A Gyurcsány-kormány csapása a nyugdíjasokra 2008-06-03 Magyar Hírlap Szajlai Csaba
Az elmúlt hat évben a nyugdíjas-infláció csaknem tíz százalékkal haladta meg a normál pénzromlási ütemet, amelyet a járandóságok kiegészítése nem tudott fedezni. Ráadásul ez évtől elveszett a nyugdíj egy része: sok minden változott a nyugdíjrendszerben, döntően az idősek kárára. A nyugdíj melletti jövedelemszerzés "szankcionálása", s az induló nyugdíjak számítási módja valamennyi új nyugdíjast hátrányosan érint.
Számos támadás éri a Fidesz vezetőjét, Orbán Viktort, hogy a nyugdíjak értékét csökkentené, holott erről szó sincs. Az ellenzéki párt megőrizné a nyugdíjak vásárlóértékét, amely egyébként éppen tavaly csökkent.
Harrach Péter, a KDNP országgyűlési képviselője lapunknak azt mondta: "a polgári kormány idején nőtt a nyugdíjak reálértéke". Tudniillik az úgynevezett svájci indexálás intézményét az Orbán-kormány tette gyakorlattá, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói árak és a nettó keresetek emelkedésének átlagával emeli évről évre a nyugdíjakat az állam. "A mindenkori reálkereset emelkedését az idősek is megkapják. Akkor feltétlenül, ha növekszik a magyar gazdaság, illetve érezhetően nőnek a bérek. Az elmúlt időszakra viszont nem ez volt a jellemző, hanem az ellenkezője" mondta Soós Lőrinc közgazdász. A KSH volt elnökhelyettese szerint egyre nagyobb gondot jelent, hogy a nyugdíjas-infláció az elmúlt hat évben csaknem tíz százalékkal volt magasabb, mint a "normális" pénzromlási ütem. "Ennek hátterében az áll, hogy az átlagos nyugdíjas fogyasztói kosarában az átlagot meghaladó súlyt képviselnek az alapvető cikkek: az élelmiszerek, a lakhatási költségek és az egészségügyi kiadások. Ez a jelenség mindaddig nem okoz társadalmi feszültséget, amíg tendenciózussá nem válik. Magyarországon viszont ez az elmúlt hat év átlagában folyamatosan megfigyelhető évről évre erősödő hatásokkal" mondta a közgazdász.
Az idei évtől sok minden változott a nyugdíjrendszerben, döntően a nyugdíjasok kárára. A legkellemetlenebb módosítás a nyugdíj melletti jövedelemszerzés "szankcionálása", de az induló nyugdíjak másféle számítási módja valamennyi új nyugdíjast rosszul érint. Aki nyugdíja mellett dolgozik, nyolc és fél százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Akinek pedig a bére túllépi a minimálbért, le kell mondania járandóságának egy részéről. Egy új számítási módszernek tulajdoníthatóan az idéntől jelentősen csökken az újonnan megállapított nyugdíjak összege is. A járandóság alapjául szolgáló jövedelmeket először a keresetekből levont járulékok összegével mérséklik: ilyen "csökkentő tényező" az egyéni nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egyéni egészségbiztosítási járulék és a munkavállalói járulék. Ezeket a levonásokat a kereset megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerint kell érvényesíteni. Az így megfogyatkozott, járulékokkal csökkentett összegből második lépésben levonják még a személyi jövedelemadót is. Vagyis a gyakorlatban a nyugdíjalapot 2008-tól már ekképpen állapítják: havi bruttó bér, mínusz járulékok, mínusz szja, azaz a mindenkori havi nettó bér jelenti majd a nyugdíj alapját.
