Izrael politikájának bírálata még nem antiszemitizmus liganet.hu (Nemzeti Hírháló) 2008.01.10.
KOLLÉGÁNK PERT NYERT A NAFTALI KRAUS KÖNYVÉT MEGJELENTETŐ POLGART KIADÓ ELLEN
Hering József kollégánk 2007. november 13-án jogerősen pert nyert a Naftali Kraus izraeli rabbi, újságíró és közíró Az áldozat visszatér... című könyvét Magyarországon megjelentető PolgArt Könyvkiadó Kft. ellen. A bíróság a kiadót Hering Józsefnek 1 200 000 forint összegű, nem vagyoni kártérítés, illetve 133 200 forint összegű perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
A Fővárosi Ítélőtábla a Kizmanné dr. Oszkó Marianne vezette bírói tanácsa a Fővárosi Bíróság korábbi, elsőfokú ítéletét minden pontban helybenhagyva megállapította, hogy az alperes PolgArt Könyvkiadó Kft. Naftali Kraus könyvének kiadásával megsértette Hering Józsefnek a személyes adatvédelemhez és a jó hírnévhez való személyiségi jogát. A bírósági ítélet szerint Naftali Kraus azzal is megsértette kollégánk jó hírnevét, hogy a könyv több helyén antiszemitának, sőt üldözési mániában szenvedő paranoidnak nevezi. Igen, a recept ismerős. Ha kényelmetlen egy újságíró vagy bárki más bírálata, akkor azt le kell járatni erkölcsileg, antiszemitának kell bélyegezni, hiteltelenné kell tenni, hogy ne higgyék el neki azt, amit ír, majd hogy teljes legyen a kép, egzisztenciálisan is tönkre kell tenni. Kizmanné dr. Oszkó Marianne a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének megindokolásakor többek között kijelentette: "A bíróság a felperes által nehezményezett állítások szövegkörnyezetét is megvizsgálta. S az újságírónak mint közszereplőnek valóban többet kell eltűrnie, mint másoknak, de csak akkor, ha a kifejezések objektív alappal rendelkeznek" - jelentette ki a bírói tanács elnöke, majd így folytatta: "Az antiszemitizmus vádja esetében bizonyítani kell az állítás valóságát. Az antiszemita kifejezés a mai közéletben az egyik legsértőbb állításnak számít, és kárt okoz" - indokolta meg az ítéletet Kizmanné dr. Oszkó Marianne.
Megjegyezzük, hogy Hering József csak a mostanában zsidó és cionista öntudatra ébredt honfitársaink helyett is tizenegy esztendőt húzott le az izraeli hadseregben, s Kraus és mások gyűlöletét pedig azért vívta ki, mert újságíróként bírálja Izrael megszálló politikáját és egyes hazai zsidó személyek nem éppen magyarbarát megnyilvánulásait. De ez még nem antiszemitizmus, amit a mostani bírósági ítélet is egyértelműen megerősít. A kollégánk által perelt Az áldozat visszatér... című könyvében Naftali Kraus ezenkívül felvonultatja a népek és a vallások közötti gyűlöletkeltésre alkalmas rasszizmus, idegengyűlölet és az intolarencia egész kelléktárát. Kraus a magyar színjátszás egyik legendáját, Muráti Lilit lefasisztázza, Chrudinák Alajost, Lovas Istvánt és még sok más személyt leantiszemitáz, majd leszögezi, hogy: "A magyar-zsidó vegyes házasság olyan mocsár és hínár, ami még a holokausztnál is rosszabb a zsidó népre nézve" - írja az izraeli szerző. De hát mi ez, ha nem a náci ideológia judaista változata? Novák Attilán és Ungvári Tamáson (mindketten nyíltan vállalják zsidóságukat) kívül miért nem tiltakoztak, emelték fel szavukat az ilyen, magyart és zsidót egyaránt sértő és megalázó rasszista kijelentés ellen a hazai zsidóság politikai és társadalmi vezetői?
Az egyértelműen bántó és rasszista kitételeket tartalmazó könyv kipellengérezése helyett annak szerzőjét ünnepelték az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen, s dr. Haraszti György, az intézmény tanszékvezető professzora, Kraus könyvének felelős kiadója pedig bírósági tanúvallomásával igyekezett alátámasztani az izraeli szerző állításainak az igazát. Dr. Egri Oszkár, ugyancsak a rabbiképző címzetes főiskolai docense, a Mazsihisz szóvivője és jogi képviselője ügyvédként vállalt szerepet a perben. Nem mellékes tény az sem, hogy a per tárgyát képező könyvében, valamint az izraeli héber nyelvű sajtóban rasszista és kirekesztő nézeteinek hangot adó Naftali Kraus az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem honlapján az Izrael és a zsidó világ hírei című rovat szerkesztője.
