"Gyurcsány Ferenc lélekben még mindig kamasz"2007. július 13. 0:02 Magyar Nemzet
A kormányfő viselkedése szakemberek szemével
Egy elmekórtani "távdiagnózis" felállítása sem az etikai, sem a szakmai követelményeknek nem felel meg - így nyilatkozott lapunknak mindkét szakember, akiket a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elmeállapotát firtató ellenzéki felvetés kapcsán kérdeztünk meg. Kardos Ilona pszichiáter azonban hozzátette azt is: a miniszterelnök megnyilvánulásai, személyes, közzétett vallomásai alapján az állapítható meg, az aggodalomra legalábbis "jó okunk van". Münnich Iván agressziókutató viszont azt hangsúlyozta: nem is az a legfontosabb kérdés, hogy esetében valóban betegségről van-e szó, hanem az, hogy szerepéből kifolyólag viselkedésének komoly társadalmi, társadalomlélektani hatásai vannak és voltak.
Kardos Ilona: 1976-ban szerzett diplomát a SOTE általános orvosi szakán felnőttpszichiátriából, neurológiából és gyermekpszichiátriából tett szakvizsgát. Több mint harminc éve folytat klinikai gyakorlatot. Kutatási területe a fejlődéspatológia, a korai fejlődési zavarok témájában számos rangos folyóiratban publikált jelentős, szakmai, szakmai-politikai vitát kiváltó tanulmányokat. A gyermekvédelem terén tíz évig konzulensi munkát végzett.
Münnich Iván: 1967-ben szerzett klinikus pszichológus diplomát az ELTE-n. Egyetemi évei alatt az Eötvös József Szakkollégium tagja volt. A Országos Kriminológiai Intézet bűnözéskutatási osztályának kutatója, disszertációját 1971-ben védte meg, 1984-ben úgynevezett klinikus szakpszichológusi diplomát és minősítést kapott. A PhD-fokozatot 1995-ben nyerte el. 1980-ban a cambridge-i Darwin College örökös tagjának választotta. A Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület elnöke, az európai jogi és pszichológiai társaság elnökségi tagja, a Magyar Pszichológiai Társaság főtitkára, az Igazságügyi Pszichológiai Bizottság tagja. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
Már az is beszédes, hogy a miniszterelnök mennyire szívesen szerepel a médiában - véli Kardos Ilona. Ahogy mondja, a nyilvánosságnak tán nincs is olyan szelete, ahol ne bukkanna fel, tulajdonképpen egy végtelenített kampány - azaz folyamatos hadiállapot - főszereplőjeként. Holott győzött, de mintha ezt maga sem hinné el magának - egyfolytában harcol. Önálló írásokkal jelentkezik a napisajtóban, könyvet publikál, könyvet írnak róla, blogol, a képernyőről vagy személyes országjárásai alkalmával "szól a népéhez", jelen van a bulvársajtóban is. Igyekszik minden szinten folyamatosan exponálni magát, így aki akarja, nemcsak politikai elképzeléseiről, de saját vallomásai, viselkedése alapján személyiségéről is képet alkothat, éppen személyes közlései nyomán. Az elszólások vagy éppen a kimondottan PR-szándékú, esetleg "álintim" személyes megnyilvánulások mozaikkockái, ha nem is teljesen pontos portrét adnak ki, de egy hozzáértő az arcképvázlat hiteles fő vonalait képes megrajzolni - véli a pszichiáter.
Mint feleleveníti: a még a Friderikusz Sándor vezette A szólás szabadságában a miniszterelnök mosolyogva arról beszélt, hogy gyermekkorában logopédiára azaz a beszédzavarok kezelésével foglalkozó szakrendelésre - utalták be, de édesanyja tévedésből az ortopédiára vitte el, ahol a csontrendszer deformitását - mint például a lúdtalp vagy a gerincferdülés - kezelik. Ezután a logopédiát nem erőltették tovább: Gyurcsány Ferenc tehát nem kapott segítséget nyilvánvalóan meglévő problémái leküzdéséhez: - Közismert, hogy egy gyermeket főként a Kádár-rendszer alatt akkor utaltak logopédushoz, ha az iskolában komoly készségzavarokra utaló tüneteket észlelnek. A vizsgálatok zöménél ma is több tanulási iskolai készségzavar együttes jelenléte derül ki végül. Leggyakrabban diszlexia, diszgráfia, a térbeli tájékozódás zavara, a sorrendiség megállapításának gyengesége, a beszédzavar és a szövegértés nehézsége kombinálódik. Gyakran figyelhető meg a hiperaktív magatartászavar, figyelemzavar - mutat rá Kardos Ilona.
