Sólyom László: Most a bőrünkről van szó
"Gyurcsány nem mondta ki a megtisztító mondatot" 2006. 11. 25. 10:05 MNO
Magyarországot ma mélységesen megosztja a pártpolitika és a megosztottság már az emberek józan eszét veszi el" nyilatkozta a köztársasági elnök az egyik politikai napilapnak. Sólyom László szerint Magyarországon morális válság van, mert alapvető normák váltak bizonytalanná. Sólyom László tudomásul vette ugyan a kormányfő bocsánatkérését, de szerinte Gyurcsány Ferenc nem mondta ki azt a megtisztító mondatot, amelyre az országnak is szüksége lett volna.
- A pártpolitikai megosztottság fokozatosan "beégett a társadalomba", és elviselhetetlen mértékű lett - jelentette ki a Népszabadságnak köztársasági elnök, aki szerint a demokrácia alapkérdéseire adott válasznak ugyanannak kell lennie a jobb- és a baloldal számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése az államfő szerint "súlyos, lappangó gondokat tett láthatóvá", és mindenki megérezte, hogy "most nem csak elvont alkotmányos elvekről, hanem a bőrünkről van szó".
Gyurcsány nem mondta ki "a megtisztító mondatot"
A köztársasági elnök hangsúlyozta: amikor mindenkiben felmerül a kérdés, hogy szabad-e hazudni, szabad-e bármilyen eszközt igénybe venni a hatalom megtartása érdekében, akkor válság van. Az államfő nem reménykedik gyors megoldásban, de leszögezi, hogy a politikai válság alkotmányos keretek közé történő terelésében neki is volt része. Megítélése szerint viszont: "a bizalmi szavazással az én szerepem pillanatnyilag lezárult".
Az elnök továbbra is úgy véli, hogy a Gyurcsány-kormány másfél évig tudatosan hagyta tovább romlani a költségvetés helyzetét, csak azért, hogy választást nyerjen. Az interjú készítő újságírók megjegyzésére, miszerint a köztársasági elnök tisztában volt a valódi helyzettel és személyes tájékoztatást kapott a Miniszterelnöki Hivataltól, Sólyom László azt válaszolta, hogy ő is a "nyilvánossággal is közölt valótlan adatokat" kapta meg.
A köztársasági elnök kérdésre válaszolva elmondta: tudomásul vette ugyan a kormányfő bocsánatkérését, de szerinte Gyurcsány Ferenc nem mondta ki azt a megtisztító mondatot, amelyre az országnak is szüksége lett volna: ezt nem lett volna szabad megtenni".
Az államfő bírálta a budapesti rendőrfőkapitányt
Sólyom László sürgetőnek tartja az október 23-án történt rendőri túlkapások jogállami kivizsgálását. A nyilatkozatban bírálta a budapesti rendőrfőkapitányt, aki szerinte "olyan hangot használt október 23-a után, amely a Kádár-rendszer hangja", és amilyet az elnök 16 éve nem hallott. - Nyugalomra van szükség, de ennek nem a félelem némaságán, hanem a bizalmon kell alapulnia" - mondta az interjúban a köztársaság elnöke.
Az újságírók feltették a kérdést az elnöknek, nem bizonytalanodott-e el, amikor néhány órával az első, a morális válságot kimondó, és lényegében a miniszterelnök lemondását sürgető beszédét követően megostromolták az MTV-t. Sólyom László szerint "abszurd feltételezés, hogy a kettő között bármilyen kapcsolat lehet". Megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint "ezek az emberek bűnözők".
"A válság összeforrt a megosztottsággal"
Saját szerepéről Sólyom azt mondta, hogy figyel a visszhangra is, "de csak akkor, ha érveket is tartalmaz", továbbá hogy "az elnöki válságkezelés módját" hosszú cikkben méltatta egy mértékadó német lap, és két "alapvető" európai intézmény vezetője is kifejezte egyetértését. "Az elnök nem minden egyes pillanatban áll középen, hanem elveket képviselve szólal meg" - hangsúlyozza Sólyom László, aki szerint a politika irracionális térbe került. "A válság összeforrt a megosztottsággal. A megosztottság már az emberek józan eszét veszi el, és megszüntetése azért is nagyon nehéz, mert a szembenállás intézményesült"- jelentette ki a köztársasági elnök.
