Koalíciós feszültség: 28 kormánypárti képviselő nem szavazta meg adómódosításokat 2007-11-12 20:54 HírTv
Csak 182 kormánypárti képviselő szavazta meg a kormány jövő évi adótörvény javaslatát a 210-ből. 19 MSZP-s nem voksolt, egy tartózkodott, négy szocialista és négy szabad demokrata pedig az ellenzékkel együtt, a nem gombot nyomta meg. Információink szerint az MSZP 20 képviselője az értékalapú ingatlanadó 2009-es bevezetése ellen protestált, az SZDSZ erős emberei pedig a liberális adócsökkentési javaslat MSZP-s vétója miatt szavaztak a kormány ellen.
Nagy volt a titkolózás az MSZP délelőtti, zárt frakcióülése után. A szocialisták egy hete azt ígérték, annak ellenére is megtorpedózzák a kormány általános és értékalapú ingatlanadóját, hogy a parlament leszavazta a módosító javaslatukat, az SZDSZ pedig ismét a koalícióból való kilépéssel fenyegetőzött.
A szocialista Jauernik István az önkormányzati bizottság elnökeként újra benyújtotta az MSZP múlt heti módosító javaslatát arról, hogy ne csak számított értékalapon vethessék ki a települések az ingatlanadót. Az alkotmányügyi bizottságban azonban saját párttársai szavazták le a javaslatot. Azt mondták, az nem felel meg a házszabálynak. A Fidesz szerint a nagyobbik kormánypárt ismét engedett a liberálisoknak. A párt gazdaságpolitikusa azt mondta: a szocialisták meg tudták volna akadályozni a törvény elfogadását, ha akarták volna.
Ennek ellenére több MSZP-s képviselő is úgy nyilatkozott, hogy nem szavazza meg az ingatlanadót. Battonya szocialista polgármestere például arra hivatkozott, hogy városában egy év alatt többszörösére nőttek az ingatlanárak, mert a román állampolgárok felvásárolták az üres lakásokat. Szerinte emiatt a szegényebb magyarokat sújtja majd a magas adóteher, amit nem tudnak majd kifizetni.
Végül, a 210 kormánypárti képviselőből csak 182 szavazta meg a kormány adócsomagját. Négy szocialista képviselő nemmel voksolt, Mécs Imre pedig tartózkodott. Az MSZP frakciójából 19-en nem nyomtak gombot, pedig sokan ott voltak az ülésteremben. A liberálisok által is szorgalmazott adótörvényeket még az SZDSZ négy képviselője sem szavazta meg. Kuncze Gábor volt pártelnök, Pető Iván és Hankó Faragó Miklós ügyvivő, illetve Gulyás József a párt országos tanácsának elnöke valószínűleg nem az ingatlanadó, hanem az SZDSZ adócsökkentésének múlt heti szocialista vétója miatt nyomott nemet.
Jövő évi adótörvényeket fogadott el a parlament 2007. november 12. 18:53 MNO
Elfogadta az áfatörvény módosítását a parlament. A változtatással négymillióról ötmillióra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára, és a magánszemélyeknek is kell áfát fizetniük az ingatlanértékesítés után, amennyiben az sorozat jelleggel történik. A helyi építmény és telekadót az ingatlan értéke után kell megfizetni.
Azok az önkormányzatok, amelyek kivetik a helyi építmény- és telekadót, ezt 2009-től csak az ingatlan értéke alapján tehetik, amelyet egy táblázatból kell kiszámítani. Az önkormányzati bizottság megpróbálta visszahozni a múlt héten főleg ellenzéki és SZDSZ-es szavazatokkal elvetett javaslatot, hogy továbbra is lehessen választani a négyzetméter- és az értékalapú adóztatás között, de erről nem szavaztak, mert az alkotmányügyi bizottság házszabályellenesnek minősítette.
Ez azt jelenti, hogy nem talált belső ellentmondást vagy más jogszabállyal ütközést - a zárószavazás előtt ugyanis már csak ilyen esetben lehet változtatni a szövegen. Az önkormányzati bizottság egyébként azzal érvelt - a jelek szerint sikertelenül -, hogy ha nincs választási lehetőség, az az önkormányzati törvényt sértené, mert súlyosan korlátozza a települések jogait.
A törvény a személyi jövedelemadó két kulcsát és a sávhatárt változatlanul hagyja, de a jóváírási szabályok módosítása révén nagyobb lesz azok nettó jövedelme, akik évi 1 millió és 2 millió 300 000 forint között keresnek. Az adómentesen adható étkezési hozzájárulás a kétféle jegynél 5 és 10 000 forintról 6 és 12 000-re nő, az adómentes iskolakezdési támogatás pedig a minimálbér 30 százaléka lesz, ami jövőre 21 000 forint.
Nem változnak az áfa kulcsai. A vállalkozások nyereségük első 50 millió forintja után 16 százalék helyett csak 10 százalék adót fizetnek, ha megfelelnek bizonyos feltételeknek, és az így megtakarított pénzt fejlesztésre vagy munkanélküliek, pályakezdők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására fordítják. Az úgynevezett kis adók megmaradnak, miután összevonásukat a képviselők többsége elutasította.
Változik az adózás ingatlan eladása esetén. Most lakáseladás esetén az így szerzett jövedelem 25 százalékát kell befizetni adóként, ha a vásárlás óta 15 évnél kevesebb idő telt el. De 5 és 15 év között csak a jövedelem fokozatosan csökkenő része adóköteles. Ez az időszak jövőre 5 évre csökken, és már a második évtől kezdődik az adóalap mérséklése. Ugyanakkor a jövedelemadót az öt éven belül eladott lakás után akkor is be kell fizetni, ha a bevételt rögtön újabb lakás vásárlására költik. Áfát viszont általában továbbra sem kell fizetni magánszemélyek ingatlaneladása után, csak akkor, ha valaki ezt sorozatban teszi, két éven belül legalább négyszer. A 100 millió forintnál értékesebb ingatlanok luxusadóját kiterjesztik a cégekre is - eddig csak a magánszemély tulajdonában lévő épületek után kellett ezt fizetni.
Kis mértékben változik a regisztrációs adóról szóló törvény: aki 20 évnél fiatalabb használt autót hoz be, és úgy gondolja, hogy a kocsi a korához képest rosszabb állapotban van, az kérheti, hogy egyedileg állapítsák meg az adóját, azaz a táblázatban szereplőnél kevesebbet fizessen.
A jövő évi adótörvényeket péntekig ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben, mert a szabályok 45 napos felkészülési időt írnak elő. Vagyis a két adótörvény csak akkor léphet hatályba szabályosan január elsején, ha Sólyom László nem használja ki az alkotmány szeriont rendelkezésére álló öt napot, és az összesen 760 paragrafusból álló, 343 oldal terjedelmű jogszabálytömeget két nap alatt elbírálja.
(mr1-kossuth.hu)
