Előre megírt érvek Bajnainak 2007. március 2. 0:04 Magyar Nemzet
Bajnai Gordonnak külön kommunikációs sorvezetőre van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon egy bizottsági meghallgatás kihívásaival, illetve el tudja mondani, mi a feladata mint fejlesztéspolitikai kormánybiztosnak - erről tanúskodik egy lapunk birtokába került irat. Egy parlamenti bizottsági jegyzőkönyvből kiderül: Bajnai megtanulta a leckét.
Pontokba szedi a korrepetáló kommunikációs mankó, hogy szó szerint milyen helyes választ kell adnia bizonyos kérdésekre, illetve mikor, milyen kommunikációs eszközökkel kell élnie az EU-s milliárdok fölött diszponáló Bajnai Gordonnak az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) végrehajtását felügyelő eseti bizottság meghallgatásán.
A felkészítő anyag olyan fő stratégiai célokat tartalmaz, mint a "hiteltelenítés", vagy a kérdezők "szakmaiságának" megkérdőjelezése. Bajnait egy esetleges meglepő kérdésre is felkészítették, amelyre elterelő kommunikációs stratégiát írtak elő. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét a konfliktusos témák kezelésére is kiokították. A sorvezető az iskolákat érintő bizottsági kérdések esetén a következő kommunikációs tanácsot adja Bajnainak: "Az iskolákba nem márványpadló és aranycserép, hanem XXI. századi tudást adó eszközök kellenek."
Az egyes vázlatpontok alatt a javasolt válaszokat szóról szóra megfogalmazta a mankó szerzője, amit Bajnainak csak be kellett magolnia. Néhány gyöngyszem ezekből: "Hiteltelenítés: a szakmailag téves vádakra, kérdésekre a kérdező hozzá nem értésének diplomatikus kiemelésével érdemes válaszolni. Például: Képviselő úr, nem pontosan ismeri az EU vonatkozó szabályait, emiatt tette fel ezt a szakmailag megalapozatlan kérdést. Engedje meg, hogy elmagyarázzam, hogyan működik ez az EU-ban."
A kis- és a középvállalkozásokkal kapcsolatos támadó kérdések esetére meglepetésként: Engedjék meg, hogy itt jelentsem be önöknek, hogy az EU Jeremie programján keresztül a következő hét évben 167,5 milliárd forint kedvezményes hitel, hitelgarancia vagy tőkegarancia áll majd a mikro-, családi és kisvállalkozások rendelkezésére. A 70 százalékos önrészt firtató esetleges kérdés veszélyére javasolt válasz: "Hadd kérdezzek vissza, képviselő úr. Ön a saját pénzéből adna ingyen pénzt egy ismeretlen vállalkozásnak? ( ) Kérem, ne feledjék, hogy mi az európai és benne a magyar adófizetők pénzéből gazdálkodunk. A mi felelősségünk, hogy ezt a pénzt kezeljük, hogy ne vesszen kárba. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a támogatásoknak nem az a céljuk, hogy életben tartsanak amúgy életképtelen vállalkozásokat. Amit mi kínálunk az adófizetőknek, az nem ajándék, hanem lehetőség "
A február 20-i bizottsági meghallgatás jegyzőkönyve alapján Bajnai megtanulta a leckét, számos esetben a kommunikációs segédanyag szófordulatait alkalmazta. A vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésre úgy fogalmazott: "Hadd mondjam el a bizottságnak talán először hallhatják tőlünk azt, hogy egy olyan kezdeményezéssel élünk, amely az unióban is új. ( ) Ez az uniónak az úgynevezett Jeremie programja, amely arról szól, hogy a vállalkozások támogatásának egy új módszerét vezetjük be. ( )170 milliárd forint körüli öszszeget három alapvető formában: elsősorban mikrohitel, hitelgarancia és kockázati tőkebefektetések formájában helyezzük ki vállalkozásokhoz." Latorczai János KDNP-s bizottsági tag kérdésére pedig a segédanyagból vett módon visszakérdezett: "Ön a saját pénzét odaadná egy vállalkozónak, hogy abból ő fejlődjön?"
A kormányoldalon nem új, hogy kommunikációs útmutatóval segítik embereik munkáját. A parlament - ugyancsak február 20-i - demográfiai vitanapján a szocialista képviselők listát kaptak a használandó és kerülendő szavakról.
Bodacz Péter