A miniszterelnök maga is kijelentette: hiperaktív gyermek volt. Ahogyan beszámolt arról is, hogy a középiskolában összeütközésbe került egy tanárral, ezért eltanácsolták az intézményből. A jelenlegi miniszterelnök vallomása szerint az összetűzés oka az volt, hogy a tanára igazságtalan volt vele, és ezt ő nem hagyta annyiban. A pszichiáter felhívta a figyelmet arra: a részletek beható ismerete nélkül is annyi mindenképpen elmondható, a készségzavaros gyermekek a serdülés idején gyakran produkálnak magatartászavarról tanúskodó tüneteket, például olyan értelemben, hogy nem képesek koruknak megfelelő érettséggel kezelni a társas helyzeteket. Indulati labilitásuk, lobbanékonyságuk miatt könnyen kerülnek "oppozícióba" környezetükkel, a kereteket, a szabályokat nem képesek megbízhatóan tartani. A korukban elvárható "megküzdési stratégia" nem vagy hiányosan működik.
Kardos Ilona szerint a miniszterelnök saját elmondása alapján erősen vélelmezhető, hogy a gyermekkori kezeletlen mentális problémák a felnőttkorba átnyúló negatív hatással bírnak. Annál is inkább, minthogy az ilyen típusú zavarok 6-8 éves korban még "hozzáférhetők", fejlesztéssel javíthatók: később már egyre kevesebb erre az esély. Az viszont köztudott: a miniszterelnököt nem kezelték gyermekkorában.
- A miniszterelnök öntudatos hazudozása, a dac, az önmagával szembeni súlyos kritikátlanság nem egy 45 éves férfi érett személyiségére vallanak, sokkal inkább egy jelenleg is hiperaktív maradványtünetekkel küszködő, lélekben még mindig a kamasz szintjén létező férfi képét rajzolják fel - mondja a pszichiáter. Ahogy fogalmaz, a készségzavaros gyerekek éretlenségének oka, hogy személyiségük fejlődése folyamatosan különféle mentális és érzelmi deficitek mentén zajlik.
Az infantilizmus - ami az érzelmek koordinálatlanságát és túlsúlyát jelenti az ész, azaz a ráció rovására - a miniszterelnök megnyilvánulásaiban is nyomon követhető. A fejlődési zavar hipotézisére utaló példaként sorolja Gyurcsány azon megnyilvánulásait, amelyek nyilvánvalóvá teszik, milyen gyenge a rezonabilitásra és a reflexibilitásra való képessége. Az előbbi az érzékenységet, az átélés, a szolidaritás iránti képességet jelenti, míg az utóbbi ezzel szoros összefüggésben az alkalmazkodás, a másik lényének egészére való odafigyelés, az adekvát érzelmi válaszreakció képességét jelenti, beleértve a saját viselkedésre való reflexiót is. A szaúdi futballisták humorosnak szánt spontán "terroristázása", az őszödi beszéd kezelése mind ezt támasztják alá.
Az elhíresült "öregecskedő feleségek" - akiket le kell cserélni - ráadásul még a diszlexia vélelmét is megerősíti, számos más nyilvánosság előtt történt szóképzési zavarral együtt - mondja a pszichiáter, hozzátéve azt is: a miniszterelnök beszédstílusának egyébként is van egyfajta mesterkéltsége, amit a sajtó modorosságnak értékel, de ez valójában abból fakadhat, hogy komoly nehézségeket okozhat számára a szóbeli kommunikáció. Ezért próbál kompenzálni az erőteljes metakommunikációval - azaz a testbeszéddel. Gyakran megfigyelhető, hogy mindkét kezével egyszerre gesztikulál, majdhogynem hadonászik, mimikája pedig a némafilmek világát idézi. Az öröm, a bánat, a sértettség, a megdicsőülés mind-mind szinte karikatúraszerű túlzásokkal jelenik meg az arcán.
- Mintha egy saját maga által kreált dráma főszereplője és egyben rendezője is lenne. Egyszerűen - mint egy éretlen gyerek - nem hajlandó tudomást venni arról, hogy a tetteinek következményei vannak, amelyek esetleg nem az ő forgatókönyve szerint történnek. Hogy mások mást gondolnak, másként látják a világot. Ezt nem érzékeli. Az érett személyiség jellemzője, hogy képes reflektálni egy ilyen szituációra. A miniszterelnök azonban képtelen egy ilyen érzelmi és intellektuális kihívással megbirkózni. Inkább homokba dugja a fejét, nem vesz tudomást a számára ellenséges külvilág reakcióiról, a nyilvánvaló erőfölény pozíciójából bagatellizálja azt: "Tüntetnek, majd hazamennek." A gyeplőt viszont mi fogjuk - tette nyilvánvalóvá párttársai számára Balatonőszödön - mondja Kardos Ilona, aki szerint már az is aggasztó, hogy egy felnőtt férfi, aki ráadásul egy ország felelős vezetője, nem volt képes belátni, egyáltalán felfogni, hogy milyen súlyos morális kérdéseket vetett fel a kiszivárogtatott beszéd - legalábbis erről tanúskodnak a nyilatkozatai.
