Kormánynegyed: már százmilliárddal szaladtak el a költségek
Ferihegyi gyorsvasúttal a majdani kormánynegyedbe
Hírszerző információ 2007. május 8. 17:15
A kormányzati negyed valós kiadási mintegy százmilliárd forinttal haladják meg a kormány által számolt 70-80 milliárd forintot - tudta meg lapunk. A kormányzati negyed Nyugati pályaudvari elhelyezése tovább növeli az esélyét, hogy a majdani ferihegyi gyorsvasút végállomása is itt legyen, a tervekben ugyanis szerepel a negyed és a reptéri vasút összekötése egy aluljáróval.
Az új - 2009 közepétől működő - kormányzati negyed építését PPP-program (Public-Private Partnership) keretében kívánja finanszírozni a kormányzat - erről múlt héten született meg a döntés.
A PPP-konstrukció lényege, hogy az építés és a 25 éves üzemeltetés minden nyűgét egy magánbefektetőre hagyja az állam, amiért cserébe a 2009-et követő negyed században a kincstár kifizeti az ingatlan bérleti díját.
A projekt koordinálásával megbízott Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) készített szakmai tanulmányok szerint a PPP-program költsége 25 év alatt jelenértéken számolva mintegy 68 milliárd forint lenne. Ezért keltett meglepetést, hogy a beruházás kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárásban a projekt költségének felső határát 142,5 milliárd forintban határozná meg (áfa nélkül) az országgyűlési javaslat, amelyet a múlt pénteken terjesztett be a Miniszterelnöki Hivatal.
Még így is az új negyed az olcsóbb megoldás
A Hírszerző információi szerint az új kormányzati negyed nettó (tehát áfa nélkül számított) értéke elérheti a 170 milliárd forintot a következő negyed században - természetesen mai árakon számolva, vagyis a majdani inflációval nem kalkulálva. Bizonyos költségek (biztonságtechnika, informatikai rendszerek üzemeltetése) továbbra is közvetlenül az államot terhelik, így azok nem szerepelnek a 142,5 milliárd forintos keretben.
Viszont az is tény, hogy a mostani szétaprózott minisztériumi struktúra fenntartása ennél is többe kerülne: információink szerint ez az összeg jelenértéken számolva elérheti a 220 milliárd forintot, vagyis az üzemeltetési költségeket nézve az adófizetőknek megéri az új kormányzati negyed.
Az önmagukért beszélő számok ellenére a kormányzati kommunikáció ködösít: a projekt teljes költségeként 70-80 milliárd forintot hangoztatnak, szemben a valós 170-180 milliárd forintos kiadással.
A megoldás roppant egyszerű, ugyanis a minisztériumok által használt 33 épület eladásából remélhető százmilliárd forintot azonnal költségcsökkentő tényezőként számolták el, így a projekt valóban belefér a 70-80 milliárdos keretbe, viszont nem is lesznek az államnak ingatlanai a belvárosban.
A magánberuházásból származó kormányzati negyed ugyanis magántulajdonban marad, csak a futamidő végén lesz lehetősége az államnak arra, hogy az ingatlant előre meghatározott értéken megvárolhassa.
A miniszterelnök költözése tovább növeli a költségeket
A tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatal a parlamenttel szemközt fekvő agrárminisztérium épületébe költözne, ugyanis az épület műemléki volta miatt nehezebben értékesíthető, ráadásul kapóra jönne ama rendszerváltás óta húzódó terv végrehajtásához, hogy a hatalmi ágakat az ingatlanok tekintetében is szétválasszák. A Köztársasági Elnöki Hivatal várbeli épületét az Orbán-kormány eredetileg miniszterelnöki rezidenciának szánta, amit úton-útfélen bírált az akkori szocialista ellenzék, mondván, hogy Orbán Viktor a népre a várból akar lenézni.
A 2002-es választásokat a szocialisták megnyerték, ezek után Medgyessy Péternek nem volt sok kedve a Sándor-palotába költözni, így végül az a dodonai döntés született, hogy az ingatlant a köztársasági elnök elhelyezésére használják. Így a parlamenten a mai napig osztozik a kormányzat és a törvényhozás, ez a társbérlet viszont a mindenkori házelnökök szemét csípi.
