grizzlybear

Tettenérték a cigányokat - több száz fős verekedés    2007-08-22 15:07 Barikád.hu Bűnügy Friss hírek

Több száz helyi magyar és roma verekedett össze szerdára virradó éjszaka Erdélyben, a Brassó megyei Apáca településen, közölte a helyi rendőrség szerdán. Az összetűzés megszüntetésére több száz rendőrt kellett a faluba vezényelni. A cigányokat lopás közben érték tetten.

Lucernát loptak a romák a Brassó megyei Apácán a keddről szerdára virradó éjszakán, amikor tetten érték őket a szántóterület tulajdonosai. A két tolvaj megpróbált elinalni a sötétben, de a kárvallottak nem hagyták, mire emezek kővel kezdték dobálni őket. A hangoskodásra többen felfigyeltek a faluban, és rövidesen kb. 150 személy személy gyűlt össze a helyszínen, ahol kövekkel és botokkal dobálták egymást, illetve többen összeverekedtek. Hárman megsérültek.

A konfliktus hírére rövidesen 130 csendőrt vezényeltek a helyszínre, akik kb. két óra alatt állították helyre a rendet. „A karhatalom azonban nem lépett fel a felekkel szemben. Békés eszközökkel állították le a zavargást”, nyilatkozta a Brassó megyei csendőrparancsnokság vezetője, Eugen Pop. Egy mentőautó is kiment Apácára, az orvosok a helyszínen ellátták a sebesülteket.

Az apácai lakosság 55 százaléka roma, 45 százaléka magyar nemzetiségű.

(Hír TV - barikád.hu)

Tömegverekedéshez vezetett Erdélyben a cigánybűnözés, miután a magyarok megelégelték, hogy a cigányok rendszeresen lopják a terményeiket. A mintegy 150 magyar és 200 cigány összetűzésére szerda hajnalban került sor a Brassó megyei Apácán, ahol a helyi magyarság közös fellépéssel próbálta elejét venni a további fosztogatásoknak.

Az önvédelmi reakció előzménye az a felismerés volt, hogy a hatóságok képtelenek megakadályozni a cigányok által a faluban elkövetett sorozatos bűncselekményeket, sőt a bűnöző cigányok számára a terményre vigyázó biztonsági őr sem akadály: őt az 5 cigány elkövető a tömegverekedést kiváltó tolvajlás során megverte. A barikad.hu szerkesztősége az apácai események kapcsán Bíber József Tibort, a Jobbik cigánybűnözéssel foglalkozó alelnökét kérte helyzetértékelésre.

Alelnök úr! Milyen következtetések vonhatók le abból, hogy Apácán immár nem cigányok egymás közti csetepatéja, hanem magyarok és cigányok összetűzése következett be?

A Brassó megyei események azt a már jó ideje hangoztatott álláspontomat támasztják alá, mely szerint a cigánykérdés kezeletlensége hasonló etnikai zavargásokhoz vezethet Közép-Európában, mint amely a közelmúltban borította lángba Franciaország egyes városait. Arról van szó, hogy létezik egy egyre növekvő számú cigány populáció Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, amelynek közös jellemzője, hogy a fent említett országok jogrendjébe, a többségi nemzet szokásrendjébe sehol nem képes, sőt nem hajlandó beilleszkedni. Ebből származnak a konfliktusok.

De az Apácán történtek másra is rávilágítanak: a cigánybűnözés határokon átívelő jelenség, hiszen egyformán elszenvedői a magyarok, a szlovákok és a románok is olyannyira, hogy a Maros megyei Hadréven pár éve magyarok és románok közösen űztek ki 14 bűnöző cigány famíliát a falujukból. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen életvitelt folytattak az ottani cigányok, ha a történelemben eddig példa nélkül álló módon magyar-román „egységfrontot” sikerült összekovácsolniuk!

Ön szerint mi a megoldás a cigánybűnözés ellen?

