Egy politikus nem minősíthet egy népet. Egy politechnika tanár viszont lekurvázhatja Mikó Eszter 2007. március 30. 18:16
A hír: Gyurcsány: egy politikus nem minősíthet egy népet 2007. március 29. FigyelőNet, MTI
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sértésnek tartja, ami a Fidesz által a Római Szerződés 50. évfordulójára szervezett szerdai konferencián az orosz nagykövettel történt. Véleménye szerint egy politikusnak nem dolga minősíteni egy népet.
Erről újságíróknak nyilatkozott csütörtökön a parlamentben. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: indokolatlan és oktalanság bármely nemzetnek az önérzetét megsérteni.
"Nekem az a dolgom, hogy a károkat elhárítsuk, és világossá tegyük, soha nem fog Magyarország egyetérteni azzal, hogy politikai, gazdasági vagy bármilyen természetű vita kapcsán megkérdőjelezzük egy másik népnek vagy nemzetnek saját önhitét, büszkeségét, identitását" - szögezte le a miniszterelnök, majd hozzátette: minden ilyen törekvés árt Magyarországnak.
A kormányfő úgy látja: magyarként felszisszennénk, ha egy másik állam vezető politikusa megkérdőjelezné, hogy mi más észjárást követünk, más a lelkiségünk, karakterünk, mint az európai. Azt gondolnánk, hogy ezt nem érdemeltük meg - közölte.
Arra a kérdésre, hogy szerinte bocsánatot kellene-e kérnie Orbán Viktornak, azt válaszolta: ezt majd ő eldönti.
Orbán Viktor szerdán a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából a Fidesz által szervezett konferencián - az energiapolitika kapcsán - azt mondta, hogy az orosz és az európai gondolkodásban számos különbség van: míg Európában a politikától független, piaci észjárás jellemző, addig Oroszországban nem a piaci, hanem állami, politikai alapú logika működik. A politikus szerint míg Európában a piac szereplői elfogadják a verseny szabályait, az üzleti tranzakciók átláthatók, addig Oroszországban nem a verseny elfogadása, hanem a monopóliumra való törekvés a jellemző.
Eddig volt a hír.
Minden az unalomig ismert forgatókönyv szerint zajlik. Már megint a sunyi, hazug és aljas mögöttes tartalmak, amelyeket egyetlen cél vezérel: lejáratni és démonizálni Orbán Viktort, akinek (most éppen) az a legfőbb bűne, hogy pártja népszerűsége kétszerese!!! az MSZP-ének. Itt már nem elég az aljas és hazug antiszemita kártya, sem az ízléstelen és irigy "falusi Elvis"-ezés, most valami óriásit kell dobni. Egyébként örülne Gy. F., ha úgy nézne ki, mint Orbán Viktor, csakhogy - ingyen üzenem! - ez nem hajviselet meg zakó kérdése, hanem hitelességé, mert "harminc felett minden ember felelős az arcáért".
Szó megszakad, hang fennakad, lehellet megszegik! Orbán Viktor megsértette az orosz népet! "Megkérdőjelezte egy másik népnek vagy nemzetnek saját önhitét, büszkeségét, identitását." Ha csak úgy nem? No de lássuk, mivel is? +Míg Európában a politikától független, piaci észjárás jellemző, addig Oroszországban nem a piaci, hanem állami, politikai alapú logika működik."
Ad. 1. Ez egy higgadt, tárgyszerű ténymegállapítás, mely egy gazdaságpolitikai stratégiára, tehát szakkérdésre vonatkozik. Ad. 2. Ebből következően ehhez az orosz népnek annyi köze van, mint nekem a vizitdíjhoz ("Elnök úr, ne akarjon ilyen igaztalan vádakkal nyerni! Ön úriember! Vonja vissza!"). Vagyis semennyi. Illetve, annyi, hogy fizetem. Na most, ide másolom a hírből Gy. F. kijelentéseit, és behelyettesítem a saját véleményemmel: Erről a gondola.hu internetes fórum olvasóinak nyilatkozom ugyancsak csütörtökön, a lakásomon. Úgy fogalmazok: indokolatlan és oktalanság bármely nemzetnek, beleértve a sajátot is, az önérzetét megsérteni. Nekem, mint újságírónak, az a dolgom, hogy a károkat elhárítsam, és világossá tegyem, soha nem fog Magyarország egyetérteni azzal, hogy politikai, gazdasági vagy bármilyen természetű vita kapcsán bárki - beleértve a politechnika tanárokat is - megkérdőjelezze egy népnek vagy nemzetnek saját önhitét, büszkeségét, identitását - szögezem le, majd hozzáteszem: minden ilyen törekvés árt Magyarországnak. Különös tekintettel arra, ha valaki - bárki - egy országot lekurváz, és nyüvesnek nevez. Én úgy látom: magyarként felszisszennénk, ha egy állam politechnika tanára megkérdőjelezné, hogy mi más észjárást követünk, más a lelkiségünk, karakterünk, mint az európai. Azt gondolnánk, hogy ezt nem érdemeltük meg - közlöm. Arra a kérdésre, hogy szerintem bocsánatot kellene-e kérnie a politechnika tanárnak, azt válaszolom: ezt ő eldöntötte. Nem kért bocsánatot, mert az illető kettős mércéje miatt őt csak hódolat illeti, s nem bírálat. De hiába is kérne: vannak megbocsáthatatlan dolgok. Nem a lekurvázásra és lenyüvesezésre gondolok, mert ezt én nem veszem magamra, sem a hazám, sem a magam nevében. Ez a kijelentőt minősíti, ez az ő problémája. Arra gondolok, hogy kevés undorítóbb dolog van annál, mint amikor egy minden hitelét elveszített ember piedesztálra mászik, és onnan moralizál sértésről, önérzetről, önhitről, büszkeségről és identitásról. Ady írta vagy száz éve: "Csak hazudni kéne, mennyi minden jönne, / Magyar eredménnyel, sikerrel özönbe "
Kérdésem ismételten: Meddig még?
