MÉRTÉKET TÉVESZTETTÜNK Stumpf András Heti Válasz 6. évfolyam 51. szám, 2006.12.21.
Orbán Viktor taktikája nem jött be, a Gyurcsány-kormány pedig tényleg nem volt tisztában a költségvetés valódi helyzetével - állítja Lendvai Ildikó.
A HETI VÁLASZ PÁROS ÉVÉRTÉKELŐRE KÉRTE AZ MSZP, ILLETVE A FIDESZ PARLAMENTI FRAKCIÓVEZETŐJÉT. AZ INTERJÚBAN LENDVAI ILDIKÓ NEM HATÁROLÓDIK EL HORN GYULÁTÓL, ÉS, MINT MONDJA, SEM A FIDESZ, SEM A JOBBIK NÉPSZAVAZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEITŐL NEM RÁNDUL GÖRCSBE A GYOMRA.
- Korán kezdődött önöknél az ajándékozási szezon: két hete pénzjutalmat kapott több miniszter. Megmagyarázná, miért volt erre szükség?
- A miniszteri munka értékelését helyeslem, ám ha egytől egyig nem ajánlották volna föl jótékony célra a kapott összeget, bizony bajban lennék a magyarázattal. Kommunikálni csak azt lehet jól, ami helyes.
- Ne mondja! Most a megszorításokat tartja helyesnek, 2002-es vezérszónoklatában viszont épp az ellenkezőjét, a jóléti rendszerváltás programjának pénzosztását tartotta annak.
- Nem csak pénzosztásból állt a program. A legfőbb hiba épp az volt, hogy a juttatások emelése nem párosult a jóléti rendszerek reformjával.
- Lefordítva: önök alkalmatlanok voltak, rossz utat választottak.
- Inkább úgy fogalmaznék, hogy a jó irányban elindulva mértéket tévesztettünk. Ez, elismerem, a mi hibánk. De a pénzosztás célja - az igazságtalanságok csökkentése - helyes volt. Abban reménykedtünk, hogy a világés különösen a német gazdaság felívelő korszaka lehetővé teszi a társadalmi különbségek ilyen mértékű csökkentését. Nem így lett.
- Mikortól tudta, hogy elvétették a mértéket?
- Hogy ropognak a költségvetés eresztékei, már 2005-ben érezni lehetett. Azt viszont, hogy ilyen irdatlan méretű a hiány, nem tudtuk. A lehetőségeinkhez mérve igencsak eltúlzott jóléti kiadások ugyanis ennek csak egy részéért felelősek, a másik ok, hogy az EU nem fogadta el azokat a könyvelési technikákat, amelyeket a hiány számításánál alkalmaztunk.
- Kikérte magának, amikor az ellenzék e technikákról szólva trükkökről beszélt.
- Mert nem trükkök voltak. Fél Európa próbálkozott efféle módszerekkel, nem a magyar szocialisták képzelt boszorkánykonyhájának szabadalmai ezek. Emlékszünk hasonlóra itthonról is: kormányon a Fidesz szintén költségvetésen kívülre, a Magyar Fejlesztési Bankba telepített fejlesztéseket.
- Nem velünk, Gyurcsány Ferenccel van vitája: Őszödön ő beszélt trükkök százairól.
- A miniszterelnök keserű, önkritikus, sokszor magával szemben is túl szigorú beszédet mondott el Balatonőszödön. Egyébként még akkor sem voltunk tisztában a 2006-os hiányszámokkal - az év közepén jártunk. Tehát mindig látszott egy kis baj, de a sok-sok százalékos hiány esélye nyáron zuhant ránk.
- Ha jól értjük, azt állítja: nem hazudtak, amikor tavaly a - választások után visszavont - adócsökkentési törvényt elfogadták, csak épp fogalmuk sem volt, mekkora a hiány. Kormánypozícióban tudatlannak lenni tán megbocsátható?
- Tévedés volt, a mi hibánk, de valóban úgy gondoltuk, hogy ezeket az ígéreteket még elbírja a költségvetés. Nem voltunk egyedül vele. A Fidesz jóval nagyobbnak vélte a bajt, mégis járulékcsökkentést ígért. Persze, mind rózsaszínűbbre festettük a képet, mint amilyen az a valóságban volt, de nem hiszem, hogy ne gondoltuk volna mindnyájan komolyan: nem lesz szükség drasztikus lépésekre. Ráadásul az ország hat éve csúszott arra a pályára, amely ide vezetett.
