Botrányt válthat ki a kórházi VIP-lista 2006. november 17. Neizer Anita
A végső döntés értelmében mindössze 31 kórház helyzete lesz bebiztosított, a kormány ugyanis jelentősen lecsökkentette az orvosoknak ismertetett munkaanyagot. A kórházszövetség elnöke a FigyelőNetnek úgy fogalmazott, az új lista botrányt robbanthat ki, míg Kökény Mihály szerint szól érv amellett, hogy csökkentették a kiemelt kórházak számát.
VIP-lista
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, kiskunhalasi Semmelweis Kórház, Szent Pantaleon Kórház, Szatmár-Beregi Kórház, Pécsi Tudományegyetem kórháza, Pándy Kálmán Kórház, Miskolci Megyei Kórház, Almási Balogh Pál Kórház, Erzsébet Kórház, Onkológiai Intézet, Gottsegen György Kardiológiai Intézet, SOTE, Flór Ferenc Kórház, Jávorszky Ödön Kórház, Szegedi Tudomány Egyetem Kórháza, Dr. Bugyi István Kórház, Szent György Kórház, Petz Aladár Kórház, DE OEC, Markhot Ferenc Kórház, Hetényi Géza Kórház, Szent Borbála Kórház, Szent Lázár Kórház, Kaposi Mór Kórház, Jósa András Kórház, Balssa János Kórház, Markusocszky Miklós Kórház, Csolnoki Ferenc Kórház, Nagykanizsai Városi Kórház, Zalaegerszegi Megyei Kórház, illetve egy kórházként megjelölve: Honvéd Kórház, MÁV, BM Kórház, Országos Gyógyintézeti Központ, MH Egészségvédelmi intézet.
A tárca összesen 16 ezer kórházi ágyat szűntetne meg, így az országban összesen 43 935 aktív és 27 409 krónikus ágy marad. Egy aktív kórházi ágy fentartása egyébként 5,5 millió forintba kerül évente.
Úgy tűnik, még a kormány sincs tisztában azzal, hogy végül hány kórház is szerepel a súlyponti kórházak listáján. Veres János ugyanis az egészségügyi miniszter tájékoztatója alatt jelentette be: a fehérgyarmati Szatmár-Beregi Kórház is bekerült a kiemelt ötven kórház közé. És bár az intézmény valóban súlyponti kórház lett, a VIP-listán csupán 31 egészségügyi intézmény neve szerepel.
55 kilométer a kritérium
A korábbi munkaanyagban, amelyről egyébként a kórházigazgatókkal is egyeztetett a tárca, 48 kórház szerepelt, majd szerdán ezt egészítették ki kettővel. A csütörtöki rendkívüli kormányülés után azonban összesen 31 kórház kapta meg a törvényileg garantált ágyszámot. Annyi van a listán, amennyi szakmailag szükséges mondta Molnár Lajos. Jelezte: a kiválasztás szempontja közé tartozott, hogy az intézményben a legjobb orvosok dolgozzanak és a legjobban felszerelt kórházak közé tartozzanak.
A legfőbb kritérium mégis az volt, hogy a kiemelt kórházak 55 kilométeren belül mindenki számára elérhetőek legyenek, ugyanis ezek az intézetek minden nap 24 órás sürgősségi ellátást nyújtanak a jövőben. A bebiztosított kórházak közé kerültek az egyetemi oktatást is ellátó megyei kórházak, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Kardiológiai Intézet, a főváros esetében pedig négy intézmény összevonásával létrejön egy központi kórház is.
Botrányos lista
"Ebből botrány lesz" kommentálta a FigyelőNetnek a hírt a Magyar Kórházszövetség elnöke hozzátéve, hogy ezt az anyagot senkivel sem egyeztették. Golub Iván szerint ugyanis számos olyan kórház van a listán, aminek nem kéne ott lennie, és sok olyan van, ami pedig helyet sem kapott. A VIP-listáról ugyanis levették például az Országos Baleseti Intézetet, a Balatonfüredi Szívkórházat, az Uzsoki Kórházat, de még a Heim Pál Kórházat is. Szerepel viszont rajta érthetetlenül az ózdi Almási Balogh Kórház, amellyel így a régióban már négy kiemelt kórház lett, míg más megyékben továbbra is csak egyetlen súlyponti intézmény maradt.
Több a szabad hely
Kökény Mihály viszont egészen másként látja a benyújtott tervezetet. A FigyelőNetnek úgy fogalmazott, azzal, hogy kevesebb lett a súlyponti kórház, kevesebb lett a garantált ágyszám, azaz több kórház több ágyra pályázhat. A törvény ugyanis meghatározta azt, hogy régiónként és szakmacsoportonként hány ágyra pályázhatnak a fennmaradó, úgynevezett területi kórházak. Ezeket a Regionális Fejlesztési Tanácsok vagy döntés híján maga az egészségügyi miniszter osztja szét a kórházak között. Molnár Lajos tervei szerint egyébként ezek lesznek az úgynevezett általános kórházak, melyek az aktív ellátás mellett több rehabilitációs feladatot látnak el. Azaz nemcsak a kiemelt kórházak nyújthatnak sürgősségi ellátást, hanem azok a kórházak is, amelyek "megnyerik" az ehhez szükséges ágyszámot.
Harmadik szinten a járóbeteg
Molnár Lajos szerint erre az átalakításra azért van szükség, mert a kórházi ágyak negyede üresen áll, és minden ötödik beteg annak ellenére fekszik kórházban, hogy a járóbeteg-ellátásban is gyorsan és hatékonyan lehetne meggyógyítani. Ezért a betegellátás harmadik szintjei a járóbetegközpontok lesznek, amelyek működhetnek nappali kórházként, szakrendelőként vagy egynapos sebészetként. Ezeknek a lényege, hogy a lakóhely közelében (maximum 20 kilométeren belül) a beteg igénybe tudja venni a szakrendelések többségét, mint például a nőgyógyászatot, a szemészetet vagy a fül-orr-gégészeti vizsgálatokat. A terv megvalósításához egyébként 21 új szakrendelőt kell építeni az országban.
