Gyurcsány - felhőkön járva Tényfeltárás 2007.01.14. gondola
Mi teljesül a kormány ígéreteiből? Mi olvasható ki a büdzsé számaiból? Milyen jövő vár ránk? Miben számították el magukat a kormánypártok?
Oldalakon át sorolhatnánk a tényeket, az ígéretek és a valóság közötti különbségeket, az egyszerűség kedvéért azonban csupán néhány területet (költségvetés, infláció, munka világa, adók-járulékok, gázár, egészségügy) vetettük górcső alá, összehasonlítva a választási programban beharangozottakat a költségvetésben elfogadottakkal.
Könnyű megállapítani: fölöttébb elégedett önmagával a kormányfő. Pártjai is vele, és ő is a pártjaival. Ám, nem kell ahhoz zenésznek lenni, hogy észrevegyük a hamis hangot, - állítják a KDNP soraiban, és szerte e hazában még sok millióan, akiknek mégsem minden úgy jó, ahogy most van, lévén a kormány ott is akar aratni, ahol nem vetett. Platon szerint az igazságosság a lélek egészsége, az igazságtalanság a betegsége. Azt mondja Gyurcsány Ferenc: neki tiszta a lelkiismerete. Mások szerint ez a rossz emlékezet jele. És hogy mennyire így van, bizonyság rá e röpke elemzés.
KÖLTSÉGVETÉS Tény és a prognózis:
A 2002 májusában mért szinthez képest az adósság 6439 milliárd forinttal nőtt, ami 77 százalékos emelkedésnek felel meg. Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adataiból kiderül: sohasem emelkedett még olyan mértékben hazánk államadóssága, mint 2006-ban. 14.719 milliárd forint jelenleg Magyarország adósságállománya, és csak 2006-ban 1975 milliárddal emelkedett. Ez minden idők legnagyobb adósságnövekedése hazánkban! Az adósság kamataira 2007-ben legalább 1112 milliárd forintot kell fordítani, ami megközelíti az egész évre tervezett személyi jövedelemadó-befizetések összegét.
INFLÁCIÓ
MSZP választási program: "Éves átlagban 2-3 százalékos a fogyasztói árszínvonal növekedés." SZDSZ választási program: "Alacsonyabb infláció"
Az elfogadott költségvetés szerint: 2007-ben 4 százalékos reálkereset csökkenés, és emelkedő, 6 százalék feletti infláció várható.
MUNKA VILÁGA
MSZP választási program: "Évente 40-50 ezer emberrel többnek lesz munkája" SZDSZ választási programja: "Azt kell segíteni, aki munkát keres!?
Várható: 2007-ben és 2008-ban nő a munkanélküliség a jelenlegi szinthez képest
Tény és a prognózis:
A legutóbbi statisztikai adatok szerint ma 38 ezer körül van a bejelentett álláshelyek száma, miközben a munkanélkülieké megközelíti a 390 ezret. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003 óta a munkanélküliségi ráta 5,6 százalékról 7,5 százalékra nőtt. A kormány kiszámíthatatlan adó- és gazdaságpolitikájának hatására egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a hazai mikró-, kis- és közepes vállalkozások, miközben ők azok, akik a hazai munkavállalók 60 százalékának munkát tudnának biztosítani, - ha megfelelő gazdaságpolitikája lenne az országnak. A havi adatok szerint ugyanakkor elindult a vállalkozói igazolványok visszaadása: négy hónap alatt több, mint húszezren döntöttek így.
ADÓK ÉS JÁRULÉKOK
MSZP választási program: "Csökkentjük a vállalkozások, az állampolgárok, a családok adóterheit." SZDSZ választási program: "Csökkentjük az adókat növelve, növeljük a nyugdíjrendszer biztonságát."
Tény és a prognózis:
A lakosság terhei bő 600 milliárd forinttal, a vállalkozásokéi 300 milliárddal nőnek az idén az adó- és járulékváltozások hatására. A tavalyi 1 millió 550 ezer forint helyett 2007-ben az 1,7 millió forint fölötti jövedelemrészt terheli 36 százalékos adó, alatta 18 százalék a teher.