- Ha így van, bűn volt osztogatni 2002-ben.
- Lehet, hogy az 50 százalékos béremelést, a 13. havi nyugdíjat még kibírta volna a költségvetés, ha hozzányúlunk a nagy ellátórendszerekhez. Az elmúlt ciklusban például a korábbi összeg másfélszeresét öntöttük az egészségügybe úgy, hogy - mivel elmaradt a reform - alig volt érezhető orvos és beteg számára.
- Most belekezdtek, és bizony érezhető: vizitdíj, kórházbezárások. Csak nem büszkék erre?
- Miért kellene szégyellni, hogy az EU-s norma áll be a tízezer emberre jutó kórházi ágyak számában? Szégyellni azt kellene, ha csak csökkentés történne. De ma harmincnál több kistérség van, ahol nincs járóbeteg-szakrendelő, mentőállomás, vagy egyik sem. Több adót, járulékot már nem lehet beszedni, így át kell csoportosítani a forrásokat: amit a kórházi ágyakon megspórolunk, erre fordítjuk.
- A kampányban viszont mindent tagadtak vizitdíjról, gázárról.
- Téved. Arról tényleg nem volt szó, hogy ennyi nehézség jön, viszont én, aki a gázártémakörben szert tettem némi ismertségre, sokszor elmondtam a kampányban: tarthatatlan az a rendszer, amelyben én is kapok évi 80-90 ezer forintos gázártámogatást. Ám a felelősséget nem akarjuk elhárítani. Ha akartuk volna, el sem hangzik az őszödi beszéd.
- Nem hangzott el. Három hónap csúszással kiszivárgott.
- Abban egyetértünk, hogy először nyilvánosan kellett volna elmondanunk, mi a baj a költségvetéssel. Ha akarja, erről is elismerem, hogy hiba volt. Úgy gondolom azonban, hogy 2010-ben teljesítményről szavaznak majd a választók, arról, hogy kinek sikerült végre kitörnie az ígéretspirálból.
- Biztos abban a 2010-ben, s hogy addig Gyurcsány marad a miniszterelnök?
- Ha a mai, érthető elkeseredettség után az emberek megtapasztalják majd, hogy sikerült fejlődő pályára állni, nem hiszem, hogy sok félnivalónk lesz. Egyébként pedig: mi történhet, ami eddig nem történt meg? A koalíciónak biztos parlamenti többsége van. A felelősségünk az, hogy ehhez a társadalmi többséget is megszerezzük.
- Ha Orbán Viktor nem ad ultimátumot, lett volna legalább egy-két frakciótag, aki erkölcsi megfontolásból nemmel voksol?
- A Fidesz elnöke kétségtelenül nagy szívességet tett nekünk, de ne felejtsük el, hogy ugyanez a frakció hallotta a balatonőszödi beszédet. Miféle képviselő, aki három hónap múlva felháborodik azon, amin ott nem háborodott fel, mert értette a szándékot és az indulatot?
- Tehát mégis Orbánnak van igaza, aki azt mondja: nemcsak Gyurcsány a vétkes, hanem önök egytől egyig.
- Navracsics Tibor meg nem ezt mondja. Hadd ne én döntsem el kettejük vitáját. Jól látszik, hogy ma két Fidesz van. Orbán kollektív kiátkozós felfogása szemben a Tarlós István, Navracsics Tibor által képviselt, tárgyalni is hajlandó vonulattal.
- Melyik taktikától tartanak inkább?
- Orbáné egyelőre nem vált be, úgyhogy nem valami ijesztő, a másiktól pedig miért is kellene tartanunk?
- Ha túl gyakran szavaz együtt a Fidesz és az SZDSZ, az presztízsveszteség önöknek, nem?
- Az lenne az elképzelés, hogy a szabad demokratákat a Fidesz fogja leszalámizni rólunk? Mit mondjak, elég bizarr ötlet, valószínűleg sok Fidesz-politikus is kikérné magának.
- Néhány hetes hír: Navracsiccsal hosszan beszélgettek a parlamenti folyosón. Ki szalámizott kit?
- Senki senkit. Arról a Fidesz által javasolt eseti bizottságról egyeztettünk, amely az uniós források kontrollját biztosítja - és meg is tudtunk állapodni.