Az agrárminisztérium felújítása és átalakítása persze további költségeket generál, ám ennek mértékéről tudomásunk szerint még nem készültek számítások. A Miniszterelnöki Hivatal költöztetését összekötnék a Kossuth téri parlamenti parkoló köztérré alakításával, amiről már elvi egyezség született a kormány, a parlament és a belvárosi önkormányzat között.
Gyorsvasúttal a kormányzati negyedbe
A kormányzati negyed felépítése eldöntheti a Ferihegyi repülőtérről a belvárosba vezető gyorsvasút sorsát is. A gyorsvasút ötletével először a Demján Sándor nevéhez köthető Trigránit csoport állt elő, akik a gyorsvasút végállomását a Nyugati pályudvaron képzelték el. Ugyanis a Trigránit érdekeltségébe tartozik a West End bevásárlóközpont, és egy esetleges gyorsvasúti kapcsolat nyilvánvalóan tovább növelné a bevásárló- és szállodakomplexum értékét.
A gyorsvasúttal kapcsolatos üzletre az amúgy évi százmilliárd forintos veszteséggel küszködő MÁV is rákapott, ám az államvasút a reptéri gyorsvasút végállomását a Keleti pályaudvarra helyezte volna.
A készülő kormányzati negyed ugyanakkor átírhatja terveket, ugyanis a kormánynegyed is igényt tartana közvetlen ferihegyi kapcsolatra, sőt már az előkészítés során pénzt különítettek el annak az aluljárónak a megtervezésére, amely a kormányzati negyedet a gyorsvasút végállomásával kötné össze. A gyorsvasút a MÁV - és a kincstár - pénztelensége miatt mindenképp magánberuházásból épülne, de pályázat kiírásában a kormány szava lesz a döntő, ha pedig gyorsvasutat akarnak, akkor az is könnyen meglesz.
Milliárdokat vesztett az állam a magántőke bevonásával
2007. május 21., hétfő 16:38 InfoRádió / Albert Dénes
M5-ös autópálya, Budapest Sportaréna. Néhány példa azon beruházások közül, amelyekhez az állam magántőkét is igénybe vett. Az építkezések azonban azt is példázzák, hogy a PPP-beruházás milyen károkat okozhat az államnak.
Az első néhány közös állami- és magánberuházás jelentős károkat okozott az államnak, de sem a kár pontos mértéke, sem a felelősség nem állapítható meg egyértelműen - derül ki az Állami Számvevőszék tanulmányából.
Az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években a negatív tapasztalatok voltak többségben a PPP-beruházások, azaz a public-private partnership kapcsán.
Az M5-ös autópálya első szakaszának építésekor például az állam kötelezettséget vállalt arra, hogy ha az AKA nyeresége nem ér el egy bizonyos szintet, akkor kiegészíti azt.
Ennek megfelelően 1998 és 2000 között csaknem 60 millió dollárt, azaz több mint 11 milliárd forintot fizetett az állam Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-nek - közölte Báger Gusztáv.
A legtöbb esetben azonban a szerződések kuszasága és sokszoros módosítása miatt nem lehet kimutatni, hogy mekkora ráfizetést jelentettek az államnak. Sőt, azt sem lehet kideríteni, hogy kik felelősek a veszteségekért.
Hozzátette: például a Budapest Sportaréna építésénél sem sikerült megfelelően érvényesíteni az állam érdekeit.
Az intézet főigazgatója azonban mindezek ellenére optimista. Szerinte ugyan a korai évek tapasztalatai alapján nem lenne célszerű folytatni ezt a gyakorlatot, az utóbbi években azonban jó példák is megjelentek. Ha teljessé válik a PPP-beruházások szabályozása, valamint az állami tisztviselők is felkészültebbek lesznek ezen a téren, akkor a projektek jól is megvalósulhatnak a magántőke bevonásával.
Kapcsolódó cikkek:
* Gigantikus tervek Budapest belvárosában
* Féligazságok és rózsaszín távlatok az Országházban