2007-ben már nem érvényesíthető adókedvezmény szellemi tevékenység és számítógép-beszerzés után, és a felnőttképzés díja, továbbá lakáshitel-törlesztés után is csak akkor, ha ez 2006. december 31-e előtti megfizetésre épül. Az adókedvezmények többsége egyébként teljes egészében a tavalyi 6 millió forint helyett évi 3,4 millió forint jövedelemig érvényesíthető.
A számtalan veszteséges vállalkozás megadóztatásását célozza az elvárt adó. Ezt a költségekkel csökkentett bevétel után kell leróni, mértéke két százalék.
A cégek már ismerik, - nekik már szeptembertől fizetniük kell - a magánszemélyek azonban csak idén ismerkednek meg a négy százalékos szolidaritási adóval.
A súlyadót idén felváltja a teljesítmény alapú gépjárműadó. Hároméves korig 300, 4-7 évig 260, 8-11 év között 200, 12-15 évig 160, 16 éves kor felett pedig 120 forintot kell kifizetni kilowattonként az autó után. Az igazán nagy felhördülést a gépjárműadó ügyében a motorostársadalom megdöbbenése okozta. Az új rendszer szerint ugyanis egy ezer köbcentis chopper után 30 ezer forintot kell fizetni, ami tíz-tizenötször több, mint a tavalyi súlyalapú adó.
A 2005-ben bevezetett, két évre tervezett banki különadó egy reinkarnáció után tovább él. Idén a kamatkedvezmények után kell öt százalékos adót befizetniük a bankoknak, amit nyilván a lakosságnak ?továbbítanak?.
Megszűnik a szellemi tevékenységhez kapcsolódó, legfeljebb ötvenezer forintos kedvezmény, de búcsút kell mondani a lakáscélú hitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó évi 120 ezer forinttól is.
Az egyéni társadalombiztosítási járulék mértéke 6-ról 7 százalékra emelkedik, és annak a mezőgazdasági őstermelőnek is kell majd járulékot fizetnie, aki egyébként nem biztosított.
Januártól 1 százalékponttal, 7 százalékra nőtt az egyéni egészségbiztosítási járulék, a minimum-járulékalap pedig havi 125 ezer forintról 131 ezerre (jóllehet, mintegy másfél millió munkavállaló esetében az adóhatósághoz tett bejelentés alapján továbbra is a minimálbér után fizetik a járulékokat). Járulékot kell fizetniük a mezőgazdasági őstermelőknek, áprilistól pedig a szociálisan nem rászoruló eltartott hozzátartozók után is. 4-ről 14 százalékra nő az egyéni egészségügyi hozzájárulás, amit tőkejövedelmük után azoknak kell fizetniük (legfeljebb 450 ezer forintos mértékig), akik után munkáltatójuk évi 450 ezer forintnál kevesebb egészségbiztosítási járulékot fizet.
Az Egészségbiztosítási Alap januártól nem finanszíroz számos szolgáltatást, így az extrém sportok (például vízisí, jet-ski, vadvízi evezés, szikla- és falmászás, sárkányrepülés) miatti baleseti ellátást, a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátását, a detoxikálást.
Nem maradt változatlan a járulékok rendszere sem. A legfontosabb szigorítások a nyugdíjjal kapcsolatosak. A változások arra irányulnak leginkább, hogy a nyugdíj melletti munkavégzést jobban megadóztassák. Egyrészt a járandóság januártól beleszámít majd az adóalapba, ez azt jelenti, hogy összességében több adót kell majd fizetni a jövedelem után. Másrészt a nyugdíj melletti jövedelmek után is több járulékot kell majd fizetni. A korábbi rendszerrel ellentétben ugyanis meg kell fizetni a jövedelem után a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is. Ezzel lényegében annyi történik, hogy megszűnik a nyugdíj melletti jövedelmek kedvezőbb adóztatása, és ezek a bevételek is ugyanolyannak minősülnek, mintha azt egy pályakezdő vagy aktív korú szerezte volna. A nyugdíjjáruléktól egyetlen esetben szabadulhat meg az érintett: ha a munkavégzés idejére nem kéri a nyugdíj folyósítását, - ez esetben csak három százalékos járulékot kell fizetnie.
