Patyomkin-ország forrás: api01.extra.hu 2007.október 08.
Mottó : "Gyurcsány Ferenc életében csak egyszer mondott igazat : amikor beismerte, hogy hazudik ..." ( Pett, Blikk.hu )
Bevallom, az utóbbi időben egyre ritkábban néztem bizonyos TV-adók hírműsorait.
( A kormányszóvivői tájékoztatókat még annyira sem ) Az emberek szerencsére nem egyformák, ki jobban - én valószínűleg kevésbé tűröm a szellemi mazoizmust. No persze, ha az ember maga mögött hagyott már néhány évtizedet, kevésbé vevő a politikai bóvlira, és nem díjazza ha megpróbálják hülyének nézni.
Tudom, a pénz hatalmas úr. Már hogyne érteném, hogy jó áron még az irracionális néphülyítés is könnyedén megvásárolható ( elegendő a betegesen torzult magyarországi "közszolgálati" médiák tevékenységére gondolni ), hiszen a politikailag tájékozatlan tömegek befolyásolása is üzletté vált az utóbbi években. Persze nem elegendő a hatalmat ( a józan észt is megcsúfoló ), nyilvánvaló hazugságkampánnyal megszerezni, az így prolongált szociálliberális patyomkin-paravánt valahogyan továbbra is fenn kell tartani. De az igazság elhallgatásának és/vagy a hazugságok további szajkózásának is vannak ésszerű korlátai, ebből következően a virtuális valóság propagálásának is egyre magasabb az ára - lásd a kormánypropagandára
( közpénzből ) előirányzott súlyos milliárdokat.
Persze naivítás lenne azt gondolni, hogy felülkerekedik végre a józan ész, és a "prostituálódott közmédiák" felhagynak végre a morálisan megsemmisült kormány és kormánypártok elvtelen támogatásával. Inkább ellenkezőleg, mert ennek a kurzusnak a bukása esetén a felelősségben is osztozkodniuk kell majd. Régi vesszőparipám, de igaz : a hazugsághoz legalább két ember kell. Egy aki mondja, egy másik aki elhiszi. De a legnagyobb felelőssége mégiscsak annak a züllött, kollaboráns közegnek van, amelyik nem csak hogy közvetíti, hanem "magasabb érdekből" szándékosan eltorzítja, felerősíti, magyarázza vagy ( a legundorítóbb módon ) egyenesen megideológizálja a nyilvánvaló hazugságot. Ennek retorikai csúcsa kétségtelenűl a balatonöszödi böszme-beszéd "szenvedélyes igazságbeszéddé" konvertálása volt, de még ennél is károsabb az apró, sokszor jelentéktelennek tetsző napi hírek és információk elferdítésének és/vagy csúsztatásának kialakult ellenszenves gyakorlata.
Napjainkban, amikor a média már-már önálló hatalmi ágnak tekinthető, annak normális működése minden egészséges ( és felvilágosult ) társadalom számára elsődleges érdek. Mert a sajtónyilvánosság csak egy, a kor szinvonalának megfelelő eszköz, amelyet pozitív célra éppúgy lehet használni, mint manipulatív tudatformálásra. A közszolgálati médiának ezért tartózkodnia kell(ene) az egyoldalú tájékoztatástól, a korrupt politikai elfogultságról már nem is beszélve. Erre a célra ugyanis már rég létrejöttek azok a médiaipari magántársaságok, amelyek hol nyíltan, némelyek szemérmesen titkolva - de pontosan beazonosítható (párt)ideológia mentén működnek, és hirdetik a "tuti barót".
Sajnos (?) az átlagemberek döntő hányada kizárólag a súlyosan deformálódott "közszolgálati médiából" tájékozódik, ezáltal sohasem lesz képes önálló értékítéletre - ráadásul hiányos intellektusa okán, hajlamos még a legbornírtabb hazugságoknak is hitelt adni. És túl könnyen felejt - különösen, ha szelektíven súlykolják fejébe a központi verdiktet.
A tavaly áprilisi választás ékesen bebizonyította, hogy a szociálliberális agymosás továbbra is eredményesen működik, pedig már akkor is tengernyi ok lett volna a "baloldali" kormány leváltására.
Elegendő türelmesen végigböngészni a Medgyesy-Gyurcsány-féle első kurzus betartatlan ígéreteit, a különféle adó, ár és illeték-emeléseket, az egyéb húsbavágó megszorításokat ( a "dupla családi pótlék" típusú primitív átverésekről már nem is beszélve ), és mélyen elgondolkozhatunk a hiszékeny ostobaságon. Különösebb részletezés nélkül is tudjuk, mi és hogyan történt - gondolkodó emberként mégis nehéz megérteni, hogy a zsebükre amúgy roppant érzékeny magyarok miért nem vették észre, hogy a színes óriásplakátokon propagált "jólét és fejlődés" köszönő viszonyban sincs a mindennapok sanyarú valóságával. A fentieket figyelembe véve
( mit is tagadjam ), csábít az alkalom, hogy cinikusan kárörvendjek becsapott honfitársaim személyes tragédiájáin, mégsem teszem.