- Mibe került volna néhány együtt érző mondat a valóban megrendítő őszi események kapcsán? Néhány higgadt, önkritikus szó, amely kifejezi: tisztában van a felelősségével teszi fel a kérdést. Gyurcsány viszont - ahogy Kardos Ilona mondja - ehelyett rögtön hárított. Semmiféle empátiát nem tanúsított, a nyomait sem lehetett látni annak, hogy érdemben, a vele egyet nem értők szempontjait is figyelembe véve reflektált volna arra, ami történt. Sőt, a nyilatkozataiból az derült ki: úgy gondolta, az élet ugyanúgy megy tovább, mintha mi sem történt volna A tragikus augusztus huszadikai események után felmerülő politikai felelősség fogalmát pedig egyszerűen nem is értette. A gyermekkorból hozott készségzavar hatásainak gyanúját erősíti az is, hogy még büszke is volt az őszödi beszédre, arra, amit tett ("hazudtunk reggel, éjjel meg este"), ahogyan büszke volt a 45 éves férfi arra is, hogy Angela Merkel, az unió soros elnöke "megdicsérte": a "néni" megdicsérte a kisgyereket, de - mint kiderült - ez is csak a saját fejében történt meg.
- A valóság és a képzelet elszakadására sajnos nem ez volt az egyetlen példa Gyurcsány Ferenc eddigi pályafutása alatt. Ez szintén komoly aggodalomra ad okot, még akkor is, ha Gyurcsány tudatosan, politikai érdekei miatt hazudott ezekben az esetekben, és közben teljes mértékben tisztában volt vele, hogy a valóság és az általa kívánatosnak tartott világ nem fedi egymást - mondja Kardos Ilona. Persze a "higgadt elemzők" erre azt válaszolják: egy kis politikai rafinéria, nem több. Megesik ez jobb házaknál is. Csakhogy - Kardos Ilona szavai szerint - nem szabad elfelejteni, hogy már kormánya bemutatásakor azt mondta Lamperth Mónikának a médiumok nagy nyilvánossága előtt: "Legyen rafinált!"
- Ezt a maffiafőnök szokta mondani az új maffiatagnak, nem pedig egy miniszterelnök a beiktatandó miniszterének. Ez és az ehhez hasonló megnyilvánulások mutatják, hogy legalábbis értékzavaros személyiségre valló tünetek állnak fenn. Nem beszélve arról, hogy megnyilvánulásai alapján kimondható az is: gondolkodásának korlátai miatt csak fekete-fehérben képes látni a világot, éppen ezért folyamatosan szüksége van a szilárd ellenségképre. Az ebből fakadó lineáris, közhelyes gondolkodásmódja pedig nem teszi lehetővé az érett személyiséget jellemző alkotó szintézist, hogy a dolgokat a maguk valóságában átlássa, érdemben megítélje, konstruktívan, az eltérő szempontokat is figyelembe véve feldolgozza. Saját irracionális, eltúlzott emócióinak, sokszor tévképzeteinek foglya. Olyan ez, mikor egy kisgyermek mondjuk lovagnak képzeli magát, akinek le kell győznie a gonosz sárkányt.
Addig nincs baj, amíg tudja, hogy ez csak játék, és nem csúszik össze a képzelet és a valóság - fejtegeti a pszichiáter. Hozzáteszi azt is: az önreflexióra való képtelenség, a labilitás, az érzelmi aránytévesztés egyik szembetűnő példája volt, mikor 2005. október 23-án reggel az Apró-villából megérkezvén az állami ünnepségen mély pátoszszal áthatva kérdést intézett a mártír Nagy Imre miniszterelnök szobrához: "Vajon, Imre, te mit tennél a helyemben?" Majd este képtelen volt elmondani ünnepi beszédét az Operaházban, sértetten kirohant a színpadról. Kardos Ilona rámutatott: Gyurcsány sokszor giccsbe forduló, esetenként hisztérikus érzelmessége együtt a máskor mindenen és mindenkin átgázoló haszonelvű pragmatizmusával lásd barátja, Medgyessy Péter megpuccsolását - a gátlástalanságra utalhat.
