EDDIG, ÉS NE TOVÁBB! Zsuppán András, itthon@hetivalasz.hu 7. évfolyam 7. szám, 2007.02.15.
Megakadályozhatja az értékes állami ingatlanok elkótyavetyélését két ellenzéki irányítású budai önkormányzat. A II. kerület új vezetése a lakóparkokat is kiszorítaná a kerületből.
Az egészségügyi átalakítás és az új kormányzati negyed felépítése miatt fölöslegessé váló ingatlanok eladása a jelenlegi kormányzati ciklus legnagyobb privatizációs üzlete. Az állami vagyon elkótyavetyélése ellen az ellenzék rendszeresen tiltakozik, s két budai kerületben a fideszes vezetésű önkormányzat ténylegesen keresztbe tehet az ingatlanbiznisznek. A legértékesebb épületek a kormány balszerencséjére épp a II. és a XII. kerületben találhatók.
A BEFEKTETŐK MEGSZŰRÉSE
Az önkormányzatoknak lehetőségük van változtatási tilalom elrendelésére a városrész bármely területén vagy az egész kerületben. Ez ugyan nem gátolja a privatizációt, ám lehetetlenné teszi, hogy az új tulajdonos beruházást hajtson végre a telken. A nagy értékű budai ingatlanok iránt érdeklődő befektetőknek azzal kell számolniuk, hogy jó ideig semmit sem tudnak kezdeni a megvásárolt területtel - ez sok olyan ingatlanfejlesztőt elriaszthat, akik rövid távú haszonban gondolkodnak. A tilalom legfeljebb három évig maradhat érvényben.
A kerületek így időt nyernek új szabályozási tervek készítésére, és jobb pozícióból tárgyalhatnak a befektetőkkel. A tét a kórházakhoz és közintézményekhez tartozó nagy parkok sorsa, hiszen a zöldövezet iránt elsősorban lakóparkos beruházók érdeklődnek. Az sem utolsó szempont, hogy a hároméves határidővel épp ki lehet húzni a jelenlegi kormány mandátumát, így a kormányoldalhoz közel álló befektetői csoportoknak nem áll érdekükben belevágni a lassan megtérülő üzletbe.
A Pokorni Zoltán vezette XII. kerületi önkormányzat tizenöt értékes kormányzati ingatlanra rendelt el változtatási tilalmat február 8-án, közük a Svábhegyi Gyermekkórházra és a Jókai- kertre. Váczi János polgármesteri kabinetfőnök szerint a cél az ingatlanbefektetők dolgának megnehezítése, illetve a befektetők megszűrése.
A II. kerületben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre (OPNI) és a Budai Gyermekkórházra rendel el változtatási tilalmat az önkormányzat. Az OPNI 40 hektáros parkja valószínűleg egész Buda legértékesebb zöldterülete, az intézmény kastélyszerű főépülete pedig műemlék. Évek óta lehetett hallani pletykákat, hogy beruházók szemet vetettek az ingatlanra, luxusszállodává alakítanák, és az intézménynek költöznie kell - Molnár Lajos egészségügyi miniszter végül valóban bezárásra ítélte a központot.
A LEGSZIGORÚBB RENDELKEZÉS
"Felháborító, hogy ledózerolják Buda egészségügyi ellátását csak azért, hogy a telkeken lakóparkok épüljenek" - mondja lapunknak Láng Zsolt polgármester, hozzátéve: "a kerületben élő 88 ezer ember egészségügyi ellátása rövid távú, pártpolitikai érdekek miatt került veszélybe". Szerinte az OPNI főigazgatójának bővítési programja lehetőséget kínál a Lipót megmentésére. Az új, fizetős idősgondozási részlegek bevételeit a rossz állapotú főépület felújítására lehetne fordítani. A főigazgató korábban elérte, hogy az önkormányzat több egészségügyi célú épület felhúzására adott engedélyt a parkban. Ám a megnövelt beépítési százalékkal az intézet megszűnése után végül mégis az ingatlanosok járnak jól.
Egy másik értékes kormányzati ingatlan, a Hűvösvölgyi úti laktanya ügye még függőben van. A Honvédelmi Minisztérium ezt a területet is értékesíteni akarja, de a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szeretné megvédeni legalább az öt legértékesebb századfordulós téglaépületet. A védettséghez szükséges dokumentáció elkészült, ám az eljárás minisztériumi szinten elakadt - talán túl "magas" érdekek sérülnének. A laktanyák azonban a kerületi szabályozás szerint sem bonthatók, így felmerül a változtatási tilalom szükségessége, döntés egyelőre nem született.
RETTENETES HÁZAK
A fideszes polgármester bemutatkozása a kormányzati ingatlanoktól függetlenül is hatásos volt: január 18-tól 41 napra a teljes II. kerület változtatási tilalom alá kerül. "Március 1-jén Budapest legszigorúbb városrendezési szabályozása lép hatályba. Tartottunk tőle, hogy a köztes időben megindul a befektetői roham, és építési engedélyek tucatjait próbálják a régebbi szabályok szerint átpréselni az önkormányzaton, ezért erre az időre minden engedélyezést befagyasztottunk" - magyarázza Láng Zsolt.
Az új szabályozás megnehezíti a lakóparkos cégek dolgát. Korlátozzák az egy telken kialakítható lakások számát, nem lehet három méternél magasabb támfalakat építeni, a kerítéseknek 50 százalékban áttört szerkezetűnek kell lenniük, határt szabtak a terepszint alatti garázsok méretének, és egy körülbelül 1000 m2-es telken legfeljebb két, 1500 m2-en három lakás építhető. "A visszajelzések alapján a kerület legnagyobb problémája az építkezések túlburjánzása és a zöldterületek eltűnése, valamint a megnövekedett forgalom. Ingatlanbefektetői szempontból a II. kerület megtelt, olyan lakókat várunk, akik zöldövezetben, családi házas környéken szeretnének élni, és megfizetik azt az értéket, amelyet a nagy kert, a béke és a csend jelent" - magyarázza a polgármester.
Az előző években valóban gátlástalan pusztítás zajlott a kerületben. A változtatási tilalmat elsőként a rózsadombi Lepke utca lakói kezdeményezték, akik döbbenten tapasztalták, hogy pár év alatt szinte eltűnt az a békés kertvárosi környezet, amiért a kerületbe költöztek. "Erődszerű, rettenetes minőségű házak épülnek a korábbi, egy-két lakásosak helyén" - mondja lapunknak Kónya Károly építész a Lepke lakókert két vasbeton tornyára mutatva. Ezen a helyen nemrég még egy kifogástalan állapotú, 1932-es villa állt, gondozott kert közepén. Barát Béla és Novák Ede, két jeles magyar építész alkotását a műemlékesek sem tudták megmenteni - Lampert Rózsa területi felügyelő szerint későn kaptak hírt a bontásról. A szomszédban, a Virágárok utcában egy új monstrum bekebelezte a helyén állt villa földszintjét és első emeletét.
"Lehet, hogy a lakóparkok szabályosan épültek, bár jó néhány esetben valószínűleg "alkotó módon" értelmezték a szabályokat, hogy a négyszintes házakat felhúzhassák a kertvárosi környezetben. A változtatási tilalom jó irányba tett lépés, és reméljük, az új kerületi vezetés partner lesz a kedvezőtlen folyamatok megállításában. Vannak szakmai kifogásaink az új szabályozással szemben is, egyes részletek ugyanis módot adnak némi befektetői ügyeskedésre, de jó irányba indultunk el" - értékel a lakók szervezkedését elindító Kónya Károly.
