AZ UTOLSÓ BÉKEÉV - Ablonczy Bálint Heti Válasz 6. évfolyam 51. szám, 2006.12.21.
Az őszödi beszéd végzetes sebeket ejtett Gyurcsány Ferencen, s ma már a jobboldal felé nyitó SZDSZ sem elképzelhetetlen - véli Navracsics Tibor.
A HETI VÁLASZ PÁROS ÉVÉRTÉKELŐRE KÉRTE AZ MSZP, ILLETVE A FIDESZ PARLAMENTI FRAKCIÓVEZETŐJÉT. NAVRACSICS TIBOR ÚGY GONDOLJA: GYURCSÁNY FERENC A 2006-OS ESZTENDŐT POLITIKAILAG SEBZETTEN ZÁRJA, ÉS EZ A KORMÁNYFŐI JÖVŐJÉT FENYEGETHETI.
- Amikor májusban elvállalta a frakcióvezetői tisztséget, úgy fogalmazott: egy évig áll a képviselőcsoport élén. Döntött már a jövőről?
- Januárban értékeljük a frakció elmúlt fél évét, bizonyosan finomítunk is a munkaszervezeten. Az év elején megkérdezem a számomra mérvadó embereket, mi a véleményük a munkámról. Még nem döntöttem el, folytatom-e.
- Orbán Viktor is a mérvadók között van?
- Természetesen.
- Nemrég arról beszélt, hogy nézetkülönbség van ön és a pártelnök közt a kormánnyal szembeni fellépés módozatairól. Míg Orbán Viktor a sarkosabb kiállás híve, ön hajlandó kompromisszumokra. Alakul a héja- és a galambpolitika a Fideszben?
- Nem erről van szó, bár a hangsúlyokban kétségkívül van különbség. Orbán Viktor beszédeiben, cikkeiben, interjúiban nyilvánvalóvá tette, hogy az október 6-i bizalmi szavazással új fejezet kezdődött a kormány megítélésében. Addig Gyurcsány Ferenc egy személyben volt felelős a helyzetért, azóta az egész kormány a miniszterelnök cinkosa. Itt van a különbség kettőnk között. Bár szerintem is van értelme arról beszélni, hol áll meg a felelősség, ám ez nem jelenti azt, hogy a törvényhozási munkánál az MSZP vagy az SZDSZ ne lenne a partnerünk. Gyurcsány Ferenc viszont mindkettőnk számára elfogadhatatlan, a nézetkülönbség tehát nem stratégiai természetű.
- A sajtó nemrég beszámolt arról, hogy a parlamenti folyosó félhomályában hosszan beszélgetett Lendvai Ildikóval. A törvényhozói munka volt terítéken, vagy más is szóba került?
- Az uniós forrásokat ellenőrző bizottság felállításáról egyeztettünk. Szerencsére a kormány belátta felvetésünk ésszerűségét, így a mi javaslatunk alapján alakult meg a testület. Hála Istennek, vagyok olyan viszonyban a többi frakcióvezetővel is, hogy szót tudjunk váltani parlamenti ügyekben. A párbeszéd munkaköri kötelességem.
- Önkormányzati ügyekben is várható egyeztetés? Egy hosszabb folyamat első állomása volt, amikor a minap Gyurcsány Ferencnél jártak a megyei közgyűlések és a megyei jogú városok javarészt fideszes vezetői?
- Utólag úgy látom, a meghívás kommunikációs fogás volt, a megbeszélés pedig a Gyurcsány Ferencre jellemző kioktatással végződött. Nem véletlen azonban, hogy a tárgyalás másnapján az egyik, kormánytól nem is olyan távoli napilap diadalittasan hozta címlapon a miniszterelnök és Kósa Lajos kézfogását. A szándék egyértelmű: a baloldal meg akarja menteni Gyurcsányt, aki szeptember 17-e óta példátlan elszigeteltségben van. A kormányfőnek szüksége volt arra, hogy ellenzéki, méghozzá komoly legitimációjú vezetőkkel találkozzon.
- Kósa Lajos debreceni polgármester nem csak ezzel a tárgyalással került a címlapokra. Többen tudni vélték, hogy tavasszal megpályázza a Fidesz elnöki tisztségét.
- Kósa Lajos többször elmondta, hogy nincs pártelnöki ambíciója. Maga a történet nem is érdemelne több szót, ha nem takarna egy vissza-visszatérő jelenséget. A baloldali sajtó évek óta próbálkozik azzal, hogy a csúnya, félelemkeltő Orbán Viktor mellé egy szerethető fideszest helyezzen. Korábban Pokorni Zoltán volt kiszemelve erre a szerepre, most Kósa Lajoson a sor. Kínos szembesülni a megmondóembereknek azzal, hogy bár kígyót-békát kiabálnak Orbán Viktorra, a szavazók fele továbbra is őt tekinti az első számú politikusnak.
- Örülne, ha tavasszal több jelölt is ringbe szállna pártja elnöki székéért?
- Úgy látom, ha Orbán Viktor jelölteti magát, tulajdonképpen mindegy, van-e más induló. Ő olyan népszerűségnek és tekintélynek örvend a Fideszben, hogy nem kétséges az eredmény.
- Nincs tehát igazuk a pártdemokráciáért aggódóknak?
- Akkor lenne, ha azt látnánk, hogy újabb és újabb emberek próbálkoznak, Orbán Viktor pedig nem győzné őket elgáncsolni. Erről szó sincs. Ez nem azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzet öt-tíz év múlva ne változna meg.
- Mozgalmas lesz az év eleje a kormánypártoknál. Az MSZP is elnököt választ, ám még érdekesebb, hogyan alakul az SZDSZ jövője.
