Rákbetegek kölcsöne Pelle János gondola.hu 2007. augusztus 3. 15:38
Megindította a fantáziámat egy július 20-i, a legnagyobb példányszámú napilap címoldalán szereplő hír. Bács-Kiskun megye önkormányzatának kórháza javasolja, hogy betegei három- öt éves futamidőre hitelt vegyenek fel arra a rákdiagnosztikai vizsgálatra, melyet az Országos Egészségügyi Pénztár a helyi biztosítottaknak nem képes fedezni. Erre hivatkozva a kórház vezetői tárgyalásokat kezdeményezetek több bankkal is. Mivel ezek csak jövedelmező üzletekkel foglalkoznak, erős kétségeim támadtak, hogy mondjuk egy ötven valahány éves, beteg embernek, legyen bár állásban, vagy munka nélkül, milyen feltételekkel adnának pénzt egy PET-CT (komputer tomográfos) vizsgálatra, melynek ára jelenleg 250 000 Ft.
Beszéltem Müller Jánossal, a Magyar Bankszövetség szóvivőjével, aki legalább annyira meg volt lepve, mint én, hogy egyesek az állami egészségügy akuttá vált problémáit a bankokra kívánják testálni. Nem ismerjük a hír hátterét, így azt sem, hogy a kezdeményezők milyen feltétellel javasolnak a diagnosztikai vizsgálatokra bankhitelt. A bankok nem jótékonysági intézetek, hiszen nem a saját pénzüket helyezik ki, hanem az ügyfelekét, akiknek el kell számolniuk, ezért mérlegelniük kell a kockázatokat. Ettől függetlenül nem tartom kizártnak, hogy családi alapon, közös háztartásban élő emberek jótállásával mégis lehet hitelt adni ilyen célra is. Alapelv azonban, hogy hitelt biztosíték nélkül egyetlen bank sem ad. A bankoknak előzőleg el kell végezni a kockázatelemzést, például ilyen esetekben, hogy ha nincs készpénzfizető kezes, milyen ingatlanra vagy vagyontárgyra lehet jelzálogot betáblázni. Fontos, hogy a kezesnek rendszeres jövedelme legyen, melyből rendszeresen törleszthet, ha az adós beteg nem fizet- mondta a szóvivő. Vagyis ahhoz, hogy valaki negyedmilliócskát kapjon egy diagnosztikai vizsgálatra, jó, ha van egy harmincéves, makkegészséges topmenedzser hozzátartozója, aki kezességet vállal érte. Ennek hiányában komolyabb felhalmozott vagyon is megteszi, amiből közvetlenül kifizethetné a kórház számláját. De hátha éppen ahhoz támad kedve a kórral küszködve, hogy végigböngéssze a bankok THM-ajánlatait, végigcsinálja a hetekig tartó, költséges procedúrát, miközben keresik, hogy hol bujkál a testében a daganat?
Na nem, ez azért túlzás. Az egészségügyi reformot a kormányzat azzal a jelszóval kezdte el, hogy meg kell szüntetni az ellátás ingyenességét, mert amiért nem kell fizetni, azt nem becsülik az emberek. Csakhogy mindannyian tudjuk, hogy az ingyenes társadalombiztosításban való részvételünk, mely egyébként a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által nemrég személyesen felavatott kecskeméti rákdiagnosztikai centrumban PET-CT vizsgálatra sem jogosít, pénzbe kerül, méghozzá sokba. Ha egyre kevesebbet kapunk a környező országokhoz képest rendkívül magas járulékainkért, miért fizessük egyáltalán? Ha egyszer a szabad piac dúl az egészségügyben, és mindenki a saját kockázatára lehet beteg, s csak akkor gyógyulhat, ha van rá pénze, mit akar az APEH, amikor a járulékon kívül még külön egészségügyi hozzájárulást is vár tőlünk?
A bankok ilyen helyzetben csak azt adhatják, ami lényegük: annyi pénzt, amennyit biztonságosan visszakaphatnak, a megfelelő haszonnal együtt. Ezért nekik csak annyira lehet szemrehányást tenni, mint a ragadozó állatoknak, hogy éles körmük és foguk van. Ha nem lennének, felborulna a biológiai egyensúly, például elszaporodnának az emlős kártevők, és a pockok, egerek és patkányok elpusztítanák a termést. Úgyhogy éljenek a bankok, hiszen szükség van rájuk, de persze lehetőleg ne belőlünk. Tény, hogy csúnya látvány, ahogy a balekoknak a tévéreklámokban azonnal folyósítható, méregdrága kölcsönöket ajánlanak, melyhez az adósoknak egyetlen meglévő vagyontárgyukat, viszonylagos stabilitásuk zálogát, a lakásukat kell lekötni. És bizony az emberek természetéből következik, hogy előbb vesznek fel hitelt plazmatévére és DVD-lejátszóra, melyen vizuális moslékot habzsolhatnak, vagy tengeri nyaralásra, melyen úgy érezhetik magukat a parton, mint olajos szardínia a bádogdobozban, mint egy korszerű diagnosztikai eljárásra, amelyből megtudják, hogy van-e bennük tumor, és pontosan hol. Akkor, amikor sokan még az ingyenes szűrővizsgálatokra sem mennek el, mondván, hogy ha rákbetegek, úgyis meghalnak, ha meg nem, minek fárasszák magukat, milyen esélye van annak, hogy egy átlagos magyar beteg átérzi a PET-CT fontosságát, és ezért a vizsgálatért képes komoly áldozatot hozni, akár bankkölcsönt is felvenni?
Amikor 1980-ban elkezdtem orvosként dolgozni, nem gondoltam, hogy egyszer ezt is megérem - mondta az említett napilap tudósítójának a kecskeméti kórház főigazgatója. Szó, ami szó, én sem gondoltam rá, hogy ilyen vívmányokkal lephet meg a szép új világ. Ki fizeti meg valójában a bankdiagnosztika és hasonló, elképesztő húzások árát az egészségügyben? A betegek? Ők valószínűleg, mert a daganatos halálozások száma, mely már így is magas Magyarországon, nőni fog, és a kór hagyományos módon történő diagnosztizálása után a túlélési idő drasztikusan csökken majd. Az orvosok? Feltehetőleg ők is, hiszen rájuk hárul az a hálátlan feladat, hogy a gyógyítás kiküszöbölhető hiányosságaiért a felelősséget a betegre hárítsák. Elpatkolsz, holott megmenthettünk volna? Késő a bánat, fizetned kellett volna. De ne búsulj, a halál az a mutatvány, amivel még senki sem vallott kudarcot
Végül maradnak a politikusok, akiket mindezért felelőssé lehet tenni. De közülük jó néhányan bármikor úgy dönthetnek, hogy visszavonulnak az üzleti szférába, mondjuk egy nagy bank igazgatótanácsába. Az egészségügyi reformtól elcsigázott embereknek így nem marad más hátra, mint hogy a politikusok helyett a pártjaikon álljanak bosszút, hatalomba segítve a most kormányzó koalíció ellenfeleit. Akik alatt, ha a dolgok így mennek tovább, az OEP már egy tyúkszemműtétet sem lesz képes finanszírozni, vagyis addig sántikálunk, amíg nem veszünk fel bankkölcsönt.
