Fapados betegek: előjegyzésbe veszik őket, augusztusra, októberre, esetleg jövő januárra kapnak műtéti időpontot. Aki viszont külön fizet a kezelésért, rögtön sorra kerülhet. A közkórházak ezért egyre-másra alakítják ki magánrészlegeiket.
Műtéti előjegyzés augusztusra, novemberre, decemberre - több kórházban ilyen időpontokat adnak a betegeknek, mert a megszorítások következtében nem tudják korábban ellátni őket. A kormány ugyanis a konvergenciaprogramban azt vállalta, hogy három év alatt a GDP 0,9 százalékának megfelelő összeget von ki az egészségügyből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kórházak évente ötszázezerrel kevesebb beteget fogadhatnak. Molnár Lajos már tavaly nyáron arra utasította az intézményeket, hogy ágyaik 30-40 százalékát tartalékolják a sürgős esetekre, és csak a többin fogadjanak beteget. Aki nem fér be a keretbe, kapjon későbbi időpontot.
TÉVÉZŐ SEBÉSZEK
A hatás drámai: május végén a nagy megyei kórházak honlapjain már négy, öt, esetenként nyolc hónapos terminust adnak a betegeknek. A magyar csúcsot az áprilistól szintén leépített kapacitású Országos Gerincgyógyászati Központ tartja, egyes gerincműtéteit 2010 kora nyarára jegyezve elő. Várólista sok helyütt van a világban - érvelnek az egészségpolitikusok. Ez igaz, ám Nyugat-Európában mindent megtesznek a felszámolására. Nagy-Britanniában a következő három évben száz új kórházat építenek, és - például magyar ortopédsebészek szerződtetésével - igyekeznek csökkenteni a műtéti várakozást. Norvégia Németországtól 31 milliárd forintnak megfelelő összegért vásárolna műtéti kapacitást, több ezer beteg "kirándulna" Németországba, hogy hamarabb kés alá kerülhessen, mint odahaza. A sorállást Norvégiában, Svédországban, Angliában elsősorban az orvoshiány okozza. Nálunk viszont adott a kórház, a műtő és (egyelőre) a sebész is - aki nem operálhat, mert az egészségbiztosító csak meghatározott műtéti számot térít meg. A havi keret a hónap középső harmadában elfogy, ezután a sebészek két sürgős műtét között tétlenkednek vagy jobb híján tévét néznek.
KETTŐT FIZET, EGYET KAP
A kormány mesterségesen gerjeszti a kapacitáshiányt - állítja a Heti Válasznak Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője. Ráadásul úgy várakoztatják a biztosítottakat, hogy nem dolgozták ki ennek részletes szabályait. Igaz, az intézmények nagy része azt sem tartja be, ami kötelező lenne. Az Egészségbiztosítási Felügyelet összesítéséből kitűnik, hogy a kórházaknak kevesebb mint a tizede készített a világhálón is elérhető várólistát, és ezek nagy része sem alkalmas arra, hogy a biztosított ellenőrizhesse, nem előzte-e meg (hálapénz ellenében) valaki.
A kapacitáshiány így a korrupció melegágya. Ha valakinek május végén azt mondják, epekövét csak szeptemberben tudják kivenni, arról is fel kell világosítani, hogy a várakoztatás alatt hasnyálmirigy-gyulladást is kaphat. Egy olyan országban, ahol elterjedt a hálapénz, nem nehéz megtalálni a gyorsítás - törvénytelen - módját. A várólistán ugyanis pénzért legálisan nem lehet előrébb jutni, azt viszont el lehet intézni, hogy a beteg ne is kerüljön fel a listára. Ehhez meg kell téríteni a kezelés teljes költségét - vagyis a biztosítottnak a tb helyett kell kifizetnie a saját műtétjét. A kórházak azzal érvelnek, hogy senki sem tilthatja meg a betegeknek, hogy a közkórház helyett magánklinikára menjenek. Most is ezt teszik, csak éppen a privát részleg a közkórházon belül működik.
A fővárosi Schöpf-Merei Anyavédelmi Központ önkormányzati tulajdonú magánkórház, ahol - miután az egészségbiztosító kiszállt a kórház finanszírozásából - egy szülésért 130 ezer forintot kell letenni a biztosítottaknak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházban sérvműtétre augusztusra jegyzik elő a betegeket, s most tárgyalnak egy magáncéggel, amely júliustól kibérli a kórház szabad ágyait. Egy csípőprotézis soron kívüli beültetése például - a tb tarifáját alapul véve - 400-700 ezer forint közötti összegbe kerül majd. Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke szerint azonban minél jobban elkülönül a kétféle (várólistás és a fizetős) ellátás, annál kevésbé vetődik fel aggály a felügyeletben, hogy a kórházak a fizetős részleget a várólisták kijátszására hozták létre. A miskolci kórház meg tud felelni ennek, vannak üres kórtermeik, sőt épületük erre a célra. A Semmelweis Egyetem viszont nem bérbe adja az ágyait, hanem saját céget alapít. A kormány idén ötmilliárd forintot vont el az egyetemtől, a Semmelweis Egészségügyi Kft. pedig épp napjainkban méri fel, hogy a fizetős páciensekkel mennyit tudna ebből visszahozni.