Akkor sem lesz könnyebb a helyzet, ha a nyugdíjas vállalkozásban tevékenykedik. Ebben az esetben jóval magasabb terheket kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozások számára a járulékteher a tavalyi tíz százalékról 24,5 százalékra emelkedik. Ebben benne van egy szimpla emelés, és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék terhe is. Hasonlóképpen járnak az evások is: az eva alap tíz százaléka után 25,4 százalékot kell befizetni.
13 százalékos többletjárulékot vet ki a kormány 2007-ben a korkedvezményes munkakört biztosító munkaadókra. Ez azt jelenti, hogy a megemelt 21 százalék nyugdíjjárulék mellé (a tb-járulékok aránya változik, 18 helyett 21 százalék nyugdíjjárulék és 11 helyett kilenc százalék egészségbiztosítási járulék formájában) hozzá kell számítani plusz 13 százalékot. Vagyis a hozzávetőleg 800 munkakörben, amelyek esetében engedélyezett a korkedvezmény, 34 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. E változást fokozatosan vezeti be a kormány.
GÁZÁRAK
MSZP választási program: "Nem lesz gázáremelés. A gáz és a távfűtés szolgáltatásában kedvezményes tarifát vezetünk be annak érdekében, hogy mérsékeljük az átlagos, illetve az átlag alatti jövedelműek terheit." SZDSZ választási program: "Senki sem maradhat ki a szociális ellátórendszerből."
Tény és a prognózis:
A KDNP távhőár-kalkulátora alapján gyorsan belátható: a távhőszolgáltatás díjemelése legjobban a nyugdíjasokat érinti, de az átlagos családoknak is éves szinten több tízezer forint többlet kiadást jelent jövőre a díjváltozás, illetve a kormány támogatáspolitikája. Deák András és Soltész Miklós hat külön példán mutatta be, hogy az újabb emelések milyen mérvű változásokat hoznak majd az emberek életében. Soltész arra is kitért, hogy az augusztusi áremeléseket beleépítették a kalkulátorba. Eszerint egy 35 négyzetméteres garzonban 45 ezer forint nyugdíjból élő idős embernek havonta várhatóan 2850 forinttal kell majd többet fizetni a melegért. Egy ugyanekkora lakásban élő idős embernek, aki 70 ezer forintból él, ez a többletkiadás várhatóan 4390 forint lesz. A családok esetében a lakás méretétől, a gyermekek számától és a havi nettó jövedelemtől függően ez a többletkiadás havonta 2970 és 8200 forint között várható. Ráadásul a rendszer rendkívül bonyolult, így megvan annak is a veszélye is, hogy a jogosultak közül is sokan elesnek a támogatástól.
EGÉSZSÉGÜGY
MSZP választási program: "Nagyszabású kórházfelújításokat, bővítéseket, rekonstrukcuiókat hajtunk végre." SZDSZ választási program: "Az ellátások árát nem a beteg, hanem a biztosítója fizeti. Alapvető elv, hogy minden biztosítottnak azonos szolgáltatást nyújtson."
Tény és a prognózis:
Bezárásra vár 20-25 kórház. A támogatási kulcsok csökkentésével 57 milliárdos többletköltséget hárítanak a betegekre. Az eddigi 90 százalékos támogatást 80-ra, a 70 százalékost 50-re, az 50 százalékost pedig 30 százalékra csökkenttik. Február 15-étől a kórházakban naponta, a rendelőkben pedig évente legfeljebb húsz alkalommal 300 forintos vizitdíjat kell fizetni.Az eddig térítésmentesen kiadható gyógyszerekért szerekért - kivéve a közgyógyellátotti igazolványra, illetve a külön keretből finanszírozott nagyon súlyos betegek szereiért - is 300 forintot kell fizetniük a betegeknek. Csak az utóbbi változástól kétmilliárd forintot, a támogatási kulcsok csökkentéséből pedig további 53 milliárd forint megtakarítást remél a tárca rendelettervezete.
***
Budai Bernadett, a Vision Consulting elemzője: - A megszorítás miatt jelentős népszerűségvesztést már az intézkedések bejelentésekor "learatta" a kormány, ezért az életbe lépő változások a többségnek már nem okoznak meglepetést
