Budaházy György újévi üzenete a hazafiaknak    2007.január 06.

Kedves hazafiak, magyar testvéreim!

Először is köszönöm azoknak akik gondoltak ránk, és adományokkal, gyerekeimnek küldött ajándékokkal, jókívánságokkal segítették elviselhetőbbé tenni ezt a családom számára - hogy is mondjam - "kissé furcsa" karácsonyt!

Újévi jókívánságok helyett pedig szeretném figyelmetekbe ajánlani (kérem olvassátok el még ha hosszú is) ezt a kis összeállítást, melyben részben régebbi átdolgozott írásaimat, részben újabb gondolataim próbáltam egy egységes szerkezetbe foglalni. Iránymutatásnak szánom, és mivel sokan nem Interneteznek, ezért jó lenne, ha nyomtatásban is meg tudna jelenni (Aki tuja segítse ezt! Előre is köszönöm!). Összeállítása során megpróbáltam azt a folyamatot érzékeltetni, ami az elmúlt évek során lejátszódott bennem, ahogy érlelődtek bennem a gondolatok.

Először csak a kétségbeesett kérdések tódúltak fel: miért történik ez vagy az, így vagy úgy? Miért zuhanunk? Miért nem akarja ezt megállítani senki? Hol vannak a hazugságok? Aztán megfogalmazódtak a válaszok, átértékelődtek a fogalmak, és kezdtek kiviláglani a megoldások. Csak egy dolog volt bizonytalan, nem láttam a fordulópontot, a tragikus pusztulás megállításának és visszafordításának időpontját. Hogy mikor jön el, el jön-e egyáltalán, vagy menthetetlenül beleszédülünk abba a szakadékba, ami a magyarnak nevezett nemzett sírja is lesz egyben. És akkor jött szeptember 17-e. Épp íjászatra tanítottam hét éves fiamat egy kellemes őszi délután a szabadban, amikor elkezdtek jönni az sms-ek, hogy a Hír Tv folyamatosan valami botrányos Gyurcsány-beszédet közöl. Felmentem a házba és meghallgattam, aztán este kimentem a Kossuth térre, amikor még csak kb. 70-80-an voltunk. Utána már egymást követték az események. És kiderült, hogy van lehetőség harcolni, és lehet hinni a győzelemben, és új gondolatok és ötletek születtek...

Most már tudom, hogy ez volt az időpont, amire vártam, de nem lehetett látni - pedig már ott volt előttünk - abban a reménytelenségből és kilátástalanságból álló politikai ködben, amit az ország közéletét uralók kavartak, és amibe belebonyolódva - szerencsénkre - végül ők is menthetetlenül eltévedtek.

Szeretettel és bizakodással gondolok rátok
Budaházy György

***

TISZTELT MAGYAR HONFITÁRS, MIELŐTT VÉGIGOLVASNÁ A KEZÉBEN TARTOTT ANYAGOT, VÁLSZOLJA MEG MAGÁBAN A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKET.

Szavazott-e Ön a rendszerváltás óta egyszer is arra,

- hogy a stratégiai ágazatok (energiatermelés, közműellátás, egészségügy, posta stb.), vagy olyan iparágak, mint pl. az élelmiszeripar és cementipar, vagy a bankszektor döntően külföldi kézbe kerüljenek?

- hogy a magyar földet idegen állampolgárok is megvásárolhassák?

- hogy a közértekben (melyek nagy része külföldi kereskedelmi vállalatok kezében van) kapható tejből ne lehessen aludttejet készíteni, a kenyér egy nap alatt megszáradjon, a jóízű zöldségek és gyümölcsök helyett íztelenek legyenek, és majd ne lehessen a piacon házi csirkét vagy házi tojást venni?

- hogy a közvagyon ilyen tömeges eladása (privatizálása) ellenére az államadósság nem hogy csökkenjen, de soha nem látott méreteket öltsön?

- hogy a kivonuló orosz katonák helyére amerikaiak érkezzenek, a honvédséget előbb szétzüllesszék, majd megszüntessék, a magyar katonákat, pedig idegen politikai érdekek mentén folyton külföldön vessék be?

- hogy elárasszák Magyarországot az idegen bevándorlók (kínaiak, izraeliek, arabok, négerek stb.)?

- hogy egyes kisebbségek folyamatos "pénzjutalmakban" részesüljenek (zsidók állandó kárpótlása, cigányok állandó segélyezése), de követelőző pimaszságuk ennek ellenére folyton nőjön?

- hogy töröljék el a halálbüntetést, és a bűnözők élete egyre könnyebb legyen, míg a becsületes emberé (beleértve a becsületes(!) rendőrt is) egyre nehezebb?

- hogy a jogrend az ön számára teljesen átláthatatlan legyen, viszont a kiskapuk sokasága révén az ország a lakás-, telek-, olaj-, bróker- és egyéb, ilyen-olyan maffiák paradicsomává váljon?

- hogy alacsony bérszínvonal mellett, az adók és járulékok olyan magasak legyenek, hogy a kisember - ha nem akar nyomorogni - rá legyen kényszerülve az "ügyeskedésre", és így ne merje szóvá tenni, hogy egyesek százmilliárdokat tüntethetnek el büntetlenül?

- hogy a korrupció jelen legyen mindenhol, az egyszerű köztisztviselői szinttől a minisztériumokig?

- hogy a különféle társadalombomlasztó devianciák (homoszexualitás, kábítószerezés, paráznaság, szingli életforma stb.) terjedését nemhogy gátolnák, de nemritkán nyíltan népszerűsítsék?

- hogy az iskolákban az oktatás színvonala évről-évre gyengébb legyen, és a tanárok a diákoknak jóformán semmilyen erkölcsöt és értékrendet ne adhassanak át?

Az úgynevezett "rendszerváltás" óta a fent felsoroltak mindegyike vagy már megvalósult vagy megvalósulóban van. Ha Ön úgy érzi, hogy ezek megvalósítására szavazatával soha nem adott, és ezután sem kíván adni felhatalmazást, sőt szeretné ezen jelenségek visszaszorulását, akkor olvassa tovább ezt a kiadványt figyelmesen!   tovább