy 1990 és 1992 között nagyobb károkat okoztak a polgári oldal ellenzékeként, mint amennyit szabad lett volna, és több konkrét ügyben is rossz álláspontot foglaltak el, így például ma már megszavaznák az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényt, más lenne a véleményük a kárpótlásról, még akkor is, ha korábbi kritikájuk sok mindenben beigazolódott.
Szerinte a Fidesz-kormány idején az építkezéshez szükséges elszántság mellé "nem ártott volna némi szerénység, óvatosság és alázat", és az is hiba volt, hogy 2002 előtt leírták az MSZP-t, mint egy megújulásra képtelen struktúrát.
Kövér László a Fidesz jövőjéről azt mondta: legoptimistább reményei szerint öt év múlva a Fidesz harmadik kormányzati ciklusának elején lesz, vagyis előrehozott választásokon nyer még egy éven belül, és Magyarország újbóli emelkedő pályára állítását eredményező sikeres négy év után ismét felhatalmazást kap a kormányzásra.
Forrás: MTI