Korábban a betegeknek akkor kellett - hivatalosan - fizetniük, ha egy-két ágyas, televíziós, telefonos szobát szerettek volna. Az ellátásban azonban nem volt különbség. Most - ahogy egy kórházi vezető fogalmaz - a kormány arra készteti a szolgáltatókat, hogy különböztessék meg a fapados-sorban állós beteget és az ellátásáért kétszer fizető pácienst; utóbbi ugyanis a járulékán túl magára vállalja az egészségbiztosítás feladatait is.
MESTERSÉGES IDŐHÚZÁS
Várok hat hónapot, vagy annyira fáj, hogy inkább kifizetek 350 ezer forintot - ezzel a kérdéssel egyre gyakrabban kell szembesülni, állítja Móróczné Tóth Ildikó egészségügyi szakértő, aki szerint főként a fiatal nemzedék választja a fizetést, mert így elkerülheti az abból fakadó bizonytalanságot, hogy vajon elegendő pénzt tett-e a fehér borítékba.
A várpalotai kórházat (pontosabban ápolási-rehabilitációs intézetet) működtető Palotahosp Kft. elsősorban a főváros egészségügyi piacára szeretne betörni. A kapacitások leépítése lehetővé teszi, hogy jó nevű kórházakban jussanak részlegekhez. Várpalotáról működtetnék például a Szent Margit Kórház 13-15 szülészeti ágyát, de átvennék az üresen kongó, ápolási intézetté degradált Szent Rókus Kórház sebészetét és nőgyógyászatát is. Ehhez azonban a tulajdonos önkormányzatok beleegyezése kellene. A Szent Margit Kórház miatt koalíciós feszültség alakult ki a fővárosban, Pest megyének pedig előbb el kell döntenie, hogyan számolja fel a Szent Rókus Kórház egymilliárdos adósságát. Ha a Palotahosp számára kedvező döntés születik, 150 ezer forintért kínál majd egy szülést, és 200 ezerért egy császármetszést. Nem a Palotahosp az egyetlen cég, amely üzleti lehetőséget lát a kórházak felesleges kapacitásainak hasznosításában. Az Abacom nevű vállalkozás eddig kórházi szoftvereket fejlesztett, ezután fizetős betegeket szervezne az üres ágyakra. A betegszervező cégek - amelyek mögött többnyire önkéntes egészségpénztári háttér áll - a beteg által fizetett összeg 10-20 százalékát kérik jutalékként.
Ha az állami/önkormányzati kórházakban valóban elterjed a magánszolgáltatás, az lényegében fapados és fizetős betegekre osztaná a biztosítottakat. A két csoport nem pusztán hotelszolgáltatásban és ápolásban kapna más minőséget, hanem egészségügyi ellátásban is. Ráadásul mindez abban tenné érdekeltté a kórházakat, hogy minél hosszabb várólistát tartsanak fenn, mivel ezzel tudnák egyre több betegüket a fizetős részlegekbe terelni.
Lista és hálapénz
Egy azonnali visszérműtétért Miskolcon százezer, a Semmelweis Egészségügyi Kft.-ben 150 ezer forintot kell majd fizetni. Az ügy pikantériája, hogy az állami intézmények magánrészlegei drágábbak lesznek, mint a magánkórház állami részlege - a Telki Magánkórházban az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott visszérműtét csak 46 ezer forintba kerül. Ráadásul a tb-támogatás nélkül operált biztosítottaknak nem jár táppénz a kórházi kezelés idejére.
A szülészeteken - magától értetődő módon - nincs várólista, tumultus viszont annál inkább; vannak kórházak, ahol már a szülés másnapján haza kell engedni az anyákat, mert már ott a következő kismama. A magánszülészetek árai eltérőek, viszont nem kell hálapénzt fizetni - utóbbi tétel a divatos állami/önkormányzati szülészeteken százezer forint körül alakul.
A várólistás rendszer különleges ismereteket igényel, hiszen egyszerre kell figyelni szervezési, etikai és orvosi szempontokra. Ezek híján a kórházi erősorrend, vagyis az irányítja a folyamatokat, hogy az adott szakmában mennyi a hálapénz. A legerősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szakterület a sebészeké, így sok helyen ők kapják a legnagyobb kapacitást. Mivel a várólista képzéséhez az intézmények nem kaptak segítséget, sok helyütt a főorvosok osztják le a kapacitásokat, és nemcsak a szükséglet, hanem például a sebész rangja szerint is. Elképzelhető hát, hogy a főorvosnak hónapokkal rövidebb a várólistája, mint a beosztott sebészé. Kezdetben a tisztiorvosi szolgálat ellenőrizte a várólisták képzését, ám országos felmérés sem itt, sem az Egészségbiztosítási Felügyeletnél nincs arról, hogy hol, milyen beavatkozásnál mennyit kell (és mennyit lehet) várni. Az egyetlen előrelépés, hogy a jövőben - ha a parlament elfogadja - a harminc napnál hosszabb várakoztatás esetén a kockás füzetről át kell térni a nyilvános várólistára. |