Az biztos, hogy a pozitív diszkrimináció nem. Ez egyébként is magyarországi specialitás, hiszen az Európai Unió minden más országában elfogadhatatlan, hogy egy kisebbséget etnikai alapon kedvezményezett helyzetbe hozzon bárki is a többi nemzetiség rovására. Ez abszurdum, teljességgel megengedhetetlen, ráadásul azt a hamis képzetet kelti a cigányságban (mert hisz róluk van szó), hogy törvények fölött állóként bármit megtehetnek. Lophatnak, rabolhatnak, lincselhetnek. Rá kell őket döbbenteni arra, hogy ez nem így van. Lejárt az ideje a türelemnek: ha 600 év nem volt elég a szép szóval való meggyőzésükre, akkor teljesen fölösleges továbbra is kizárólag ezzel próbálkozni.

Tetszik nekik vagy nem: a cigányság beilleszkedni nem akaró hányadát kényszeríteni kell a civilizált együttélésre, ha szükséges, akár karhatalommal. A felvidéki cigánylázadást 3 nap alatt „lerendezte” 2500 szlovák kommandós és katona, azóta hasonló eset, tömeges fosztogatás, rablás nem fordult elő Szlovákiában, ami arra utal, hogy a bűnöző cigányok elleni fellépésben a rendfenntartó alakulatok elrettentő erejű beavatkozásának nincs alternatívája.

A karhatalmi eszközökön túl mire van szükség?

Ugyanilyen fontos a magyar közösségek „öntudatra ébredése” is: ha úgy látják, hogy sem a törvény, sem a hatóságok nem védik meg őket, akkor fogjanak össze, és szálljanak szembe azokkal, akik a normális emberi életüket lehetetlenné teszik. Akadályozzák meg a cigánybűnözést, védjék meg javaikat, ha kell, kényszerítsék arra az élősködőket, tolvajokat, rablókat, hogy felhagyjanak a jogkövető többség terrorizálásával.

Még nem késő!

(barikád.hu)

Gárdát szerveznek a bolgárok a cigánybűnözés ellen   2007-08-23 09:43 Barikád.hu Címlapra kerül Friss hírek

Önkéntes készenléti gárdát akar életre hívni a múlt heti szófiai cigányzavargások nyomán a Bolgár Nemzeti Szövetség. A szervezet vezetője, Bojan Raszate azzal indokolta elhatározásukat, hogy a bolgár társadalom megszenvedte a cigányterror elmúlt 17 évét, miután az egymást követő kormányok és a rendőrség vezetése csak tétlenül szemlélte az eseményeket. A belügyminiszter sem zárkózik el az ötlettől.

A bolgár főváros Kraszna Poljana negyedében múlt héten mintegy száz cigány randalírozott, arra hivatkozva, hogy bőrfejűek készülnek rájuk támadni. Egyben megpróbáltak elégtételt venni a szkinhedeken, akik előzőleg súlyosan megsebesítettek egy roma fiatalt.

A közszolgálati televízió fejszékkel, késekkel és husángokkal felszerelkezett cigányokat mutatott, amint az utcákon autókat törnek össze. A rendőrök sokáig nem avatkoztak be, egy belügyi tisztségviselő szerint azért, mert nem tudták "milyen keményen kell eljárniuk". Raszate ezt követően állt elő a nemzeti gárdával kapcsolatos elképzelésével a polgárok életének, vagyonának és családjának védelmét biztosítandó.

A rendőrség eljárása miatt Georgi Parvanov államfő élesen bírálta Rumen Petkov belügyminisztert, személyes megbeszélésük után azonban már azt bizonygatta, hogy a törvény szigora egyformán sújtotta a zavargásokban részt vevő feleket. A Mediapool.bg internetes honlap szerint a rendőrök az egyenlő elbánás jegyében négy cigány mellett, négy "bőrfejűként viselkedő" személyt vettek őrizetbe.