- A liberális párt most jutott el arra a pontra, hogy már nemcsak az identitása, hanem puszta léte a tét; október elsejét követően ugyanis vidéken szinte megszűnt létezni. Ez nyilván kiélezi a márciusi elnökválasztást is. Meggyőződésem, hogy mivel Gyurcsány Ferenc liberális ikertestvére Kóka János, az SZDSZ csak Fodor Gábor pajzsra emelésével tudná megőrizni korábbi imázsának maradékát. A nagy kérdés, van-e az SZDSZ-ben annyi életösztön, hogy ismét meg tudja rajzolni az arculatát.
- Fodor Gábor nyilatkozta, hogy mostanában többször beszélt Orbán Viktorral. Egy jobboldal felé nyitó SZDSZ-szel kialakulhat párbeszéd?
- A magyar politikában akár ez is elképzelhető, semmit sem zárok ki.
- A későbbiekben tehát rendszeressé válhat az Országgyűlésben a Fidesz-SZDSZ együttszavazás, mint a nyugdíjtörvény esetében?
- Meggyőződésem, hogy az SZDSZ nem jön ki a koalícióból Fodor Gábor elnöksége esetén sem, mert ez kockázatos lépés lenne. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy jobbra is nyitott liberális pártként határozzák meg magukat, amivel esetleg a következő választás utáni alkupozíciójukat alapozzák meg.
- A megszorítások nyár eleji bejelentésekor többen tudni vélték, a szociális feszültségek miatt forró lesz az ősz, ám végül más okok miatt csaptak magasra az indulatok. Tavaszra számolnak-e a Gyurcsány-csomag miatti, akár az utcán is megjelenő elégedetlenséggel?
- Bizonytalan vagyok efelől. Sokat elmond a magyar demokrácia állapotáról is, hogy miközben a civil társadalom egy része az erkölcsi, jelképes kérdésekre nagyon érzékeny, a szociális-egzisztenciális problémák kifejezése nincs megoldva. A kormány ugyanis azt csinál a szakszervezetekkel, amit akar. A gyenge érdekvédelemből adódóan a tavasszal szükségszerűen megjelenő szociális feszültség szétfolyó, amorf jelenség lehet, és ezt veszélyesnek tartom. A demokrácia alapjait áshatja alá, ha általános lesz a "minden politikus hazudik és lop" szemlélet, és egyesül az elvesztett munkahely, a kifizetetlen számlák miatti kétségbeeséssel. Olaszországban nem gazdasági válság idején, hanem a nyolcvanas-kilencvenes évek közepén omlott össze a politika a megszokottnál látszólag nem nagyobb korrupciós botrány miatt. A demokratikus struktúra összecsuklását azonban több évtizedes választói apátia előzte meg, ami kimosta a rendszer alapjait.
- Népszavazási kezdeményezésük ezek szerint feszültséglevezetés is. Mi történik, ha a Fidesz szempontjából sikeres referendum után sem változik a kormány politikája?
- Akkor el kell kezdenünk a felkészülést a következő választásra. De én azért még bizakodom. Demokráciában minden, két választás közötti akció célja, hogy megváltoztassa a kormány politikáját, illetve felkészítse az országot a váltásra. Egy demokratikus államban természetes, hogy az ellenzék olyan támogatást sorakoztasson fel maga mögött, amely meghátrálásra kényszeríti a kormányt. Ha azonban a hatalmon lévők úgy gondolkodnak, hogy az emberek tüntetnek, aztán majd hazamennek, akkor nincs meg a szükséges interakció. Egy politikusnak mindig azt kell a fejében tartania, hogy pozícióját ideiglenesen tölti be, és azzal tiszteli meg a választókat, hogy figyelembe veszi a közvélemény rezdüléseit. Ha pedig a népakaratnak olyan egyértelmű jelzése van, mint egy sikeres népszavazás, akkor ennek egyik kormány sem állhat az útjába.
- A miniszterelnök pártbéli támogatottsága biztosnak tűnik. Miért rendítené meg a népszavazás?
- Gyurcsány Ferenc már nem az, aki szeptember 17-e előtt volt, pozíciója komolyan meggyengült. Bizonyos hasonlóságokat felfedezhetünk Medgyessy Péter D-209-botrány utáni helyzetével.
- Ő is idő előtt távozna a hatalomból?
- Tény, hogy a D-209-es botrány olyan sebeket ejtett Medgyessy Péteren, hogy később már nem tudta túlélni az európai parlamenti választást. Hasonlónak érzem most az őszödi beszéd utáni helyzetet. Míg 2002 nyarán Medgyessy Péter mosolygós, nyugatos úriember imázsa foszlott szét, 2006 őszén Gyurcsány Ferenc a dinamikus győző szerepének mondhatott búcsút. Az is előfordulhat, hogy még 2010 előtt ott kell hagynia a miniszterelnöki posztot.
- Ha ez bekövetkezik is, kérdés, hogy mikor. Folyamataiban, hangulatában a 2007-es év ön szerint hasonlít majd a 2006-oshoz?
- Az ideinél együttműködőbb évre számítok. Ha a várhatóan őszre csúszó népszavazás kampányát nem tekintjük, 2007 pártpolitikai szempontból a ciklus egyik legnyugodtabb időszaka lesz. Ez az utolsó év, amikor nem lesz választás vagy felkészülés a kampányra, hiszen a 2009-es európai parlamenti választásokra a pártok már 2008-ban elkezdik a helyezkedést. Hogy lesz-e átrendeződés, jövő tavaszra eldől. Nem annyira az MSZP tisztújítása, inkább az SZDSZ elnökválasztása miatt. Bárhogy alakulnak a dolgok a liberálisoknál, az eredmény biztosan hatással lesz majd a két nagy párt mozgásaira.