(Népszabadság, MTI)
Sólyom: Gergényi a Kádár-rendszer hangján szólalt meg 2006-11-25 10:19 HírTV
A köztársasági elnök szerint elmaradt a morális megtisztulás, mert Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után nem mondta ki azt a mondatot, amelyre az országnak szüksége lett volna, mégpedig azt, hogy ezt nem lett volna szabad megtenni.
Sólyom László a Népszabadságnak adott interjújában hangsúlyozza: a miniszterelnöki bocsánatkérést tudomásul vette, de nyilvános beismerést várt volna. Elmondta: érti a balatonőszödi beszéd dramaturgiáját, indulati fűtöttségét, azonban azon nem lehet átsiklani, hogy a kormányfő másfél évig tudatosan hagyta tovább romlani a költségvetés helyzetét, csak azért, hogy választást nyerjen, és azután fogjon majd hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez.
Szerinte helyre kell állítani a jogállamban való bizalmat. Úgy látja: ennek próbája az október 23-án történt rendőri túlkapások kivizsgálása is. Szerinte Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány olyan hangot használt, amely a Kádár-rendszer hangja. Sólyom László hangsúlyozta: nyugalomra van szükség, de ennek nem a félelem némaságán, hanem a bizalmon kell alapulnia.
Éles lőszer az MTV-székháznál, "lényegében tök hülye" biztonsági őrök október 23-án
Fidesz-konferencia az emberi jogok jegyében Tóth Adorján 2006. november 23. hirszerzo
Éles lőszert bevető rendőrök a Szabadság téren, szándékosan a Városház téren felejtett tank október 23-án, kopasz és "lényegében tök hülye" biztonsági őrök a rendőrök között - a szeptember-októberi zavargások sajátos interpretációját hallhatták az érdeklődők egy mai Fidesz-konferencián, ahol megtudhattuk azt is: Morvai Krisztina szerint a köztévé nem tárgyilagos. A rendőrség azóta beismerte: éles lőszerrel adtak le figyelmeztető lövéseket szeptember 18-án a Szabadság téren.
"Véres hétfőnek" nevezte Balog Zoltán az október 23-i eseményeket a Fidesz "Mi lesz az emberi jogokkal?" elnevezésű konferenciáján.
Bár az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke egy félmondatot szentelt az MTV-székház ostromakor halálfélelemtől rettegő rendőrökre, és egy kérdés erejéig kitért a szeptember 18-i ostrom során beállt rendőri csődhelyzetre, a konferencián ezek után csak az október 23-i eseményekről ill. a rendőri túlkapásokról esett szó, mint ahogy a Beethoven zenéjével alákevert televíziós közvetítés képei és a vetített sajtófotók is csak az október 23-i eseményeket elevenítették fel.
A fideszes politikus egy sor, szerinte megválaszolatlan kérdést tett fel:
"Hogyan lehetséges, hogy a rendőrség egyik nap tehetetlen a Magyar Televízió székházánál néhány tucat rendbontóval szemben, a következő napokban viszont ártatlan embereket fogdos össze, és ver meg az utcán? (...) Ki, mikor és milyen utasításokat adott a rendőrségnek, ki és milyen megfontolásból adott parancsot egyszer a védekezésre, egyszer az oszlatásra, egyszer a gumilövedékek alkalmazására, az azonosító jelvény elvesztésére?
A kérdéseket nem először hallottuk az ellenzéki párt soraiból, ugyanakkor Balog felsorolásában új elemmel is találkoztunk: Ki rendelte október 23-án a Liberálisok Háza elé a tankot, ki gondoskodott róla, hogy az lehetőleg menetkész állapotban legyen? (Nem tudtuk eldönteni, hogy a kérdésben rejlő állítás retorikai túlzás volt-e, vagy a képviselő valóban úgy gondolja, hogy a beindított T-34-es azért volt ott, hogy valaki beindítsa, ezért megkérdeztük tőle, lásd A jelképpé stilizálódott tank című keretes írásunkat. Annyi biztos, hogy a Liberálisok Háza október 23-án már nem volt a Városháza téren.)