Nemzeti gárda létrehozásának ötlete már többször felmerült Bulgáriában az ismétlődő bolgár-cigány összetűzések nyomán. Idővel egyik vezérszólamává vált a mérsékelt nacionalistáknak csakúgy, mint a Roham (Ataka) nevű rendkívül népszerű nacionalista pártnak. A szervezet köztársasági elnök-jelöltje legutóbb a második helyen végzett. A párt tavasszal megháromszorozta képviselői számát az Európai Parlamentben.

Rumen Petkov belügyminiszter a tervezett nacionalista gárdát "barna beütésű félkatonai struktúrának" minősítette, amelynek törvényessége bizonyításra szorul. Elhessegette azonban azokat a hangokat, amelyek szerint a gárda "veszélyt jelenthetne a kisebbségek közti békére nézve".

A bolgár főügyészség mindazonáltal vizsgálja, nem fenyegeti-e egy ilyen gárda a kisebbségek egyenjogúságát. A bolgár zsidók szervezetének elnöke, Maxim Benvenisti a BGNES hírügynökség szerint aggodalmát fejezte ki, hogy a romák után más kisebbségek, így a zsidók, a muszlimok és az örmények is a nemzeti gárda célpontjává válhatnak.

A Mediapool.bg szerint az új gárda máris rendelkezik néhány, egyenként 30-35 férfiból álló alakulattal, amelyek a főváros mellett Veliko Tarnovo, Jambol és Plovdiv városokban szerveződtek meg, s tagjaik egy része az egykori német nemzetiszocialista rohamosztag, az SA "barnaingeseinek" egyenruhájára emlékeztető öltözetben jelenik meg - vélekedik a portál. A hírre reagálva a belügyminiszter úgy vélekedett: az ilyen egyesülések létezését engedélyezni lehetne a mezőgazdasági termények védelmében.

Raszate szerint a gárda rendkívüli helyzetekben, például rendbontások, zavargások vagy természeti katasztrófák idején kelhetne a lakosság védelmére. A kiképzést nyugalmazott katonatisztek, rendőrök és tűzoltók biztosíthatnák, tagjai pedig önkéntes fiatalok, hazafiságtól és bátorságtól vezérelt erős férfiak lehetnének.

Szerdán a délnyugaton fekvő Szamokovban mintegy ezer cigány lakos tiltakozott amiatt, hogy előző este egy 17 éves roma fiatalt agyonvertek a bolgárok. A kiváltó okról nem szólnak a jelentések.

A cigány kisebbség létszámát mintegy 650 ezerre, azaz 9 százalékra teszik Bulgáriában. A liberális szakemberek megállapítása szerint a közösség tagjait tömeges munkanélküliség, szegénység és előítélet sújtja.

Tegnap a román miniszterelnök az erdélyi magyarok oldalára állt, akik a Brassó megyei Apácán, megelégelve a sorozatos bűncselekményeket, összetűzésbe keveredtek a helyi cigányokkal.

MTI-barikád.hu

Tüntetnek a cigánybűnözés ellen       2007. augusztus 23. 09:09HunHír.Hu-információ

A Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) ma tartja békés, megemlékező demonstrációját, amelyet több cigány szervezet is szeretett volna megvétózni.

A cigányok feljelentették a MÖM-öt, s mint közölték: "egyéb jogi szankciók kilátásba helyezésével” is megfenyegették őket, remélve, hogy megfélemlítődnek, s elhallgatnak.

A szervezet ennek ellenére megtartja gyertyás demonstrációját, a Jobbik Magyarországért Mozgalomat és a Magyar Nemzeti Frontot sem tudták elriasztani. A tüntetés Kecskeméten, a Szabadság téren 18 órakor kezdődik, amikor is együtt emlékeznek a brutálisan lemészárolt Kiss Norbertre, Csete Ferencre, Szögi Lajosra és a többi névtelen magyar áldozatra, akik ezrével estek - a társadalmi közönynek, és az elégtelen törvényi szabályozásnak köszönhetően - a cigánybűnözés áldozataiul.