A gyülekezési jog kommunikációs alapjog - Magyar Rádió -
Elhangzott 2006. október 28-án
Dénes Balázs szerint hagyni kell, hogy mindenki szabadon elmondhassa a véleményét. Ha az emberek szabadon elmondhatják a véleményüket, szabadon gyülekezhetnek, kisebb eséllyel lesznek agresszívak, még ha a mostani tapasztalatok ennek ellentmondani látszanak is.
Az eddig sem volt titok, hogy a 17 évvel ezelőtt született törvényt a gyülekezési jogról nem éppen aprólékos precizitással írták, de ezt a dátum megmagyarázza. Közvetlenül a rendszerváltás előtt a legfontosabb demokratikus alapjognak, a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését kellett szavatolni, legfőképpen az állammal szemben. Mostanáig ez többé-kevésbé meg is felelt, kevésbé csak olyankor, ha a gumiszabályokat a hatóság a maga szája íze szerint értelmezte tévesen, mint például egy 2004. májusi tüntetés esetében. De a hézagok azóta is ott vannak, és most már azt is látni lehetett, milyen az, amikor az alapjoggal nem csak élni lehet, hanem időnként visszaélni is.
Világos és pontos szabályokra egyébként akkor is szükség van, ha zárójelbe tesszük mindazt, ami szeptember közepe óta történt. Ahhoz képest pedig azért, mert a 17 éves törvény nem sok szót veszteget például azoknak a jogaira, akik nem óhajtanak véleményt nyilvánítani, ellenben a maguk nyugodt életét szeretnék élni anélkül, hogy azt mások tartósan megzavarnák. A jelek szerint most a kormány tesz egy kísérletet a törvény módosítására, habár kétharmados jogszabályról van szó, ezért nagyon is kétséges, hogy bármilyen változtatásra lenne esély. Kár pedig, mert korántsem biztos, hogy az a legjobb, ha a joghézagokat traktorral behajtani tilos!-táblákkal próbálják betömködni, vagy éppen azzal, hogy közterületeket ideiglenesen műveleti vagy építési területnek címkéznek föl. De hozzá lehet-e nyúlni egyáltalán egy jogi szempontból csakugyan hevenyészetnek tekintett jogszabályhoz, ha azonmód és reflexszerűen feltámad emiatt valamilyen hátsó politikai szándék gyanúja?
Vajon a fővárosi közgyűlésnek a tervezete (bizonyos részeket már meg is hoztak belőlük), mennyire befolyásolja a gyülekezéssel kapcsolatos jogainkat? Egyes vélemények szerint ez nem érinti a gyülekezési jogot, mások szerint viszont igen. Dénes Balázs ez utóbbiakkal ért egyet. A normaszöveget ugyan még nem látta, az információkat a fővárosi közgyűlés honlapján, egy rövid tájékoztatásban olvasta.
Dénes Balázs két dologgal támasztja alá, hogy a tervezet a gyülekezési jogot elfogadhatatlan mértékben korlátozza. Magyarországon, hasonlóan a többi európai országhoz, többek közt a Magyar Alkotmánynak és a releváns nemzetközi egyezményeknek köszönhetően érvényes az a szabály, hogy a gyülekezési jogra vonatkozó szabályt kizárólag törvényi szintű szabályozás tartalmazhat. Rendkívül fontos politikai szabadságjogról van szó, ezért is kétharmados törvény. Az Alkotmány azt is kimondja, hogy a gyülekezési jog tartalmát még törvény sem korlátozhatja.
Ez nagyon egyszerűen levezethető mondja Dénes Balázs. A gyülekezési jog egy kommunikációs alapjog. Az hogy gyülekezünk, önmagában kevés. Az is kell, hogy szónokok legyenek, elhangozzanak beszédet, hogy az egybegyűlt tömeg valamilyen módon ki tudja fejezni az álláspontját. Attól kezdve, hogy több száz ember van a helyszínen, egyértelmű, hogy hangosítás nélkül gyakorlatilag lehetetlen ehhez a tömeghez szólni. Úgyhogy a színpadtechnika és a hangosítás nagyon fontos feltételeit képezik a gyülekezési jognak.