A jelképpé stilizálódott tank
Mi a véleménye a nyilvánosságra hozott rendőrségi jelentésről?
Az a tény, hogy már a kiinduló eseményekben nincs egyetértés, felveti a kérdést, hogy a továbbiakban hogyan működhetnek együtt egymással a rendőrség vezetői. Ugyanakkor nagyon súlyos hibának tartanám, ha a rendőrség vezetésének egymásra mutogatása elfedné a valódi kérdéseket: hogy mi történt és miért történt? Ki, mikor, mire adott parancsot, mit jelent az hogy "határozottan lépjen fel" a rendőrség? Ezekre a kérdésekre kellene válaszolni ahelyett, hogy belső harc indul a rendőrségen belül. - A szeptember 18-i eseményeket látva az október 23-i megemlékezés előtt nem tartottak attól, hogy a rendőrség nem tudja ellátni a feladatát, maximálisan bíztak a rendőrség szakmai felkészültségében?
Felhívnám a figyelmét, hogy szeptember 23-ára a Fidesz szervezett egy választási nagygyűlést, akkor a rendőrség határozottan felhívta a figyelmünket arra, hogy nem tudják garantálni az emberek biztonságát.Akkor azt a felelősségteljes döntést hoztuk, hogy elhalasztjuk a gyűlést szimpatizánsaink védelmének érdekében. Október 23-a előtt semmilyen jelzés nem kaptunk, sőt mi kérdeztük meg a Nemzetbiztonsági Hivatalt és a rendőrséget, hogy várható-e szervezett provokáció. A legjobb hiszemben szerveztük meg ünnepi megemlékezésünket. - Utólag nem tartja elhibázottnak a helyszín kiválasztását?Hol találkozhattunk volna? A Várban nem, nagyon nagy tömeg volt, másrész lezárták az egész várost, az Andrássy úton keresztül a Kossuth térig mindent. Hozzáteszem: ezeken a helyszíneken nem voltak ünnepségek; azok az emberek, akik ünnepelni akartak, hozzánk jöttek el. - Valóban komolyan gondolja, hogy valakiknek érdekükben állhatott, hogy az a T-34-es tank elinduljon? Nem kaptunk kielégítő választ erre a kérdésre. El tudja képzelni, hogy egy hónapnyi hisztéria után valaki csupán muzeális okokból odaállít egy tankot a Liberálisok Háza elé, amelyet valaki két perc után be tud indítani?
Ez egyrészt felelőtlenség, másrészt azt kell mondanom, hogy látok arra utaló jeleket, hogy ez is belefér címen akár ez is megtörténhetett, ugyanis most a tank, amelyet beindítottak, jelképpé stilizálódott. Nem védem azt az embert, aki beindította, de azoknak a felelősségét azért megvizsgálnám, akik miatt az eset megtörténhetett.
Balog Zoltán bocsánatkérésre szólította fel a szerinte kétségkívül jó humorú Kuncze Gábort, amiért az a bántalmazott Révész Máriuszon gúnyolódott. A képviselő eljátszott a gondolatkísérlettel, hogy mi lett volna, ha mindez az ő kormányzásuk alatt történne, de ígéretet tett, hogy amennyiben ők lesznek kormányon és hasonló incidensek történnek, ki fognak állni ellenfeleik emberi jogai mellett.
Az ellenzéki politikus előadásából kiderült: Császár Attila, a HírTv riportere szerint a Magyar Televízió székházánál, a televízió ostromakor talált lőszerhüvely egy éles, kilőtt lőszer volt, olyan lőszer, amit ma Magyarországon kizárólag a rendőrség használhat és tarthat. Ez azt jelenti, hogy éles lőszerrel lőttek a Magyar Televízió székházánál tette hozzá. Az ORFK helyettes szóvivője elismerte: a rendőrök szolgálati fegyverükből adtak le figyelmeztető lövéseket szeptember 18-án, ez azonban jogi értelemben nem minősül lőfegyver-használatnak.