Ungvári Tamás az Élet és Irodalomban megjelent írásában Naftali Kraust "egy fundamentalista zsidó szekta inkvizítorának" nevezi, aki "a vegyes házasságokat a holokausztnál is nagyobb bűnnek tartja, és minden asszimilációt árulásként ítél meg". S azt meg mi tesszük hozzá Ungvári Tamás szavaihoz, hogy ezzel Naftali Kraus is tökéletesen tisztában van, hiszen könyvének 20. oldalán félreérthetetlenül leszögezi: "A nürnbergi törvények tiltották azt, amit a Tóra tilt - a vegyes házasságot." Egy esztendővel ezelőtt az egyik legnagyobb héber nyelvű izraeli napilapban, a Jediot Áháronotban - igaz, hogy olvasói véleményeket megjelenítve - a "magyarok trágyaemberek" volt az egyik olyan kifejezés, amellyel megtisztelték népünket a Szentföldön. De akárcsak most, a Kraus-per és a Peresz-beszéd nyilvánosságra kerülésekor, akkor is mindenki lapított és hallgatott a hazai politika és a sajtó berkeiben. S a végén a tiltakozás - vagy netán a bocsánatkérés - helyett inkább a gyalázkodó szövegek magyarra fordítóját, Hering Józsefet vették fel ismét a legveszedelmesebb antiszemiták listájára. Csintalan Sándor pedig nemes eleganciával leőspatkányozta az ellenzékiként ismert Hír TV-ben. Csupán azért, mert lefordította és közzétette azt, amit a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda jeruzsálemi tudósítójának, Shiri Zsuzsának kellett volna...
Hering József kollégánk a Fővárosi Ítélőtábla döntésével tehát megnyerte a három esztendőn keresztül húzódott pert a Naftali Kraus könyvét megjelentető PolgArt Könyvkiadó Kft. ellen. De ezzel az ítélettel a mi fura magyarországi világunkban a becsületét már soha nem nyerheti vissza, külpolitikai és egyéb ismeretei ellenére az úgynevezett nemzeti sajtó sem meri alkalmazni, hiszen rásütötték az antiszemitizmus billogát.
Wass Albert írja az Így bélyegeztek antiszemitává című visszaemlékezésében, amelyben Amerika nevét csak be kell helyettesítenünk a hazánkéval: "Mert akár hiszi, akár nem: itt vannak a kezünkben a zsidó vállalatok, a sajtó, a televízió. Amerika azt lát, amit mi akarunk, hogy lásson, azt hall, amit mi akarunk, hogy halljon, és azt olvas, amit mi akarunk, hogy olvasson" - idézi fel Wass Albert a Kolozsvárról elindult és a The New York Times-nál szép karriert befutott Havas Emilt, akinek egyes hittestvérei a nagy erdélyi írót haló porában is antiszemitának tartják. Wass Albert összegezésként leírja: "Az antiszemita jelző nagy erő itt, Amerikában, azt beismerem. Nagyon nehéz küzdeni ellene."
De küzdeni kell ellene - ha nem vagy antiszemita. Szállj szembe minden igaztalan megbélyegzéssel! Voltam Romániában bozgor, a háború után áttelepülve szoros talpú román lettem az iskolatársaimnál. Később pofámba vágták hogy nem vagyok KISZ-tag és párttag. A hetvenes években, midőn a televízióhoz kerültem, egyik nagyfőnököm (nemrég halt meg) csalódottan mondta, hogy kár, hogy nem vagyok zsidó, csak egy bolond székely. Akkortájt ki is nyomtatták az Új Írásban, hogy vigyázzanak a székely Brádyval, mert nyolc zsidóval felér. Mindezt csak azért, mert nem hagytam magam. Így hamar felmondtam a Magyar Televíziónak, s csak külsősként dolgoztam tovább. Történelmünk szembeszállások és vereségek sorozata. Semmiféle népet nem tudok utálni. A románokat sem, pedig Hora és Kloska, később Avram Iancu irtották a híres birtokos és aranybánya-tulajdonos őseimet. (Úgy tudom, famíliám történetéről könyv készül Kolozsváron.) Mint ahogy zsidó barátaim is vannak. Tőlük tanultam a "pénzforgatást". Mert ok ehhez nagyon értenek. Így tudtam elindítani a Kaput 2500 forinttal a zsebemben - húsz évvel ezelőtt. Hoffman, Schwartz és László Károly uraknak sok-sok jó tanácsát megfogadtam... ok is tudták, hogy nem vagyok antiszemita. Annak ellenére, hogy nem viselem el önös érdekeik mindenek fölé való helyezését, amit néha arcátlanul, lenéző módon, agresszívan próbálnak érvényesíteni. A Kaput többször beperelték igaztalan váddal. Minden pert megnyertünk, mert tényleg nem vagyunk antiszemiták. Ezért biztattam kollegámat a bírósági procedúrára, és vállaltam, hogy a bírói pulpitus előtt tanúskodom... a félelmetes megbélyegzés ellen... s lám, sikerült. Ezért is mondom, ne hagyjuk magunkat, ha igazunk van. Ha képedbe vágják az antiszemitizmus kesztyűjét, ne sértődj meg, ne légy dühös. Vedd csak fel azt a kesztyűt, és az arculdobódnak add el jó áron... Mi is ezt csináltuk.
BRÁDY ZOLTÁN KAPU - FŐSZERKESZTŐ
