Magyar csiga letta pannon pumából 2007.12.15. blikk
Magyar csiga letta pannon pumából. Milyen ma a gazdaság? Elébb csak döglődött a pannon puma, ám mára már végkép kimúlt, és leginkább magyar csigához hasonlít. A gazdaság csak araszol. Már Románia és Bulgária is elvágtat mellettünk, hogy a balti államokról már szót se ejtsünk. Tudja egyáltalán valaki, hol a kiút, mit kellene tenni?
BUDAPEST Kóka János volt gazdasági miniszter még 2005 őszén a jól hangzó pannon puma hasonlatot használta a hazai gazdaság szárnyalására. A szlogent azóta számtalanszor a fejéhez vágták, hisz a fejlődés üteme a Gyurcsány-csomag tavalyi bevezetése óta csigatempóra váltott. Csak szájtátva figyelhetjük a balti államok vagy épp Szlovákia, sőt Románia és Bulgária 6-8-10%-os szárnyalását, és a pár évvel ezelőtti hazai 4-5%-okra is csak vágyakozhatunk. Európában leghátul kullogunk. Tudja valaki, hogy miért, és hogy miként lehetne vágtatásra bírni a magyar csigát? Szerintem az az adóteher, ami a vállalkozókat ma sújtja, egyedülálló Európában fejtette ki a Blikknek az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor. Egyelőre látom az egyensúlyt javulni a költségvetésben, egyetlen dolgot viszont nem lehet látni: mitől indul be a gazdasági növekedés a következő években? adott egyszerre dicsérő és borúlátó véleményt Csányi. Márpedig növekedés nélkül nincs kiút nyilatkozta Chikán Attila, az Antall-kabinet hajdani gazdasági minisztere, kritizálva azt a kettősséget, hogy egyszerre van jelen az állami túlköltekezés és a szűkösség. Egyik utódja, Csillag István adófronton látná a kitörés lehetőségét. Az egykulcsos adórendszert kellene bevezetni, ez szerintem elengedhetetlen magyarázta lapunknak Csillag, hozzátéve, hogy határozott lépésekkel akár másfél év elegendő lenne a rendrakáshoz. Az adókat okolta Matolcsy György korábbi gazdasági miniszter is. Az adórendszer megérett a gyökeres változtatásra, a munkát terhelő adókat és a tbjárulékot is csökkenteni kellene vélte a szakember. Szerinte járulékcsökkentésekkel és a feketemunka visszaszorításával lehetne újra pezsgést hozni a gazdaságba. Jövőre egy fokkal talán jobb lesz, hisz az ideinél csak jobb jöhet. De a többi szakértőhöz hasonlóan inkább 2009re várom, hogy végre megmozdul valami elemzett a Blikknek Bod Péter Ákos.
Hajléktalanok életébe kerülhet a fővárosi megszorítás 2007. december 14. 11:11 MNO
2006-ról 2007-re a Fővárosi Közgyűlés 300 millió forinttal csökkentette a hajléktalanok ellátására szolgáló pénzt. Tekintettel arra, hogy egyéb állami és pályázati források is beszűkültek, idén összességében 25 százalékkal, tehát mintegy 600 millió forinttal kevesebb jut a budapesti hajléktalanok ellátására, mint tavaly. Ez, ha a tél kemény lesz, életekbe kerülhet. A hajléktalanok sátrakban történő téli elhelyezésének embertelen terve miatt lemondott Vecsei Miklós hajléktalanügyi kormánybiztos.
A tényleges hajléktalanok 20 százaléka az árvaházakból kikerült nincstelen fiatal, 40 százaléka pedig elvált és a lakásából kisemmizett középkorú férfi. A hajléktalan éjszakára is csak szükségmenhelyre húzódik. Kozma atya, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője szerint a budapesti hajléktalanok életének várható hossza az utcára kerülésük után másfél-két év. Egy 2007 februárjában végrehajtott éjszakai számlálás hatezer főt talált a budapesti utcán, ugyanakkor a nagy hideg elől különféle szállásokra és szükségmenhelyekre húzódottakkal együtt a számuk országosan mintegy 38 000-re tehető. Ezeknek az embereknek a nagyobb része Budapesten él.
A budapesti hajléktalanok számának másfél évtizede tapasztalt növekedése a munkásszállók megszűnésére és a bérlakások számának drasztikus csökkenésére vezethető vissza. Az azóta felszámolt munkásszállók a kilencvenes évek elejéig mintegy 100 000 embernek adtak otthont. Az önkormányzati bérlakások aránya a mai Magyarországon 3 százalék, míg az EU hasonló éghajlatú országaiban 20-35. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lakásfenntartási támogatások az EU fenti országaiban az ottani GDP 1 százalékára rúgnak, Magyarországon mindössze az itteni GDP 2-3 ezrelékére tehetők. Az ország lakosságának tágabb értelemben vett általános elszegényedésére utal, hogy a bármiféle megtakarítással rendelkezők aránya az utóbbi néhány évben 38 százalékról 28 százalékra csökkent.
Közkeletű hiedelem, hogy Magyarországon a hajléktalanság nagyrészt alkoholprobléma. Az ellátóhelyeken készült fölmérések ezt cáfolják, az utcakép ugyanakkor alátámasztja a fenti vélekedést. Nagy eredmény, hogy a gyakran ittas és szinte mindig beteg hajléktalanokat Budapesten négy korszerű, éjjel-nappal szolgálatban lévő esetkocsi juttatja viszonylagos biztonságba. Minden megyében működik ilyen speciális mentőszolgálat, amelynek bevezetése óta jelentősen csökkent a fagyhalálban elhunyt hajléktalanok száma.
A hajléktalanhelyzet megoldása lehetne az angliai és németországi példa, melynek értelmében kurzusokon tanítják élni a hajléktalanokat: rendszeres tanfolyamokat szerveznek elemi ügyintézési és életmódgyakorlatokkal, ahol a hajléktalanok elsajátíthatják egy kérvény kitöltésének módját éppen úgy, mint a havi jövedelem beosztásának fortélyait vagy az elemi higiéniai tudnivalókat.
Mindezek a tényleges regenerációt szolgáló segítőprogramok manapság azonban el sem indulhatnak Magyarországon, hiszen a főváros költségvetésének a szabad demokrataszocialista városvezetés általi beszűkítése a hajléktalanok elemi ellátását is veszélyezteti.
(Budapest Analyses)