Balogh Zoltán véleménye szerint ilyen mértékű rendőrségi akciókat képtelenség elképzelni politikai felhatalmazás nélkül, "akik ilyeneket állítanak, azok bennünket vagy hülyének néznek, vagy nincsenek igazán jó viszonyban az igazsággal".
Balog Zoltán hangsúlyozta: a Gyurcsány-kormány a kormányzás oltárán feláldozta a félelem nélküli szólásszabadságot, a gyülekezési jogot. A fideszes képviselő felolvasott egy ügyvédi feljelentést is, amely október 23-án és az azt követő napokban egy római katolikus pappal történteket írja le.
Morvai Krisztina büntetőjogász szerint "ma egy hónapja sok ezer ember emberi méltóságát tépázták meg, taposták meg Budapesten". Hozzátette: "sárba taposták azt az értékünket, ami az embert emberré teszi, a méltóságunkat, amikor könnygázt fújtak ránk (...)".
A büntetőjogász "mesterkélt kommunikációnak" nevezte a módszert, ahogy a média az eseményekről beszámolt, ezért arra bíztatott, hogy mivel szerinte a köztelevízió és a kereskedelmi tévék nem hajlandóak objektíven tájékoztatni, így a helyi televíziókra hárul a felelősség, hogy bemutassák az igazságot. A jogvédő szerint az október 23-án történt eseményekről készült videókat, személyes beszámolókat a helyi televíziókban vetíteni kellene, hogy mindenki megtudja, mi történt.
Morvai beszámolt arról, hogy a létrehozott civil jogász szakértői bizottság feladatai között szerepel, hogy feldolgozzák a tudomásukra jutott jogsértéseket, a bizottság bátorít mindenkit, hogy mondja el saját történetét.
A civil szervezet célja, hogy megvizsgálja, történt-e alkotmányba ütköző eljárás. Morvai közölte: civil szervezetként a népfelség jogának alapján fognak vizsgálódni és közérdekű adatokat kérni, céljuk a "titkolózás fátylát fellebbenteni".
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő felszólalásában kiemelte, mint egyszerű német rendőrtiszt vesz részt a konferencián. Spöttle hangsúlyozta: alapvető hiányosságot lát a magyar rendőrség kiképzésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrök nem mások, mint egyenruhába bújt állampolgárok, akiknek a bilincs felcsatolása után nincs több feladatuk az őrizetbe vettel. A szakértő szerint október 23-án szabályszerű vadászat zajlott, ami őt nagyon megdöbbentette. Spöttle szerint azzal, hogy több száz rendőrt maszkba bújtattak, és levették az azonosító jelvényüket, szinte feljogosították őket arra, hogy büntetlenül bármilyen bűncselekményt elkövethessenek.
A szakértő szerint nemzetközi (így német) gyakorlat szerint például a könnygázgránátot csakis úgy lehet bevetni, hogy azt a talaj felett közvetlenül kilőve jusson a zavargók közelébe, hogy még véletlenül se találjon el tüntetőt.
Gumilövedékeket a szakértő szerint csak olyan országokban, mint Kongó, Zimbabwe, vagy Pakisztán szoktak bevetni, ha viszont bevetik, csak torzóra (testre) lehet lőni vele. A szakértő előadása során váratlanul belerúgott a magyar biztonsági őrökbe, mikor közölte: hallotta, hogy a jelvény nélküli, maszkos rendőrök között civil biztonsági őrök is lehetnek, akik amellett, hogy feketében vannak és kopaszok, lényegében tök hülyék.
A volt rendőrtiszt elmondta: maszkot tilos Németországban használni rendőri intézkedéskor, mint ahogy az is elképzelhetetlen, hogy valakit ne lehessen azonosítani, mert a kódja a sisakjára van felfestve. Szintén elképzelhetetlen a német szakértő szerint, hogy a kilőtt lőszerrel egy rendőr ne számoljon el. A szakértő előadásában azért megvédte a magyar rendőröket, mondván: Magyarországon a zavargásoknak még nincs tradíciója, így a rendőrök sem lehettek felkészülve egy ilyen esetre. Georg Spöttler szerint érdemes lenne tanulni, többek között a német rendőrségtől is.