Hol az a határ, ami megszabja, hogy mi tartozik a gyülekezési jog határai közé. Hogy színpadtechnika igen, éjjeliszekrény vagy sörsátor már nem stb. kérdezte a Tizenhat óra. Dénes Balázs szerint a hangosítás, a színpadtechnika létjogosultsága nem vonható kétségbe. A mobilvécé, a sörsátor, a gulyáságyú most került előtérbe, mert eddig arra nem volt példa, hogy a demonstrálók több hétre táboroztak volna le. Véleménye szerint a határvonalat ott kell meghúzni, hogy melyek azok az eszközök, amelyek a gyülekezési jog gyakorlásához szükségesek.
- Én személy szerint nem értek azzal egyet, hogy ha a Parlament előtt valakik folyamatosan tüntetni kívánnak, legyen joguk ott lesátorozni,, legyen joguk ott mobilvécéket, mobilkonyhákat felállítani. Az ő gyülekezési joguk abszolút nem sérül akkor, ha ezeket nem tesszük számukra elérhetővé.
Ők is hallottak arról, hogy a kormány módosítani kívánja a gyülekezési törvényt. A TASZ szerint ez eltelt másfél évtizedben a gyülekezési törvénnyel kapcsolatban komoly probléma nem merült fel. Jól működött. Problémák az elmúlt három évben vannak. Vannak olyan esetek, hogy a bíróság komoly kártérítéseket ítélt meg csoportoknak vagy magánszemélyeknek, mert a rendőrség törvénytelenül oszlatott szét tüntetéseket.
A fővárosi közgyűlésnek joga van szabályozni a közterület-használatot. Vita abban van, hogy az Alkotmány által védett gyűléseket, amelyek a gyülekezési jog szabályozása alá tartoznak, lehet-e ily módon korlátozni. A Társaság a Szabadságjogokért úgy véli, hogy nem lehet. Mivel a fővárosi közgyűlés rendeletébe nem vette bele, hogy ez nem vonatkozik a gyülekezési jog hatálya alá eső gyűlésekre, ezért a közeljövőben Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert ez nem a közterület szabályozása, hanem a gyülekezési törvény korlátozása.
Ki döntheti el, hogy bömbölhetnek-e egy ilyen rendezvény hangszórói késő este? Dénes Balázs szerint a szabályozás ma is egyértelmű. A gyülekezés szabadsága addig terjedhet, ameddig más alapjogokat nem sért. Márpedig a nyugalomhoz, pihenéshez való jog is alapjog. Kérdés persze, kidönti el, hogy két alapjog közül melyik az erősebb. Dénes Balázs szerint a rendőrségnek mint jogértelmezőnek a feladata annak eldöntése, hogy egy adott gyűlés még ha be is van jelentve jár-e mások jogainak a sérelmével.
Én nem szeretném azt üzenni senkinek, hogy bárkinek joga van bármilyen lakott területen, éjszaka, a gyülekezési jog védelme alatt tüntetni. De nem szeretném elfogadni azt a helyzetet sem, amelyben vagyunk, hogy az elmúlt öt-hat hét eseményei következtében, úgy tűnik, hogy nemcsak egy szervezet, nemcsak egy hatóság, az 1989-ben kivívott demokratikus szabadságjogokat nemtelen eszközökkel, a napi politikai csaták áldozataiként kívánja feláldozni. Az a rendelet, amelyet a fővárosi közgyűlés csütörtökön elfogadott, az a módszer, ahogyan a rendőrség műveleti területté nyilvánította a Kossuth teret,, és ott semmilyen gyülekezést nem engedélyez, annak ellenére, hogy ezt a fogalmat, hogy műveleti terület, a gyülekezési törvény, az Alkotmány, a rendőrségi törvény nem ismeri, ezek nem elfogadható és nem szerencsés állapotok.
Dénes Balázs szerint hagyni kell, hogy mindenki szabadon elmondhassa a véleményét. Ha az emberek szabadon elmondhatják a véleményüket, szabadon gyülekezhetnek, kisebb eséllyel lesznek agresszívak. A mostani helyzetben ez furcsán hangzik, hiszen arról van szó, hogy egyesek, a gyülekezési jogot kihasználva, agresszívan léptek fel, randalíroztak. Ezekben az esetekben a rendőrségnek nemcsak joga, kötelessége is eljárni.
