Magyarország - a leggyengébb energetikai láncszem? Orbán Viktor cikke a European Voice című lapban
2007. március 30. 16:25 MNO
Az állami tulajdonú orosz Gazprom egyáltalán nem valódi piaci szereplő. Úgy tűnik, legfőbb célja geopolitikai pozíciók megszerzése az európai elosztórendszerekben, nem pedig a kitermelési infrastruktúra fenntartása áll Orbán Viktor cikkében, mely a European Voice című lapban jelent meg.
Gyurcsány: Orbán sértette meg az oroszokat + videó
Kormányszóvivői Iroda: Orbán Viktor diplomáciai ámokfutásba kezdett
Fidesz-születésnap: Orbán a Szovjetunió visszamászásáról
| ("Magyarország - a leggyengébb energetikai láncszem" címmel írt újságcikket Orbán Viktor a European Voice e heti számában. Az írást rövidített, szerkesztett változatban közöljük.) Több hónapos tétovázás és zavaros kommunikáció után úgy tűnik, a szocialista vezetésű magyar kormány a "Kék Áramlat" gázvezeték mellett döntött, amely mögött Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jellemzése szerint "nagyon erős elszántság, szervezeti erő és kapacitás van". Nemrégiben az International Herald Tribune lapnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió "Nabucco" programja a másik választási lehetőség, amelyben Magyarország, ezt meg kell jegyezni, a konzorcium tagjaként vesz részt, "régi álom, régi terv". De: "nekünk nem álmokra van szükségünk, hanem projektekre. A lakásokat gázzal és nem álmokkal kell fűteni." (...) Azzal, hogy Magyarország zöld utat engedett a Kék Áramlatnak (még ha egyelőre nem is jelentettek be formális döntést), nem csupán csapást mért az EU kialakulófélben lévő közös energiapolitikájára, de nagyot lendített az európai energiapiac átvételére tett orosz kísérleteken is. Az állami tulajdonú orosz Gazprom egyáltalán nem valódi piaci szereplő. Úgy tűnik, legfőbb célja geopolitikai pozíciók megszerzése az európai elosztórendszerekben, nem pedig a kitermelési infrastruktúra fenntartása. Ezt a benyomást erősíti az is, ahogyan Oroszország egyre inkább más országokkal szembeni politikai fegyverként alkalmazza a szénhidrogének exportját, nem sokat törődve a külföldi befektetők jogaival saját energiaszektorában. Minthogy az előrejelzések szerint a kereslet rendkívül gyors ütemben növekszik majd, Európa saját forrásai pedig kimerülnek, nyilvánvalóan felmerül az ellátás biztonságának kérdése. Ezek az aggodalmak pedig nem oszlathatók el pusztán azzal, hogy ódivatú oroszellenességként elutasítjuk azokat. Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Nincs épeszű politikus, aki Oroszországot ki akarta - vagy a jövőben ki akarná - zárni az európai energiapiacról. Földrajzi szempontból Oroszország természetes energiaellátó partner. Meggyőződésünk azonban, hogy az egészséges verseny az ellátás biztonságának elengedhetetlen előfeltétele és az európai fogyasztók legmesszebbmenő érdeke. Ezért Európának mind az importált földgáz erőforrásait, mind azok szállítási útvonalait diverzifikálnia kell. A tervezett Nabucco gázvezeték e tekintetben kiemelt, kulcsfontosságú beruházás. Az EU politikai és pénzügyi támogatását élvezi, ami az Európai Tanács ülésén is megerősítést nyert. A magyar kormány pedig tökéletesen tisztában van ezzel ez magyarázza, miért kenték el ismét a miniszterelnök IHT-nek adott interjújában tett megjegyzéseit követő nemzetközi felháborodás nyomán az energiaellátás tekintetében előttünk álló választási lehetőségeket. E mögött a homályos fogalmazás mögött azonban nyilvánvalóan az húzódik, hogy a kormány már a Kék Áramlat mellett tette le a voksát. (...) Az ellenzéki Fidesz részéről mi üdvözöljük (...) a megújuló energiaforrások használatának jogilag kötelező célkitűzését, valamint azt a határozatot, amellyel lehetővé válik, hogy a tagállamok maguk döntsék el, hogyan kívánnak hozzájárulni a 2020-ig elérendő, összességében 20 százalékos szinthez. A brüsszeli csúcstalálkozó fontos előrelépés az Európai Unió végső közös energiapolitikája, valamint a diverzifikációba történő befektetés mindenki számára nyilvánvaló hosszú távú előnyei felé vezető úton. (European Voice, 2007. március 29.) |