A keserű leckét most maguktól is megtanulják, jobb későn mint soha.
A lakájmédia keveset változott, az átlagember annál inkább. Amiről eddig azt gondolta, hogy ilyen borzalmak csak ( mindig ) másokkal fordulhatnak elő, azok a negatív dolgok lassacskán belopództak a mindennapok félelmei közé. Hárommillió ember számára rémálommá vált a holnap bizonytalansága, miközben napról-napra apad a családi tartalék, ezzel párhuzamosan meredeken nő a kilátástalanság és a nyomor. Szomorú dolog látni és hallani az emberi tragédiák sokaságát, pedig ez még csak a kezdet. A lejtőnek még egyáltalán nem vagyunk az alján, hiszen a Gyurcsány vezette kurvára "baloldali és igazságos" kormányzatnak halvány lila fingja sincs arról
( igaz, eddig sem volt ), hogyan a bánatba lehetne megállítani a társadalom rohamos amortizációját. Az ő pénzalapú, neoliberális "ideológiájuk" mentén egyébként semmiképpen.
Lelke rajta, aki ezek után még mindig a "haladó baloldal"-tól várja a megváltó csodát, évtizedek óta persze mindhiába. A bolsevik-kommunista káderek legjava ( az egykori kiszes társulat még erről a trágyadombról származik ) - "köszönhetően a "nagy elődök" tanításainak - ma is kiválóan érti a legsötétebb hatami praktikákat, de látjuk - kormányra kerülve ( demokratikus viszonyok között különösen ) már képtelen a köz javára ( is ) hasznosan tevékenykedni. Pontosan ebből a mentalításból következnek az olyan politikai amorfítások, mint a parlamenti ellenzék permanens vegzálása, a független intézmények jogainak és önállóságának csorbítása, vagy a demokratikus szabadságjogok - esetenként kirívóan durva - korlátozása. Összefoglalva : egyfelől kiválóan értenek a hatalom ( bármi áron történő ) megszerzéséhez, de azzal a köz javára élni nem, illetve csak visszaélni tudnak.
A hatalom édes, de a kormányzás nyűg ...
A fentiek tükrében talán még elszomorítóbb, hogy a 2002-óta tartó mélyrepülésnek egyáltalán nem volt társadalmi következménye, és még napjainkban is milliós rajongótáborral rendelkezik a muskátliherélő bájgúnár. Persze bármennyire nem akarunk tudomást venni róla, létezik egy másik világ, a miénktől eltérő értékrenddel, amelynek hívei nemcsak kategórikusan elutasítják a mi világnézetünket, de a társadalmi-gazdasági problémák okát is az ellezékben látják. Elfogadom, csak nem értem meg. Ráadásul sokan voltak, és elegen.
Na erre mondom én cinikusan, hogy egy ilyen idióta ország megérdemli a sorsát ...
Nem kérdezni, megsemmisíteni !
Pokorni Zoltán nem a szívem csücske, ráadásul olyasmit talált nyilatkozni, ami még a laikusok számára is nyilvánvaló tény. Elég csak a vízóra állását telefonon bejelenteni, esetleg az internetes szolgáltatóval kommunikálni ( a szolgátatók nem is csinálnak titkot belőle ), a beszélgetések szinte mindenütt rögzítésre kerülnek. Ez alól talán még a Szilvásy György elvtárs felügyelte titokminisztérium sem kivétel. Ettől még senki sem gondolja, hogy őt bárki lehallgatná. A titkos és konspiratív lehallgatás ugyanis egy másik kategória.
Jellemző, hogy a "közszolgálati" híradók azonnal a "Fidesz bűnös gyakorlatával" kezdtek el foglalkozni ( egy, a brókerbotrányból megismert - Tóth Károly nevű szocialista gecihuszár máris egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását
szorgalmazza ), a mondanivaló lényegéről persze tudomást sem véve.
Mindeközben - a közpénzek lenyúlásának szocialista maffiamódszerének ellensúlyozására ( elbagatellizálására ) - lázasan kutatnak a (rég)múltban, csakhogy a gyászos emlékű Keller-hivatal többszörösen lerágott (gumi)csontjain kívűl aligha találnak valamit. "Becsületükre" legyen mondva, legalább megpróbálják ...
Természetesen, mondhatnánk viccesen. De könyörgöm : kinek van még itt kedve viccelődni ?
Magyarországon "liberálisan" szabad a sajtó, a figyelemelterelés és a szerecsen-mosdatás a napi gyakorlat része, még mindig a tőrölmetszett bolsevik recept alapján. Mert posztkommunista diktatúra volt, van és sajnos még sokáig lesz. Ugye emlékeznek még, a hazugsághoz legalább két ember kell, és ehhez ( egyenlőre ) minden objektív feltétel adott.
Hiába, Magyarországon alig van új a nap alatt ...