Szerinte a miniszterelnök önvallomásai és nyilatkozatai legalábbis arra mutatnak: az érzelmi világa nincs harmóniában, a felmerülő konfliktusos helyzeteket nemigen tudja a helyén kezelni. Az empátia és az érzelmi viszontreakciók terén működési zavarra utaló jelek mutatkoznak. Ezen képességek jó működése viszont alapvető ahhoz, hogy valaki felelősséggel irányíthasson egy közösséget, egy országot.
Münnich Iván agressziókutató arra hívja fel a figyelmet: a mindenkori miniszterelnök viselkedése minta, főképp egy ilyen mediatizált világban. A társadalom levonja saját tapasztalatai alapján a következtetéseket a jelenségekről, és ezek a kollektív tapasztalatok - akár közmondások formájában is - rögzülnek, lecsapódnak. Függetlenül attól, hogy ezek igazságtartalma valójában mennyi, az emberek ezek alapján tájékozódnak. Az őszödi beszéd éppen azért romboló hatású, mivel a miniszterelnök - a társadalmi hierarchia csúcsán álló személy - mondta el, hogy az iránytűként működő kollektív erkölcsi rend áthágható, ráadásul büntetlenül.
Ez mindenképpen fellazítja a normákat - nyomatékosítja az agressziókutató. - Szabad hazudni: az ördögi az az egészben, hogy mivel sokan érintettek ebben a normaszegésben, együtt éreznek Gyurcsány Ferenccel, mentegetésével magukat mentegetik, a miniszterelnök megnyilvánulása erkölcsi felmentést ad számukra is. Ezt PR-szempontból meg is lovagolták más, a médiában, a kultúrában, a politikában tekintélyes személyiségek segítségével. Tudatos, alattomos és társadalmilag igen romboló hatású játszma volt - szögezi le Münnich Iván. A negatív mintaadás erejét érzékeltetve elmesélte személyes tapasztalatát, szavai szerint a hóvirágeffektus működését. A Déli pályaudvarnál a szigorúan védett hóvirágot áruló idős asszony azzal vágott vissza neki: ha mások nyugodtan hazudozhatnak sok pénzért ott fönn, akkor ő is leszedheti és árulhatja a védett virágot, hogy ne haljon éhen. És erre nem tudott mit felelni
Elszabadultak a lovak: ma a nyilvánosság, az elit teljes hitelvesztésének küszöbén állunk, elég itt csak a közelmúlt rendőrségi, állami botrányaira utalni - mondja. Mint fejtegeti: az úgynevezett elit meghatározó része - és erről tanúskodik az őszödi beszéd fogadtatása - nemhogy magasabb lelki és erkölcsi nívóra igyekezne emelni a társadalmat, hanem a normák fellazításában érdekelt. Szavaiból az is kiderül: mindaz, ami történik velünk a politika világában, a szakemberek számára triviális pszichológiai törvényszerűségek mentén működik. Az emberek többsége, akik egyszer letették a voksukat egy párt mellett, és később kiderül, hogy rosszul választottak, lehetőleg kerülik a szembenézést hibájukkal. A rossz érzések viszont ott vannak, ezért keríteni kell egy alanyt, akire a destruktív, agresszív indulatokat ki lehet vetíteni, önmagunkról a felelősséget át lehet hárítani, és az indulatokat le is lehet vezetni.
Erre a törvényszerűségre akár egy kampányt is lehet építeni - teszi hozzá, rámutatva: erre volt is példa hazánkban. Abszurdnak hangzik, de ha célszerűen alkalmazzák a manipulációt, előáll az a helyzet: minél rosszabbul teljesít egy kormány, annál jobban gyűlölik a rájuk szavazók az ellenzékieket. Az, hogy milyen mintákra építik fel a kampányt, hogy milyen mintát nyújt a miniszterelnök, ezzel társadalmi erőket aktivizál. Mind a pozitív, mind a negatív minták leszivárognak a társadalom mélyrétegeibe. Így kimondható, hogy egy ország általános pszichológiai állapota leképezi, valamilyen szinten tükrözi vezető rétegének pszichológiai állapotát.
"Az erőszakot csak hazugsággal lehet eltitkolni, a hazugságot csak erőszakkal lehet fenntartani" - írta Szolzsenyicin, és ennek a mondatnak az igazságát is megtapasztalhattuk nem is olyan régen - mutatott rá az agressziókutató a hazugság és az erőszak összefüggésére.
Szarka Ágota