- Ha 2007 tavaszára gondol, nem ugrik görcsbe a gyomra?
- Szerintem is várhatók demonstrációk, ha erre céloz, mégsem ugrik görcsbe a gyomrom. Teljesen normálisnak tartom, hogy egy szakszervezet sztrájkot hirdet, egy hátrányt érző társadalmi csoport pedig tüntetést szervez, tehát képviseli az érdekeit. Az őszi megmozdulások nem ilyenek voltak: nem szociális, hanem politikai indulat mozgatta őket.
- Az elítélendő, leverendő?
- Amíg törvényes keretek közt marad, nem. A lényeg, hogy ha a "megszorító csomag" miatti elégedetlenség viszi utcára az embereket, abból nem lesz kezelhetetlen válság. Még a Bokros-csomag sem okozott ilyet, pedig az életszínvonal akkor ötször annyival csökkent, mint most fog.
- A Fidesz népszavazási kezdeményezése viszont ellehetetlenítheti a kormányt.
- Valószínűleg lesz népszavazás, de nem marad meg mind a hét kérdés. Ha a nép úgy dönt, hogy gyógyszert továbbra is csak patikában lehessen venni, csodálkozni fogok, de a döntés nem rengeti meg a kormányt. Ha a fajsúlyosabb kérdéseket is kiírják, akkor pedig agitálni fogok a változatlanság ellen.
- A Jobbik - szintén népszavazással - kizárná az állampárt és a KISZ vezetőit a hatalomból. Ön egykor viselt MSZMP KB-s tisztsége okán érintve érzi magát?
- Nehéz volna azt a szintet meghúzni, ami miatt már engem is ki lehetne iktatni a politikából. Sosem voltam én olyan magasan. De nem én számítok: az a kérdés, van-e ennek az ötletnek támogatottsága ma, amikor egykori PB-tagok a Fidesznek is megbecsült szövetségesei.
- Azért nyilván megrengetné önöket, ha Gyurcsány Ferenc, Kiss Péter, Szilvásy György is vehetné a kalapját.
- Majdnem kizártnak tartom ezt a lehetőséget, még ha lesz is szavazás a kérdésről. 1994-ben, sokkal közelebb a rendszerváltáshoz ez az ország úgy szavazott, hogy tudta, voksával Horn Gyulát juttatja a miniszterelnöki székbe. Mitől gondolná most másképp?
- Ha már Horn: ő nemrég azt nyilatkozta, hogy a pufajkások 56-ban csak a törvényes rendet védték. Tisztelettel kérjük: határolódjon el.
- Nem határolódom el olyan kijelentés miatt, amelyről nem tudom, hogy pontosan így hangzott-e el. Ugyanakkor mindenfajta érzékenység jogos. Wittner Mária gyakran mond olyat, amit én veszélyesnek és átgondolatlannak tartok, de úgy érzem, megszenvedte a tévedés jogát. Él is vele. Az MSZP-nek mindenesetre tiszteletben kell tartania ezeket a jogos sérelmeket, át kell élnie az 56-osok - köztük sok baloldali - igazságát.
- Szép. Csakhogy emellett kitüntetik Marjai Józsefet, az elmúlt rendszer miniszterelnök-helyettesét, ahogy a kádárizmust fenntartó hitelek szerzőjét, Fekete Jánost is. Provokálni jó?
- Nem egyformán ítélem meg a három személyt, Fekete például a világban jegyzett közgazdász. Marjai esetében magam is gondolkodóba estem, hogy helyes lépés volt-e a kitüntetés. Azt mégsem érzékeltem, hogy az ország jelentős részének erkölcsi érzékét megbolygatták volna az elismerések. Nagyobb visszhangot keltett az elmaradt kézfogás.
- Erkölcsi válságban van az ország, mondhatjuk Sólyom Lászlóval. Fejétől bűzlik a hal?
- A hal nem bűzlik. Legfeljebb a feje. Nem erkölcstelenebbek az itt élő emberek, mint bármely más nép tagjai. Ezt tehát vitatom, de ha valamiért hálás vagyok az államfőnek, éppen az, hogy megkerülhetetlenné tette politika és erkölcs viszonyának kérdését. A politikai elit valóban nem tisztázta ezt sem saját maga, sem az ország számára.
